Olympique Lyon - Saint-Etienne: Fehérgallérosok kontra bányászok

Ez a párharc a francia futball egyik legrangosabb mérkőzése. Több nevén is szokás említeni a rangadót (leginkább a Rhone-Alpes régió derbijeként), de egyre inkább már csak az egyszerű „a derbi” elnevezés használatos. Már csak azért is, mert olykor - tévesen - „Derby du Rhone” néven emlegetik az összecsapást. Ez hibás, mert ugyan tényleg közel van egymáshoz a két város (mindössze 60 kilométer a távolság), nem lehet szó a Rhone derbijéről, hiszen míg Lyon város a Rhone folyó partján fekszik, addig a közeli Saint-Etienne egy másik megyében, a Franciaország másik nevezetes folyójáról, a Loire-ról elnevezettben található, és semmi köze nincs a Rhone-hoz.

Kereskedők az iparosok ellen

Mivel egyik városban sincs a csapatokhoz mérhető ellenfél, mindkét helyen azt tették, amit ilyen helyzetben - bárhol a világon - cselekedni szokás, azaz a szomszédot nevezték ki riválisnak és jelölték meg a gyűlölet tárgyának. Tehát valódi helyi ellenfelek híján ezúttal a gazdag kereskedőváros (Lyon) és a főleg a szénbányászatáról híres iparváros (Saint-Etienne) focicsapatai és az együttesek szurkolói között alakult ki rivalizálás. Úgy is lehet mondani, hogy a lyoniak a „fehérgallérosok”, a Saint-Etienne pedig a munkásosztály és a fizikai munkát végzők csapata. 

Kétség sem fér ahhoz, hogy a franciák egyik legrangosabb focimeccséről van szó, hiszen a Saint-Etienne nem más, mint Franciaország legeredményesebb focicsapata (10-szeres bajnok, 6-szoros kupagyőztes, Ligakupa-győztes, stb), mely mintegy negyedszázadon keresztül - az 1950-es évek végétől az 1980-as évek elejéig - volt a francia foci ékköve, míg Lyon együttesében a 2000-es évek első évtizedének első számú francia sikercsapatát tisztelhetjük. Természetesen az Olympique Lyon is bajnokcsapat, 2001-től 2008-ig zsinórban 7 alkalommal nyerte meg a Ligue 1-et, emellett 5-szörös kupagyőztes, UEFA Intertoto Kupa-győztes és gyakori résztvevője a Bajnokok Ligája küzdelmeinek.

Platini és a többiek

Az idők során rengeteg kiváló focista játszott a csapatokban. Íme néhányan közülük (természetesen korántsem teljes a felsorolás): Tigana, Lacombe, Domenech, Coupet, Amoros, Aime Jacquet, Govou, Juninho Pernambucano, Källström, Djorkaeff, Giuly, Bastos, Gourcuff, Toulalan, Wiltord, Malouda, Essien, Abidal, Lisandro Lopez, Gomis, Benzema és Remy (mind Lyon), illetve Michel Platini, Rocheteau, Battiston, Janvion, Laurent Blanc, Bereta, Aime Jacquet, Santini, Johnny Rep, Roger Milla, Brandao, Matuidi, Gomis és Pierre-Emerick Aubameyang (mind Saint-Etienne). Kétségtelen, hogy az említett labdarúgók közül is kiemelkedik Michel Platini (az UEFA jelenlegi elnöke), akinek a minden idők legjobb focistáinak listáján is a Top 50-ben van a helye. (Zárójelben még azt is érdemes megjegyezni, hogy az előbbiekben felsoroltak közül ketten, Platini és Tigana, valamint Giresse és Fernandez alkották az 1980-as években mindenki által csodált legendás középpályás sort, a „mágikus négyest” a francia válogatottban.)

Bármi előfordulhat

Az Olympique Lyon és a Saint-Etienne közötti párharcok mérlege majdnem egyenlőséget mutat, s a mérleg nyelve egyelőre csak nagyon kevéssel billen az utóbbi csapat felé. Bár sokszor győznek az otthon játszó csapatok, mégsem lehet kijelenteni, hogy általában a hazaiak nyerik a párharcokat, hiszen az idegenbeli győzelmekre sem lehet panasz. Ha léteznek olyan találkozók, amelyekre nem elcsépeltek a „háromesélyes meccs” vagy a „bármi előfordulhat” és az ezekhez hasonlatos kifejezések, akkor ezek nagyon illenek az Olympique Lyon - Saint-Etienne összecsapásokra.

Fogadás szempontjából talán inkább a büntetőlapokra lehet építeni, hiszen egyértelmű, hogy nem barátságosak egymással a felek. Sőt, olykor nagyon is tapintható a gyűlölet. Igaz, ez elsősorban a két csapat szurkolótáborára jellemző és egyre inkább kérdéses, hogy a pályán levő focisták számára mit jelent ez a rivalizálás.

Fogadj ÉLŐ-ben a mérkőzésekre ITT!

(Szerző: csabax)