Ön miért nem jár NB1-es focimeccsekre?

„Új korszakot” nyit meg a magyar foci Csányi Sándor szerepvállalásával – hangzott az örömhír 2010-ben. Hosszú és rövidtávú tervek készültek labdarúgásunk fejlesztésére. Miniszterelnökünk elkötelezettsége miatt korábban sosem látott pénzek érkeznek a sportba. Épültek, épülnek új stadionjaink, válogatottunk kijutott egy világeseményre, Budapest Eb-helyszín lesz 2020-ban. Egy csomó terv viszont megakadt: utánpótlás-nevelés, klubfoci minősége – eredményessége, szurkolói létszám növelése.

Oldjuk meg közösen - mondja az MLSZ

„Mondja el véleményét a magyar futballról” – szól a felhívás, kitölthető: itt. A bajnoki mérkőzésekre látogató közönség véleményére kíváncsi a kedves MLSZ, stratégiai kérdésekben. Nézzük, milyen stratégiai célok elérése csúszik: 2015 után minden évben főtáblás (csoportkörös) csapatok a nemzetközi kupákban, a bajnoki mérkőzések átlagnézőszáma 6-8000 fő. Talán ez a két legfontosabb elmaradás, azaz szar a klubfoci és már csak a teljesen fanatikus embereket érdekli. Bedobott ötlet a kérdőív, lássuk a részleteket!

Bajnoki lebonyolítás rendszer

Az első hat kérdés az osztályonkénti csapatlétszámról, a lebonyolításról és a különféle pénzelosztási rendszerekről szól. Az adható válaszok behatároltak, valahogy sosem találjuk az ideális, országunkra szabott formát. Kérdőívünk korábban használt standardokat dob fel válaszként. Ebből látszik, hogy fogalmuk sincs, hogy legyen. Nyilvánvaló, hogy a mostani 12 NB1-es, és 20 NB2-es csapat se ideális. Egyszerűen 32 profi klubot nem tud eltartani a rendszer, pontosabban csak a jelenlegi szinten tud eltartani. Nincs elég minőségi magyar játékos. Két azonos képességű külföldi és magyar spíler közül, az idegenlégiós az olcsóbb. Tehát koncentrálni kell a minőséget. Szerintem jelenleg 12 élvonalbeli és 10 másodosztályú csapat bőven elég lenne, alattuk működhetne nyégy 10 fős csoporttal a félprofi harmadosztály.

Izgalmasabb modell kell

A nagy bajnokságok körmérkőzés formában zajlanak. Ha alacsony a létszám, akkor ez nem működik. Cél, hogy izgalmas legyen a pontvadászat, és színvonasabbak legyenek a mérkőzések. Ki kell találni, a mezőnyre szabható ideális rendszert. Érdekes lenne, ha tavaszra három különböző bajnokság alakulna ki:

- felsőház (az nb1 első nyolc helyezettje);

- középliga (az nb1 utolsó négy helyezetje és az nb2 első négy helyezettje), itt dőlne el a kiesés feljutás, fontos lenne a hozott pontok mértéke;

- alsóház (nb2 utolsó 6 csapata és a négy nb3-as osztály két-két első csapata, azaz 8 együttes, mindösszesen 14 csapat), tét a profi státusz.

Azt hiszem, hogy ez egy elég izgalmas modell lenne. Talán a teszt legbutább kérdése a harmadik. Gólszerzést ösztönző rendszer, pénzt fizetnének, vagy több bajnoki pontot adnának egy-egy gólzáporért, ez teljesen megágyazna a „bundaligának”. A külföldi – fiatal magyar játékosok szabályozását boncolgatja a 4-5-ös kérdés. Szerintem ez lerágott csont, a jelenlegi szabályozás nem rossz, csak finomhangolásra szorul: meg kell szüntetni az esélyegyenlőtlenség helyzetét, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.

Agyvérzés kerülgetett a hatodik kérdésnél, amelyben felmerül, hogy dotálják valamilyen módon a nézőszámokat. Megjelent egy tanulmány a magyar focicsapatok költségvetéséről. Kiderült, hogy az éves bevételek 6-8 %-át teszik ki a jegybevételek. Ha valamelyik csapatnak nagyobb a nézőszáma (több az ebből származó bevétele), akkor plusz pénzt kapjon az MLSZ-től? Nagy a sötétség!

A kérdés mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Alapban növekvő nézőszám és jegybevétel lehet csak cél a klubcsapatoknál. Sportgazdaságügyi kérdés, viszont a klubok marketing tevékenysége borzalmas. Mit lehetne tenni? Kötelezni kellene a klubokat, hogy jegybevételük bizonyos részét marketingre, közönségépítésre fordítsák, továbbá a marketing tevékenységet támogathatná a szövetség, akár pályázat útján.

A konkrét probléma: Miért üresek a lelátók?

Csupán három kérdés foglalkozik a témával (7 – 9). Boncolgatják a nézőtéri magatartást. Sajnos bevált kormányzati kommunikációs modell az uszítás, a harmadik válasz konkrétan a mérkőzésre járók társadalmi kirekesztését célozza: „a nézőtéri magatartás miatt nem járok mérkőzésre”. Szerintem minden jóérzésű szurkoló az egyes választ jelöli: „teljesen rendben van minden a lelátókon”.

A legfontosabb kérdés a nyolcadik: Minek kell változnia, hogy többen járjanak NB1-es mérkőzésekre? Sorrendet kell készíteni teljesen különböző kijelentésekből. Az olcsó jegy és a sporszerű szurkolás összehasonlítása, belekeverve az ügybe a színvonalasabb játékot, és a regisztrációs szabályokat véleményem szerint pofátlanság. A kilencedik kérdés, hogy hány meccset adjon fordulónként a televízió. Nem ettől függ az, hogy kimegyek-e a stadionba! Minden topbajnokságban minden meccset közvetítenek. Nagyon örvendenék végre a körkapcsolásos tv-közvetítésnek! Viszont, ha ki akarok menni a családommal egy meccsre, csak a kártya, és folyamatos bizonytalanságban tartás tántoríthat el. Mindkettő folyamatosan jelen van!

Esetleírás

Szerettem volna kiváltani a szurkolói kártyát. Ha valamelyik csapat szurkolójaként akartam volna megtenni könnyebb dolgom lett volna. Semleges fociszerető emberként a családommal járnék meccsre. MLSZ kártya kell! Végigmentem a folyamaton 3-4 éve, MAJDNEM! Az igazolványkép ügyén szívtam a legtöbbet, győztem körbe vagdosni valami használható fotót, de rendre visszadobott a rendszer (nem úgy illesztette a képet a kártyára, ahogy az megírva vagyon). Miután kábé másfél óra alatt végeztem, kiderült, hogy az IBUSZ, vagy TOURINFORM irodában tudom átvenni a kártyám 4-5 nap múlva a megyeszékhelyen, hétköznap kizárólag munkaidőben. Aztán rájöttem, hogy a hétéves ikreimnek és a csajomnak is kell egy-egy ilyet csinálnom, de ha megvan, akkor sem tudom én felvenni a kártyákat, kell meghatalmazás stb. Szerintetek átvettem a kártyám?

Legutóbb 2014-ben voltam NB1-es focimeccsen! Kaposvár - Paks 0:0. Katasztrofális színvonal, híg sör - ittam hatot, berúgtam.

Nem egyszerű bejutni a stadionba

Aztán itt a jegyvásárlás esete. Mind a mai napig elentmondó hírek jelennek meg egy-egy mérkőzéssel kapcsolatosan: szurkolókártya kell, a meccs napján nem lesznek nyitva a pénztárak, mégsem kell az adott meccsre szurkolói kártya stb. Szóval három gyerekes családapa vagyok! Kell ez nekem? Annyira lent vannak a nézőszámok, hogy most már az ő térfelükön pattog a labda. Mit várnék el? Ha el akarok menni Felcsútra megnézni egy Vidi-Debrecent szombaton délután háromkor májusban, akkor azt megtehessem! Beülnék szépen tízkor a kocsiba, megállnék a stadion előtt, megvenném a jegyeket és megnézném a meccset, ennyi. Ha ez nem megy, akkor viszont nyasgem! Elvárnám, hogy a helyi klub marketingesei hirdessék, és házhoz vigyék a kártyát (MLSZ kártyát is) öt főre. Egyszerű lenne az ügy, telefonon egyeztetett időpontban kijönne a klub egyik marketingese (meg lehetne oldani kulturális közfoglalkoztatottakkal, ez úgyis divatos), és megcsinálná a kártyákat. Aztán simán mondhatná (nem oszt, nem szoroz): Drágáim, öten vagytok, válasszatok öt darab ingyenbelépőt a szezon valamelyik meccsére.

Ezt követően elmondaná azt a hét találkozót, pontos kezdési időpontokkal (nem variálna be öt nappal előtte, hogy nem szombat, hanem vasárnap!), amiből lehet választani. Elvárnám, hogy a 65 év feletti öreg bácsikák meg legyenek becsülve (fél életüket a pályákon töltötték), legalább szezononként három ingyenjegyet adnék számukra. Sokat hangoztatják az illetékesek, hogy azt akarják, hogy úgy működjenek a stadionok, mint a színházak. Hát színházba rendszeresen el tudom vinni a családom! Nem kell regisztrálnom, kártyákkal szenvednem. Felmegyek a színház oldalára, kinézem az előadást, a jegyeket és utalom a pénzt. Öt perc múlva ott vannak a jegyek. Voltam a családdal megye I-es, NB3-as focimeccsen, NB1-es kézilabdameccsen, vízilabdameccsen és kosárlabdameccsen is! Odamentünk húsz perccel korábban, jegyet vettünk, bementünk és jól éreztük magunkat, mindig! A jegyárakról meg csak annyit: mindenki saját magát árazza be, a közönség eldönti kell-e neki!

Összegzés

Végezetül a 10-11. kérdés megtréfál. Előbb azt kívánja a kérdező, hogy a szurkoló súlyozza az NB1 és az NB2 feltételrendszerét, végül pedig a női focit méri össze a futsallal. Kabaré! Tanultam kérdőívkészítést (az is egy szakma ám!). Aki ezt összerakta az MLSZ-nél, az diletáns! Először demográfiai kérdéseket kell feltenni: kor, nem, jelen esetben: milyen gyakran jár élvonalbeli meccsekre. Ha ez nincs meg, nem lehetséges a hatékony mérés.

Példa: A rendszeresen meccsre járó férfiak 80 %-a szerint minden rendben van a lelátón, viszont azok, akik sosem jártak még a stadionokban 65%-ban úgy látják, hogy trágár megnyilvánulások vannak a meccseken. Különösen aggasztó a hatvan év feletti nők véleménye, ők 98 százalékban a szurkolói viselkedés miatt nem járnak ki a találkozókra!

Ha nem tud egy közvéleménykutatás hasonló eredményeket felmutatni (60-80 konkrét tényt), akkor annak vagy nincs értelme, vagy csupán falból van az egész. Több ponton vérzik még ez a „kutatás”. Rosszak a súlyozások, mást tart az összeállító fontosnak (hatékonynak), mint az átlagszurkoló stb. Bele lehetne menni, de megelégszem azzal, hogy a lepel lehulott így is. Szerintem rossz kezekben van a varázspálca, nem lesz színvonalasabb a focink ettől a kérdőívtől.

 Véleményeket, saját esetleírásokat örömmel várunk kommentekben!