NOL cikk -
A magyar labdarúgó NB I gazdasági teljesítményét bemutató Sportgazdasági Nagyító bemutatóján jártunk.
(...)az NB I-es csapatok az utóbbi öt évben összesen 14 milliárd forintos veszteséget termeltek, 2014-ben pedig 3,9 milliárd mínuszt hoztak össze. A Videoton például majdnem másfél milliárdot tett hozzá ehhez az ,,eredményhez". De beszédes az is, hogy a felcsúti (úgynevezett) sportvállalkozás üzleti titokként kezeli, mennyi szponzori bevételt könyvelhet el.
A bevételi oldal felépítéséből sokat elárul az: a pénz öt százaléka származik jegybevételből, a kereskedelmi sorban szereplő számok pedig a summa egy százalékát teszik ki. Ráadásul itt az összesen 86 millió forintból 68-at az FTC-nek köszönhet a tizenhat csapatos mezőny, azaz a zöldek szurkolóinak aktivitása nélkül lényegében megszűnne e szektor, ami önmagában is értelmezhetetlenné teszi az üzlet szó szerepeltetését az NB I-es klubokról szóló cikkekben. (...)
A 100 ezer, 150 ezer, 200 ezer lakosú városok, régiók nagyjából annyi embert tudnak megmozgatni, amennyit a lista mutat. A piac kicsi, a vidéki klubok az érzelmi, ,,területi" alapon kötődőkön kívül nem képesek mást megszólítani, miközben mind nagyobb a szórakoztatóipari verseny a fogyasztók (értsd: a potenciális szurkolók) szabadon elkölthető ezreseiért.
Ugyanakkor európai kitekintésben kevésbé tragikus a helyzet. Az egymillió lakosra vetített nézőszám szerint a magyar NB I veri Ukrajnát, Lengyelországot, Oroszországot, mi több, Törökországot is. Igaz, a 256-os adat nem tud konkurálni a listavezető Dánia 1586-os mutatójával. (...)
A közgazdász leszögezte azt is: nincs min meglepődni, ha a Kecskemét, a Pécs, a Győr és a Pápa gazdasági okokból hirtelen eltűnik az NB I-ből, mert a számokból már régen látható volt, hogy a csőd felé halad a magyar futball. Az átláthatatlanságon, a veszteségen túl azért is, mert semmilyen üzleti alapja nincs. Ahogyan Muszbek dolgozata megjegyzi: alig van olyan hirdető, amelyik azért reklámoz, hogy termékét, szolgáltatását népszerűsítse. Az átutalás oka általában a politikai nyomás vagy a kapcsolati tőke kiaknázása.
Az már más kérdés, hogy még e mínuszok mellett is 11 millió forint a játékosok éves átlagjövedelme, amely ugyan a horvátországi 20 milliótól is messze elmarad, de a hazai körülmények ismeretében nem ok nélkül okoz felháborodást széles körben.
A teljes cikk itt, ha valakit érdekel
:
http://nol.hu/sport/foci-dzsentritempoban-1550095?system=cachefrissit&ajax=1