ATP Winston-Salem: Már megvannak a döntősök?

A nagy tornák előtti kis versenyeknek kisebb az értéke, a topjátékosok el se jönnek, vagy hamar kiesnek. Winston-Salemben ezért olyan teniszezők élhetnek az eséllyel akiknek amúgy nem sikerülne. Herbert élete első, Jaziri második ATP elődöntőjére készül, és egyikük sem volt még top ötvenben. Talán ezért is tűnik simának a két elődöntő, a rutinosabb Johnson és Anderson döntője valószínűsíthető.

A nagy áttörés

Steve Johnson már 25 éves, de ez egyetem miatt csak az utóbbi jó másfél évben tűnt fel. Tipikus amerikai, aki a szervájára épít, nagy tenyeresekkel. De sokat fejlődött, a hálójátéka mellett elsősorban a fogadójátékán lehet ezt észrevenni. Még mindig nem egy virtuóz, de ha mennek neki a szervák, megvan az önbizalom, akkor képes nyomás alá helyezni az ellenfelet, és brékelni is tud. Tavaly Raonic-csal játszott nagy meccseket, de idén is voltak emlékezetes meccsei. A Roland Garroson például Garcia-Lopezt is megverte, Isner ellen pedig Washingtonban volt három meccslabdája. A nagy adogatók ellen megy neki különösen, itt Groth és Tsonga sem tudta megállítani. Az ausztrál ellen elveszítette a rövidítést előnyről, de az első és az utolsó szettben is el tudta venni ellenfele adogatását. Kicsit csapkodott, pörölt a bukott tb után, de aztán 6-1 -re nyert a döntőszettben a leggyorsabb mért szerva birtokosa ellen. Tsonga ellen is három szettben tudott nyerni, így talán rá is fért a pihenő, a tajvani Lu ugyanis hátsérülésre hivatkozva visszalépett. Summa summarum, hiába tűnik Johnson is egy egyszerű szervagépnek, ha hasonló típusú játékos ellen játszik, nem szabad lebecsülni, mert ő képes fogadóként is villantani ha összeállt a játéka.

Steve Johnson. Fotó: Rena Schild/Shutterstock.com

A már említett washingtoni tornán közel járt élete első döntőjéhez, most sikerülhet neki. Pierre-Hugues Herbert ugyanis úgyszintén egy nagy adogató, de az ő játékában aztán tényleg nincs semmi extra. Steve-nél nem sokkal fiatalabb a francia, de eredmények tekintetében bőven elmarad a stabilan két-három kört teljesítő amerikaitól. Herbert juniorként nagy ígéret volt, elődöntőzött a junior US Openen, és top tízes volt, de már akkor látszott hogy párosban nagyobb sikereket érhet el, Wimbledonban győzni tudott Krawietz oldalán. A felnőttek között valahogy nem jött még össze a nagy durranás, legjobb helyezése százon kivül volt, a selejtezők is komoly kihívást jelentenek számára. Párosban jobban megy neki, Mahut-vel jó kis kettőst alkotnak, van már tornagyőzelmük, és az idei AO-n is döntőztek. Pár hónapot kihagyott ebben a szezonban, sérülése után nehezen ment neki a visszaállás, de most egész jó formába lendült.

Természetesen a kvaliból indult, majd olyan neveket vert mint Stakhovskij, Baghdatis, vagy éppen a Simon kiejtő Bedene. Tegnap láttam a Carreno-Busta elleni meccsét, és bizony nem rajta múlott hogy ma róla írok. A spanyol érinthetetlen volt az első adogatásaiból, szett-, és brékelőnnyel ment, amikor szerválhatott az elődöntőért. De ott elkezdett nagyon passzívan játszani, ami nem fért bele, ettől pedig úgy megzavarodott, hogy örült ha pályát talált valahogy. PHH nem játszott rosszul, a párosnak köszönhetően voltak szép röptéi, önmagához képest kevés hibával játszott, de a második adogatás mögött még mindig nagyon sebezhető. Amíg a spanyol magánál volt, Herbert egymás után ütötte a kettőshibákat, amik biztosan nem férnek majd bele a hazai pályán extramotivált Johnson ellen. Rövidítés szinte borítékolható, de komplettebb teniszezőnek tartom az amerikait, a héten nagy neveket vert, tele van önbizalommal, a gall pedig fáradtabb is lehet, ilyen nagyot még nem ment. Szóval szerintem többszöri nekifutás után végre sikerül Steve-nek a finálé is.

Anderson nagy esélye

Kevin Andersonnak eddig nem úgy sikerült a nyári kemény pályás szezon ahogy eltervezte, de aligha bánná ha a legvégén ismét sikerülne egy trófeát nyernie. Viszonylag stabilnak számít Kevin, az ászok mellé mindig hoz valami extrát, és nagyon jó szögeket üt. Ennek ellenére szegény még csak kétszeres tornagyőztes, pedig már nyolc alkalommal volt döntőben. Mindig nagy nevek jutottak neki, idei két fináléjában például Nishikori Memphisben és Murray Londonban. Mondhatni mikor ha nem most. Azt is mondhatnám hogy előbb az elődöntő legyen meg, de túljutott Kukushkinon, Janowiczon és Coricon is, ezek után mit neki Jaziri. A tunéziainak könnyű dolga akadt, Souza, Gabashvili és Bellucci sem olyan nehéz, Troicki ellen viszont horrort élt túl. Ott a fogadóirodák alaposan túlértékelték a szerbet, amin én próbáltam keresni. Semmi gond nem volt, szett-, és brékelőnyben már hátra is dőltem, hiszen Jaziri megbízhatóan szervált, kevés hibával játszott, míg Troickin önbizalmán látszott az elmúlt hónapok összes megpróbáltatása, egymás után ütötte el a labdákat. Szinte a semmiből brékelte vissza Jazirit, majd még egyszer, így vitte a szettet. Én ott már lemondtam a tippről, mert Malek ue-gyárrá változott. Mivel Troicki is hasonló szinten folytatta, elég idegörlő volt a harmadik szett, minden bréket egyből visszaadott az afrikai, míg végül az utolsót már tartani tudta. A héten azon az egy meccsen láttam, és abból azt szűröm le hogy ide mind tudásban, mind mentálisan kevés a tunéziai. Anderson sokkal rutinosabb egy elődöntőben, és eddig kettőből kétszer verte mai ellenfelét. Biztos dél-afrikai sikert várok megszámlálhatatlan ásszal (1,22).

Kevin Anderson. Fotó: Tony Bowler/Shutterstock.com

Nestor: fő a változatosság

Daniel Nestor a sportág egyik nagy alakja. A balkezes kanadai párosspecialista 42 elmúlt, minden létező nagy tornát megnyert már, az összes GS mellett a vitrinben van a vb és olimpiai arany is, a Bryan tesók mögötti legeredményesebb páros játékos, de még mindig nem nyugszik. Korábban többnyire állandó partnerrel játszott, Knowles, Mirny és Zimonjic mellett is rengeteg trófeát nyert, de idén szereti a változatosságot. Bopannával kezdett (Sydneyben és Dubaiban nyertek is), aztán Peya, Paes és Andy Murray után Roger-Vasselinnel ment neki a legutóbbi két Mastersnek. A semmiből két döntőt játszottak, Kanadában szoros meccsen kaptak ki Bryanéktől, Cincinnatiben viszont nekik is visszavágva nyertek. Sikertörténet a javából, ami most szünetel, mert a francia nem játszik a héten. Nestor azonban nyughatatlan, megkérte az ugyancsak GS-bajnok Kubot -ot hogy játsszon vele. Az első meccsük még döcögősen indult, de onnan aláznak. Nem várok mást Butorac és Lipsky ellen sem, mert velük ellentétben a két amerikai soha nem volt elit párosozó. Így együtt viszonylag ritkán is játszanak, tehát egyedül a hazai pálya mellé tehetek egy ikszet mint előny, de a klassziskülönbségnek ki kell jönnie.