Női kézilabda-Eb: Véget ér a középdöntős fázis

December 14-én rendezik az utolsó kört a középdöntő I-es csoportjában. A papírforma alapján a holland és a francia együttes jut majd az elődöntőbe, de a németek is reménykedhetnek még az utolsó kör előtt. Más kérdés, hogy Huberék a már tét nélkül kéziző spanyolok ellen sem tudtak nyerni hétfőn...

Spanyolország - Hollandia: Egy győzelemre az elődöntőtől

Macarena Aguilar. Fotó: Carlos Delgado/Wikipédia

Penáék a hét első napján Németország ellen már úgy léptek pályára, hogy nincs esélyük elődöntőbe kerülni. Ettől függetlenül odatették magukat, és szinte végig vezettek Németország ellen. A német hölgyek még felküzdötték magukat döntetlenig a hajrában, de a győzelmet már nem sikerült megszerezni. Cabral Barbosa és Pena dobálta a gólokat, Martin és Aguilar is szerzett pár dugót. Végül is ahhoz képest, hogy a spanyoloknak nem számított a meccs, odatették magukat. Viszont azt látni, érezni, hogy nem az igazi ez a csapat. Nem úgy Hollandia, amely Szerbiát is magabiztosan verte. Grooték rögtön a nyitómeccsükön belenéztek a németek elleni pofonba, de azóta hasítanak. Támadásban rengeteg a potenciális gólszerző, szegény Goos bal szélen használhatatlan, ezért is játszik gyakran Polman a helyén. A másik szélen Malestein alapvonatól-alapvonalig szaladgál, minden támadásnál indul, aztán Wester vagy Tom Brady-t játszik, vagy nem. Ha NFL-ről lenne szó, akkor erős oldalról beszélnénk, Wester első számú opciója, hisz Malestein mindig megfutja a fly-t, csak Westeren múlik, mer-e indítani. Gyors a holland csapat, és rengeteg jó játékossal rendelkezik, akiket Helle Thomsen forgat is becsülettel. Senki sem játszik kifulladásig, de mindenki játékban van. Védekezést illetően kell picit keményedni, és akkor Hollandia számára mindenki verhető.

El nem tudom képzelni, hogy Spanyolország gondot jelentsen Snelderéknek. Németország sokat rontott támadásban, Huber is nagyon gyengén játszott, ziccereket rontott, 20 dobott góllal ritkán lehet meccset nyerni. Hollandia támadásban teljesen más kaliber, azt a 28-30 gólt, amit Brochék összehoznak, nem tudja majd meccselni Spanyolország. Ráadásul a holland lövők kipókhálózzák majd a felsőt nem egyszer, nem kétszer, Navarro pedig kapaszkodhat majd, sosem ér oda. Ja, és a spanyolok nem tudnak majd úgy visszazárni, mint tudtak például a franciák, szóval Melesteinék ismét dobálják majd a könnyű gólokat a spanyol turnoverek, elhibázott lövések után. De Wester a bekapott gólok után is olyan gyorsan szedi ki a labdát a hálóból, és olyan gyorsan indul az egész csapat, hogy amíg az ellenfél örül a gólnak, már megint mehet közepet kezdeni. Meccsről-meccsre jobb a holland együttes, és ha nyer, valószínűleg elkerüli Norvégiát az elődöntőben. Na, nem mintha Románia olyan kellemes ellenfél lenne...

Svédország - Németország: Bármi lehet, és annak az ellenkezője is

A svédek vélhetően az 5. helyért játszhatnak egyet, ha ezt a meccset behúzzák. Valószínűleg behúzzák, azért becsületből nekik fontos lehet ez a találkozó. Más kérdés, hogy feladni a németek sem fogják. Hubingerék semmiképp sem vallottak szégyent, megnyerték a B csoport Franciaország és Hollandia előtt, aztán más kérdés, hogy itt a középdöntőben vélhetően mindkét említett csapat Németország előtt végez.

Őszintén megmondva a svédek kapus poszton gyengébbek, bár Bundsen Franciaország ellen igen jól teljesített. Ugyanakkor Gullden teljesen szürke maradt, egy-két szebb gólpassz, egy-két gól, de saját maga legjobbját meg sem közelítette. Két átlagos csapat, nem kizárt még a remi sem. (Ha a franciák és a hollandok sem botlanak meg, itt pedig iksz születik vagy a németek nyernek, akkor Hubingerék játszanak az 5. helyért. A svédeknek nyerni kell, hogy helyosztón még pályára lépjenek.)

Olivia Mellegard. Fotó: Dziurek/Shutterstock.com

Szerbia - Franciaország: Áttörhetetlen francia fal

Szerbia játékát semlegesként öröm nézni. Szép gólok, meglepően erős, pontos átlövések, viszonylag kevés technikai hiba az ellenfél fala előtt. Sok csapatnak már az gondot okoz, hogy a védőfal előtt adogasson. Szerbia kellően kreatív, sokoldalú támadójátékot mutat be, ugyanakkor kellően puha a védekezése, így jó sok gólt kap. Ha a szerbek partnerre találtak az overezéshez, ott egy percig sem volt probléma a dugókkal. A szlovénekkel, a svédekkel és a hollandokkal is sok-gólos meccset játszottak Liscevicék. A németek és a spanyolok ellen meg nem lehet szemre szép meccset játszani, nem sikerült a szerbeknek sem.

A franciák ellen sem lehet szép meccset játszani, nem is sikerült senkinek itt az Eb-n. A francia együttes támadásban az egyénre épít, hol Nze Minko, hol Lacrabere gondol egyet, aztán partizán akciót indít. Igazából minél többet szopogatják a labdát, annál nagyobb a valószínűsége a technikai hibának. Visszatérve a svéd-francia meccsre, az orosz játékvezetői kettős nem fújt hazai pályát. Sandtól például egy szép kínai figura végén elvették a gólt (elvileg leért a lába...) miközben Lacrabere-nek elnézték a leütés nélküli öt-lépéses gólját...

A gall tyúkok egyértelműen a védekezésre építenek mindent, a támadással meg úgy vannak, hogy majd csak lesz valami. A védekezés viszont elit. Edwige és Ayglon hármasban átjátszhatatlan. Ugye Gulldén a világ egyik legjobb irányító-átlövője, momentuma sem nagyon volt. Rengeteg megállító foulttal dolgoznak, totálisan felőrlik az ellenfelet, elveszik az ellenfél kedvét a játszadozástól, de még az élettől is. Ha játszottunk volna a franciák ellen, tán 10-ig sem jutunk el. Kettesben Lacrabere-rel sem szívesen találkozik senki, Pineau is szívja az ellenfelek vérét. Utóbbi inkább a védekezésben domborít, már ha épp benn van, támadójátéka eléggé semmilyen.

Eddig ez a szerb csapat, ha komolyabb védekezéssel találta szembe magát, le is főtt. Viszont a szerbek védekezése van annyira puha, hogy az amúgy támadásban gyengébb franciák is eljuthatnak akár 30-ig is.