Az online szerencsejátékra vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá az EGT 19 tagállama - nagy lépés az átfogó szabályozás felé?
"Az EU-hoz tartozó szerencsejáték felügyeletek együttműködési megállapodása döntő lépés afelé, hogy egy megbízható, biztonságos piacot építsünk ebben a természeténél fogva határokon átívelő szektorban" - mondta Maarten Haijer, az EGBA főtitkára.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) 19 tagja együttműködési megállapodást írt alá az online szerencsejátékok szabályozására vonatkozóan.
"Az EU-hoz tartozó szerencsejáték felügyeletek együttműködési megállapodása döntő lépés afelé, hogy egy megbízható, biztonságos piacot építsünk ebben a természeténél fogva határokon átívelő szektorban" - mondta Maarten Haijer, az EGBA (European Gaming and Betting Association) főtitkára.
A megállapodással a hatóságok megosztják tapasztalataikat, a rendelkezésre álló információkat egymással, és közösen igyekeznek egy minél hatékonyabban működő piacot kialakítani. A különféle nemzeti szabályozások ugyanis jelenleg túl nagy terhet jelentenek a szolgáltatóknak, akik így egyre nehezebben tudnak nyereségesen működni. Különösen igaz ez a szegregált piacokra, amelyeken gyakorlatilag csak a legnagyobb szolgáltatók képesek életben maradni.
"Arra bátorítjuk a felügyeleteket, hogy tekintsék kiemelt feladatnak a szükségtelen adminisztratív költségek felszámolását, hogy a szolgáltatóknak ne jelentsen kevésbé vonzó alternatívát a szabályozott piac a szabályozatlannal szemben" - mondta Haijer.
Az EU Bizottság már 2012-ben jelezte, hogy szeretné Európa-szerte harmonizálni az online szerencsejáték szabályozást, az EU parlamentben azonban nem osztották ezt a vélekedést, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a nemzeti kormányok felelőssége legyen a jogalkotás a szerencsejáték szabályozással kapcsolatban.
Ennek megfelelően a jelenlegi megállapodást sem írta alá mind a 28 tagállam szabályozó testülete. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy kik azok, akik aláírták, és kik azok, akik nem. A 19 tagállam csatlakozása azonban mutatja, hogy a legtöbb piacon felismerték, hogy az optimális működéshez és a hatékony fogyasztóvédelemhez szükség van a nemzeti szabályozások európai harmonizációjára.