ATP Houston: Amerikaiak salakon menetelnek

Miután véget ért a szokásos év eleji Masters-dömping, azonnal kezdődik a salakszezon, a jobbak például már Monacóban gyakorolnak. A hátország viszont most is (salak)pályán, a selejt elment Marokkóba, az amerikaiak pedig Houstonban maradtak. Nem ülnek a babérjaikon, négy játékosuk is negyeddöntős, egy kis szerencsével akár az elődöntőket is kibérelhetik.

Querrey - csak a szokásos

Sam Querrey érdekes figura. Ránéz az ember, azt hinné hogy egy antiszociális degenerált, ahogy megy, ahogy tartja a fejét, kész. Erre egy egész jó teniszező, és emberként egy kifejezetten értelmes, tanult fajta. Nem kell tőle nagy teniszre gondolni, tipikus amcsi iskola, azaz böhöm nagy szerva hasonló tenyeressel. Viszont meglepően hatékony, persze amíg nem zuhan meg és amikor olyan kedve van. Ő tartja a zsinórban ütött ászok rekordját szám szerint tízzel, és volt hogy 227 km/órával küldött meg adogatást, na ez a brutális nem az Erős Pista. Mint minden jó állampolgár, ő is hazai pályán köpi ki a tüdejét, pályafutása során hat tornát nyert és további öt alkalommal jutott döntőig az Államokban, határokon kivül mindössze négyszer volt finalista. Ehhez a szép hagyományhoz tartja magát idén is, Memphisben a négy között Nishikoritól, a szomszédos Acapulcóba átruccanva ugyanabban a fázisban Thiemtől kapott ki, míg Delray Beachen mindenkit bealázott. Indian Wellsben Tsongával túl hamar találkozott, a lassú miami pálya meg soha nem volt a kedvencei között. Nem elég hogy jó formában van, még otthon is, szóval jó teljesítményt várhatunk tőle.

Sam Querrey. Fotó: Rena Schild/Shutterstock.com

Az itteni első fordulóban Opelkát két szettben intézte el, majd jött a Becker elleni mérkőzés amit volt szerencsém követni. Nos, Big Sam ellentmondást nem tűrően gyűrte le a németet, egy (az egyik utolsó) gémtől eltekintve még deuce-ig sem juthatott Benji, addig 80 % felett nyerte a pontokat az első, és egészen elképesztő 70 % felett a másodikból, miközben 13 ászt bevert. Az adogatások mellett a tenyerese is remekelt, szépen hosszan játszott,  olykor szó szerint porolta a vonalakat. Csütörtökön láttam a párosmeccsét is, ahol szintén nyertek a rutinos Guccione és Sá alkotta duó ellen, méghozzá supertiebreakben, amit természetesen Querrey ásza zárt le. És az a faarc amikor beverte, hihetetlen. Amikor rá tesz az ember és jól áll Sammy, mosolyogni lehet rajta rajta, na de amikor nem megy neki és ugyanezt az unott fejet vágja, legszívesebben odamenne a rá fogadó és áthúzná az ütőt a buci fején. Ne legyünk negatívak, most szalad a szekere jó ideje. Ráadásul szerencsére ez a houstoni salak össze sem téveszthető az európai porral, a borítás viszonylag gyors, nem véletlen hogy egy ilyen nagy szervás megél rajta, nem mellesleg már két döntője van innen. És nyert már itt Roddick, Isner, Karlovic vagy éppen a salaktól kifejezetten irtozó Hewitt is, szóval tényleg nem normális a pálya.

Monaco Monaco előtt lendülne csúcsformába

De Juan Monaco is már magasba emelhette a US Clay Court Championship trófeáját, ami nem meglepő hiszen igazi salakmenő. Az argentín jobb napjain volt top tízes játékos is, nyolc tornagyőzelmet lapátolt össze és megannyi döntőt, Masters elődöntőket. Viszont az utóbbi években nem jött ki neki a lépés, rendkivül rossz formában volt, majd meg is sérült. Fél év után februárban, természetesen Buenos Airesben tért vissza, és nem is okozott csalódás, Nadalnak is feladta a leckét. Azóta nem jutott számára sikerélmény, de itt már két győztes meccsen van túl. Először Gerald Melzert verte döntőszettben, majd Paire-t egy hektikus mérkőzésen, a második játszmát már agyonnyerte amikor majdnem sikerült leadnia. Ő is szeret az alapvonalról játszani mint Querrey, csak lassabban és kevésbé direkt játszva, viszont nagyon jó a lábmunkája. Az hogy megvert egy challenger plaját, meg egy komolytalan Paire-t még nem jelent semmit, a mostanában látott Querrey jóval keményebb falat. Ha európai salak lenne, simán rátenném a voksom, de ezen a borításon hazai pályán Sam-mel kell menni. Bevallom, engem meglepett hogy egálra hozták ki a szorzókat, 1,5-1,6 körül gondoltam az amerikaira, de hát ez legyen annak a baja aki veszít. Talán azért született meg ez az oddszpár, mert az egymás elleni eredmények Piconak kedveznek, azonban az egyetlen Querrey diadal pont amcsi tornán született. Egy próbát bőven megér.

Baghdatis a címvédő ellen

Van itt még valaki aki csúcsformában van, méghozzá az a ciprusi Baghda aki szintén nem salakkedvelő. Houston más, és a jó teniszt ide is elhozta Marcos. Neki is sérülések nehezítik karrierjét, de most hosszú idő óta először képes huzamosabb ideig jó játékot nyújtani. Montpellierben és Rotterdamban is a későbbi győztes verte, Dubajban nagy tenisszel játszott döntőt, és itt is két olyan meccset játszott hogy csak néz az ember. Kezdett a kis salakmájszter Schwartzmannal, de kellemetlenül kíméletlen volt, kiosztott egy bicajt az argentínnak. Verdasco sem járt sokkal jobban, kicsit jobban koncentrál Baghda, itt is összejött volna egy 6-1 -es szett. Ötletesen, okosan játszik, jól adogat, szépen húz mindkét oldalról, ha tartja ezt a formát és nem jön közbe sérülés, hat év után akár tornát is nyerhet.

Marcos Baghdatis. Fotó: STRINGER Image/Shutterstock.com

Sock lesz az ellenfele az elődöntőbe kerüléshez, aki nem rossz teniszező, de nagyon gyenge hónapok vannak mögötte, hiába címvédő itt, már most megmondom hogy nem jut a csúcsra ismét. Szétszórt, hibákkal teli játékkal nem fogja megverni Baghdát, itt is furcsállom a szorzókat. Ekkora underdog lenne a kalóz? Értem hogy hazai pálya Jack számára, tavaly élete eddigi egyetlen tornagyőzelmét szerezte itt, de Auckland óta semmit sem mutat, míg Baghda időnként úgy tolja neki mint pár éve. Kicsit mintha büdös lenne a meccs, de azért egy szettet be lehet húzni az esélytelenebbre, de mondom, ha nincs semmi lefixálva akkor a ciprusi jut tovább. Győzelmére 2.62 -ért fogadhatunk, a szettje 1.6 körül fog fizetni ha kijönnek a szorzók.