ATP Australian Open: Ennél csak jobb jöhet

Amilyen jól, parádés meccsekkel kezdődött az idei első Grand Slam torna, annyira kezd ellaposodni. A keddi negyeddöntők is nagyon gyengére sikeredtek, Federer és Djokovic is gyakorlatilag félgőzzel, simán nyert labilis ellenfelük ellen. Na de majd szerdán, amikor négy látványos teniszt játszó, játéktudásban egymáshoz sokkal közelebb álló teniszező csap össze az elődöntőért.

Az igen Milos!

Milos Raonicról elég sokat írtam a múlt héten, szóval összegezve csak annyit hogy a top tízes kvalitású, meglehetősen kiegyensúlyozott srác tavalyi éve kuka, miután folyamatosan sérült volt valamilyen testrésze. Januárt viszont nagyon megnyomta. Brisbane-ben rögtön tornát tudott nyerni, a döntőben például Federert verve két brékelt szettben. Ezzel ő az első 90-es években született játékos aki egynél többször le tudta győzni a svájci világsztárt. A játéka még közel sem volt tökéletes, de Melbourne-ben azzá vált. Pouille, Robredo és Troicki sem tudott szettet fogni, majd Wawrinkával szemben megmutatta miért kell vele számolni a következő hónapokban. Szokás szerint küldte a nagyobbnál nagyobb szervákat, és a kemény tenyereseket. A fonákja eddig is egyre jobb volt, nem csak az egyeneseket tudja meghúzni egyre hatékonyabban, de a nyesése is nagyon jól működött. Adogatásfogadásban is fokozatosan fejlődik, de a legnagyobb fegyvere a szerva-röpte volt, amit tőle csak ritkán látni. Wawrinka ellen viszont ez volt az adu ász, roppant aggresszíven lépett fel a hálóhoz, és elég jó százalékban fejezte be a pontokat, vagy mint az ötödik szett egyetlen brékjénél, jól zavarta meg a svájcit.

Milos Raonic. Fotó: lev radin/Shutterstock.com

Nem tudom mit csináltak vele télen, de hagyományosan csak fakéz jelzővel szokták illetni Raonicot, ahhoz képest olyan finoman tette le a hálónál a labdákat hogy öröm volt nézni. Könnyen lehet hogy ez már Moya, az új edző hatása. Szinte végig dominálta a Stan elleni mérkőzést, csak egy jó fél órás rövidzárlata volt, amikor attól zavarodhatott meg hogy elszámolta egy labda ívét, és az elengedett bogyó a vonalon huppant le. Itt 2-0, 5-5 15-15 -nél kicsit elvesztette a fonalat és ki tudott egyenlíteni a két évvel ezelőtti AO-győztes, de Milos végül erősebbnek bizonyult. Hogy fejben mennyire ott volt azt jól mutatja hogy a meccs kiszerválásánál hiába szorult második szervákra, nyerőkkel zárta le a derbit. Nem azt mondom hogy ezzel a játékkal végigveri a mezőnyt, de emlékezzünk csak Cilicre, másfél éve ő is így kezdte New Yorkban, a többi pedig már történelem. Mindenesetre a fáradtság nem látszott rajta, az elődöntőre pedig jó esélye van.

Itt az ideje megkomolyodni a bohócnak

Gael Monfils ha lehet még nagyobb meglepetésre van a legjobb nyolc között. A tudását senki sem vonhatja kétségbe, junior világelsőként (a US Open kivételével mindent megnyert), egykori top tízesként ezt nem is tehetnénk, de nagyon ritka hogy két héten keresztül oda tud figyelni. Izgága bohóc a francia, akinek sokszor a hatékonyságnál is fontosabb hogy látványos legyen a pont. Éppen ezért a nagy sikerek rendre elkerülik, egy Garros elődöntőn kivül mindössze negyeddöntőket tud felmutatni. Most viszont nagy esélyt kapott az élettől. Sugita, Robert és Mahut személyében könnyebb ellenfeleket aligha kaphatott volna az első három fordulóra, majd utána Nadal, Verdasco és Chardy helyett Kuznetsov állt vele szemben, akit ha a vártnál nehezebben is, de megoldott négy szettben. Raonic-csal ellentétben nála az az érzésem hogy egyre gyengébben játszik, talán a szokatlanul nagy tét nyomja a vállát. Nála mindig kulcskérdés hogy fizikálisan hogy bírja, hiszen izmait és ízületeit nem kímélve próbál mindent elérni -ha mást nem vetődve mint az orosz elleni meccsén-, még a leglehetetlenebb labdákat is. Éppen emiatt szedett össze egy kisebb sérülést, de nagyobb gond nincs vele. Most fontosabb hogy mentálisan legyen rendben, hiszen a nagy négyes-ötös és a Tsonga, Cilic, Nishikori féle mezőnyben elég ritka hogy ilyen könnyű útja legyen egy kiemelt, de hátrébb rangsorolt játékosnak. Képes ilyen helyzetekben szétesni, hiába a folyamatos jókedv és lazaság, a nyomást nehezen viseli el. Az első fordulókban parádésan játszott, Kuznetsov ellen viszont kevésbé volt meggyőző, de az csak szerdán derül ki hogy rosszabb napja volt, vagy a tét hozta ki belőle.

Gael Monfils (Fotó: Edwin Martinez)

A másik amire figyelnie kell, az a jó szervák. Hatalmas adogatásokra képes, de hajlamos spórolni az erővel, ami Raonic ellen nem fog bele férni, Wawrinka is kapott egy-két nagy returnt. A jó lábmunkára szükség lesz, de ha nem veszi fel a szervaversenyt, akkor félig elbukta a meccset. Eddig kétszer találkozott a kanadaival és mindkétszer nyerni tudott, de ezek 3 és 5 éves meccsek, szóval nehéz abból kiindulni. Raonic játéka effektívebb, mentálisan erősebb és jobb formában is van, ráadásul komolyabb ellenfeleket vert. Hajlanék a pontos végeredmény 3-1 -re, szerintem a második vagy harmadik szettet viheti a francia, amikor érzi hogy megy a hajó, még visszavághat, de már azon csodálkoznék ha két szettet fogna, szóval maradnék a Milos győzelemnél.

Nagy meló az elődöntőért

A másik mérkőzést még simábbra várják a fogadóirodák. Andy Murray mint többszörös melbourne-i döntős, már a tavalyi DK-siker után kijelentette hogy a következő nagy cél egy újabb major torna megnyerése, méghozzá az időrendben következő Australian Open. Az első két fordulóban olyan teljesítményt is nyújtott, főleg Groth-ból csinált bohócot. A következő két ellenfele viszont közel tudott kerülni hozzá, és a skót játékában is jelentkeztek hullámvölgyek. Joao Sousa játszmát tudott nyerni, Bernard Tomic pedig nyerhetett volna, ha ziccereket nem vág méteres outra. Andy végül is simán nyerte meccseit, de látszik hogy nincs teljesen itt. A szezon végén a Davis-Kupa, most pedig a család fontosabb mint bármi más. Felesége bármikor szülhet, Murray kilátásba is helyezte ha korábban indul be a február legelejére időzített szülés, ő bizony otthagyja Melbourne-t. Hogy ne legyen elég ennyi, még az apósa, Ana Ivanovic edzőjeként szintén a helyszínen lévő Nigel Sears rosszul lett, mentővel kellett elszállítani pár napja. Már jobban van, de az ilyen ijedstégek nem mindig használnak, a szerb lány ki is esett aznap.

Andy Murray. Fotó: Leonard Zhukovsky/Shutterstock.com

Szóval a forma és a koncentráció kissé kifogásolható, ellenben David Ferrer nagyon megy. A spanyol meg szokta nyomni az év első tornáit, ebben a pár hónapban gyűjti össze trófeái és ranglistás pontjai nagy részét. Ezért fel sem merülhet hogy leadta, úgyhogy biztos fájhatott hogy Dohában Marchenko, Aucklandben pedig Sock ejtette ki idejekorán. Egyébként első melbourne-i meccsén sem volt még a topon, azonban Hewitt-ot már ellentmondást nem tűrő játékkal darálta be. Esélyt nem adott, szegény Lleyton hiába kapart, utolsó meccsén szettet sem engedett neki a show-tlan Ferrer. Később az addig sziporkázó Steve Johnsont, és ami még durvább hogy a borítás egyik legveszélyesebb játékosát, John Isnert is három szettben verte. Az amerikai nagyon sok foghatatlan adogatása visszament, a spanyol a pálya minden pontján ott volt, szinte hiba nélkül, és ami fontosabb koncentráltan játszotta le ellenfelét. Minden játszmát brékkel csinált meg, és adogatóként is jelesre vizsgázott, a második szettben hat, a harmadikban öt pontot vesztett saját gémjeiben. Mi a manó?

Tippelj az Australian open mérkőzéseire itt és nyerj!!!

Hiába szántja fel a pályát nagyszerű formában, ha nem igazi bajnok, és mint olyan, a kulcspillanatokban képes rossz döntéseket hozni, majd elbukni. Viszont annyira teper most, hogy ha a továbbjutást nem is, de egy szettet adok neki, ha már Sousának összejött és Tomic is közel volt hozzá. Az hogy nyer kissé elképzelhetetlen, lehet bármilyen szétszórt brit ellenfele, beszédes utolsó 14 meccsük, amiből 11-et nyert Murray. Melós, hosszú meccset várok, biztosan szorosabb és izgalmasabb lesz mint a keddi negyeddöntők.