Bunda a sportfogadásban I.

Bunda a sportban: csalás; a mérkőzés eredményéről előre kötött megállapodás, valamilyen haszonszerzés céljából. Eredete: „a bunda alatt intéz” kifejezés. Az egykor takarónak használt bunda alatt titokban folytatott tevékenységre utal. Az első részben a bunda rövid történeti áttekintésére, feltételrendszerének bemutatására, és a „sáros” mérkőzések tipizálására tettem kísérletet. A második rész a sportfogadók, szurkolók lehetőségeit vázolja fel.

A bunda története:

Amióta élsport létezik, jelen vannak a manipulált mérkőzések. Az internet és az elektronikus fogadási lehetőségek terjedésével napjainkra jelentősen megnőtt a gyanús sportesemények száma. Az első feltárt bundaeset a Manchester United - Liverpool mérkőzés volt 1915-ben.
Nem csak a foci világában él a fogalom. Az amerikai profi baseball liga 1919-es döntőjéről szóló „Nyolc-nulla” című filmet mindenkinek ajánlom figyelmébe. A chicagói baseballcsapat játékosainak vívódását-küzdelmét mutatja be, sok drámával. A szocializmus alatt elzárva a külvilágtól csak a susmus ment az 1960-as 70-es évek elcsalt magyar bajnoki mérkőzésekről. Az 1980-ban kipattant olasz totóbotrány a „totonero” első fejezete – a második 1986-ban történt - volt. Érdekesség, hogy a nagy büntetések után – kizárták a Milant és a Laziót – 1982-ben világbajnok lett a nemzeti válogatott az amnesztiát kapó Paolo Rossi vezérletével. Az idő ismételte magát. A 2006-ban. A VB előtt „borult a bili”, s a Juventus-t fosztották meg a 2004/2005-ös bajnoki címétől, mert a 38 mérkőzésből 29-en feltételezhető volt a manipulálás. Meg is nyerték a németországi tornát az olaszok.

Italia 2006

(fotó: emipress / Shutterstock.com)

Gyerekként 12 évesen 1988-ban egy Kaposvári Rákóczi - Debrecen mérkőzésen láttam először bundát. Melis Béla mesterhármasával nyert a DMVSC. A már kiesett Kaposvár 0:3-al adta le a meccset. Aztán robbant a bomba, válogatott focisták kerültek börtönbe. Emlékeim szerint az olasz játékosok meglepődve nyilatkoztak az ügyről. Sérelmezték, hogy ennyi játékos manipulál? Náluk a bírókat volt szokás megvenni. Az 1980-as évek hatására vezették be a bajnoki mérkőzéseken, hogy a győzelemért ne kettő, hanem három pont járjon. Emlékszem olyan bajnoki idényre – 1988/89-, amikor a döntetlennel végződő találkozók után 11-es rúgások következtek az NB1-ben. A győztes kettő a vesztes egy pontot kapott. A helyzet az internet, és az online fogadóirodák megjelenésével gyorsan és hatalmasat változott. A távol-keleti fogadóirodák, döntően képesek manipulálni a piacot. Valóságos odds tőzsde alakult ki, melyekben a csapatok, nézők, sportfogadók egyaránt az átverés részesei. Sokan különféle maffiák befolyásáról suttognak. Megállapítható, hogy az élsportot, egy globális üzletág sikerrel manipulálja. Nem számít, hogy U19-es focimeccsről, vagy szerb első osztályról van-e szó. Már nem a valóságos játék, és a közönség kiszolgálása a fő szempont.

Bundas

Finom a bundás kenyér... (Fotó: Wikimedia)

A bunda feltételrendszere

Nyilvánvalóan az egyéni sportágakban is megtalálható a bundázás, de a szereplők száma annyira alacsony, hogy sohasem fog kiderülni, hogy például valamelyik teniszező eladja a mérkőzését. Ezért a feltételrendszert csapat sportágaknál állapítom meg. Adott tehát egy mérkőzés két csapattal:

  1. A mérkőzés tét nélküli. Teljesen mindegy mindkét csapat számára, hogy mi lesz a találkozó kimenete. A barátságos találkozók, különféle kitalált felkészülési kupák, bajnokik, de akár lényegtelen BL, EL csoportmeccsek, világbajnoki selejtezők, VB, EB csoportmeccsek. Könnyű préda a manipulálók számára. Mennél alacsonyabb szintű, kis érdeklődéssel kísért, kupáról, vagy utánpótlás találkozóról van szó annál rejtettebben, s biztosabban szerezhet pénzt a „befektető”. A manipuláció tárháza végtelen, lehet egy ilyen találkozón 4 tizenegyes, vagy 26 szöglet, esetleg egy félidőben hat gól.
  2. A mérkőzés az egyik csapat számára teljesen tétnélküli. Rengeteg példa van rá a sporttörténelemben. Előre jól látható, hogy az adott találkozón milyen eredményre van szüksége a céljait elérni kívánó csapatnak. Példa: 1978. 06. 21-én játszott Argentína-Peru világbajnoki mérkőzés. A házigazdáknak, minimum négy góllal kellett nyerniük, hogy döntőbe jussanak, s a vége 6:0 lett.
  3. Mindkét csapat számára egy bizonyos kimenetel szükséges céljainak eléréséhez. Ezt nem is direktben bundának, inkább megegyezéses találkozónak mondanám. Példa: 2008. 11. 25-én a Villareal-Manchester Unied találkozó. A BL csoportkör ötödik fordulójában, egy döntetlennel mindkét együttes a legjobb 16-ba került volna. Unalmas találkozón 0:0 lett a vége, alig volt kettes fölött az x oddsa a találkozó előtt.
  4. Nem nívós bajnokságban játszó alulfizetett, középszerű focistákból álló csapat bármilyen mérkőzése. Ha a játékoskeret többsége a harmincas évei felé közelít, s láthatóan nem fognak kifutni nagy karriert a tagok (nem válogatottak, topligába esélyük sincs szerződni, a nemzetközi kupa porond elérése esélytelen), akkor nyitottak a bundára. Külön érdemes figyelni azokat a csapatokat, amelyeknél hosszú ideje fizetési gondok vannak. Tavalyi példa az Eger.
  5. Nem a várakozásnak megfelelően szereplő csapatok mérkőzései. Kis költségvetésű csapat bennmaradási tervekkel szezon elején sorra nyeri a meccseket. Az első tíz forduló után, még mindig a tabella elején van, a teljesített célkitűzést elérték. Az extra teljesítményt nem tudja a klub honorálni, s elkezdik leadogatni a pontokat. A magyar bajnokságban ez várható a Pápától az idén, de a Kaposvár gyakran csinálta, amikor rendre az első nyolcban teleltek. A másik véglet, ha egy nagy csapat betlizik és a kieső zónában szenved az első tíz forduló után, pedig eredetileg a nemzetközi kupaporond lett volna a cél. El kezdik venni a meccseket, nyeregetnek, a játékosoknak visszajön az önbizalma, megerősítik a keretet és a végére csak odaérnek. Gyanús például az előző idényben az AC Milan néhány mérkőzése.

A bunda típusai

Amikor kategorizálni akarjuk a manipulált mérkőzéseket, többféle szempontrendszer szerint gondolkozhatunk. A várható haszonszerzés célszemélyeit vizsgálva, felállíthatjuk a pénzmozgás iránya szerinti szempontrendszerünket:

  • Nem történik konkrét pénzmozgás. A magyarországi 1988-as bundabotrányban bukott ki az évtizedek óta vezetett „nagy könyv” elve. A klubok vezetői nyilvántartották, hogy csapatuk melyik csapatnak hány ponttal tartozik, és kik azok akik nekik tartoznak. Azaz bajnoki szerepléstől függően adták vették a pontokat az együttesek, kinek mikor mennyire volt szüksége céljainak eléréséhez. Fordulónként két-három „sáros” mérkőzés mindig akadt. A lebukás akkor jött, amikor pénzért kezdték adni-venni a meccseket a játékosok-edzők maguk között. A pénzügyi haszon ebben a rendszerben nem létezett, illetve elenyésző volt.
  • Az adott klub játékosai, vezetői a bunda legfőbb haszonszerzői. Rendkívül gyakori eset, hogy azok a csapatok, akik úgy állnak a bajnokságban, hogy megtehetik, vagy pénzügyileg állnak úgy, hogy szükséges számukra saját maguk ellen fogadnak. Mindenki hallotta már a pletykákat, hogy Szlovákiába, Horvátországba járnak fogadni magyar focisták, vagy megbízott személyek. Amennyiben két csapat megállapodik a döntetlenben, úgy mindkettő játékosai nagy haszonra tehetnek szert.
  • Nemzetközi „befektető” irányításával, haszonszerzésével történik a manipuláció. A haszonból fizeti ki a bundázó csapatokat.


A játékvezető megvesztegetése egy újabb szempontrendszer. Többnyire maguk a játékosok nem is tudnak róla. A játékvezetőnek, és asszisztenseinek külső megrendelésre produkálniuk kell az adott kimenetelt. A külső megrendelő lehet:

  • Klubvezetők, alkalmazottak, edzők, ritka esetben játékosok. Általában a végeredmény kedvező alakítása a fő cél, amellyel biztosítja csapata céljainak elérését.
  • Nemzetközi „befektetők” bármilyen extra megrendeléssel állhatnak elő könnyen produkálható, legfeljebb harsány „Hülye vagy” kórus lesz a reakció.

 

Az eddig leírt feltételek és típusok rendszerint összemosódnak. A zavaros helyzet létrehozása konkrét célja a bundázóknak. Például botrányos sok kiállításos találkozót vív két csapat, s a játékvezetőről cikkeznek a lapok, miközben lejön a megbeszélt eredmény. A vereséget intéző csapat mixelte el a találkozót, de mindenki a játékvezetőre mutogat – a mixelők is -, miközben nem is volt benne. Sok esetben csak a mérkőzés végén derül ki mi volt a bunda fő célja. Annyira sok a variációs lehetőség a különféle irodáknál, hogy bármire irányulhat a manipuláció. Ezért megkülönböztetünk:

  • Előre látható kimenetelre irányuló manipulációt. Szüksége van az egyik csapatnak a pontokra bizonyos okokból, miközben a másiknak nem (feltételek 2-es és 5-ös pontja is teljesül). Példa: 2013. 08. 24. Pápa-Diósgyőr 0:1. Ragyogóan kezdte a bajnokságot a Pápa, miközben a botrányoktól és a rossz szerepléstől harsogott egész Borsod. Le kellett nyugtatni a kedélyeket egy önbizalom-növelő győzelemmel, miközben a Pápának nem kellett jelenlegi helyzetében a pont. Ebben az esetben, ha elég bátrak vagyunk, köthetünk nagy odds-ra fogadást. Azonban érdemes megvárni a mérkőzés alakulását.
  • Előre nem látható kimenetelre irányuló manipulációt. Csak akkor jó, ha valahonnan kapunk egy fülest, másképp a fogadók rémálma. Ha sikerül kiszúrnunk az ilyen mérkőzést, s nem fogadunk rá akkor már jól járunk. Az utóbbi évek egyik legaktívabb együttese ebben a portugál Sporting.

 
Olvasd tovább: Bunda a sportfogadásban II.

Fórum - Bunda volt?

(Írta: Sound)