Sportfogadói sikerességünk szempontjából van két kiemelt terület, amivel kötelességünk foglalkozni, ha hosszú távon nyerő játékosokká szeretnénk válni. Ezek közül az első a fogadási stratégia kiválasztása. Ebben a cikkben a népszerű stratégiákat mutatjuk be, melyekkel a legtöbb fogadó találkozik valahol.

A sikerért tenni kell, főleg akkor, ha hosszabb periódusokban gondolkodunk. Jól felépített rendszer szükségeltetik, ahol a sportfogadó számára egyetlen fontos dolog van: a profit megteremtése. Természetesen az is megtörténhet, hogy rögtön első kombi szelvényünkkel milliókat nyerünk, de erre minimális az esély. Maradjunk a hosszú távú építkezésnél, aminek elengedhetetlen része a stratégia és a pénzünk menedzselése.

Fogadási stratégiák világa

Amikor belépünk a sportfogadás világába, elvétve jut eszünkbe, hogy kidolgozzunk stratégiát, viszont idővel azon kapjuk magunkat, hogy folyamatosan agyalunk, mit lehetne kitalálni, hogyan válhatnánk nyerővé, lehetőleg minél kevesebb munka befektetésével, egy automatizmusra épülő rendszerben. Ez bizony a stratégia, amiből számtalan van, hiszen felépíthetünk arra stratégiát, hány szett lesz egy teniszmérkőzésen, lesz-e gól a második a félidőben, illetve melyik negyedben dobják a legtöbb pontot az NBA-ben.

Elsődlegesen az olyan stratégiákkal foglalkozunk, amelyek univerzálisan használhatóak, hiszen a fő mozgatórúgója a bankroll management és nem az adott sportág/bajnokság sajátosságai. Az oldal fórum szekciójában is nagy sikert aratott egykor a Bookie Buster c. könyv, amelyben 21 stratégia szerepel. Megtalálható ebben martingale-szerű, illetve olyan is, amivel minimális kockázat mellett növelhetjük a tőkénket.

Martingale-módszer

Rendkívül elterjedt, melynek alapja, hogy a játékos egyre növekvő tétekkel (duplázással) próbálja visszanyerni az elveszített tétet, illetve a kezdeti profitot igyekszik megszerezni. A martingale stratégia Franciaországban terjedt el a 18. században, azonban ott a pénzfeldobás volt a játék alapja, melynél közel azonosak az esélyek. A sportfogadásban ez rendkívül veszélyes, hiszen könnyedén belefuthatunk egy 8-10 meccses vesztő szériába is.

Easy money stratégia

Az easy money stratégia lényege a legismertebb változatban, hogy kis alaptőkével apró oddsokra fogadunk és minden fogadáskor a teljes bankunkat feltesszük. A sorozatot minél tovább próbáljuk folytatni, bukás esetén pedig újra kezdjük kis téttel.

Kelly kritérium

Kezdjük egy idézettel, miről is szól a Kelly kritérium:

„A Kelly kritérium szerint, amennyiben a fogadónak nagyobb a valószínűsége arra, hogy a csapata nyer, akkor nagyobb tétet kockáztat, amennyiben a bukás kockázata valószínűbb, akkor kisebb összeggel próbálkozik.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Kiválasztunk egy sportágat, elemezzük, felállítunk egy saját adatbázist, ami alapján, ha számunkra kedvező eredmény érkezik egy mérkőzésre, akkor fogadunk, ha az iroda által szorzó is kedvező. Ez egy hosszú távra optimalizált rendszer, amiben a legapróbb összetevőkig ismerni kell az adott bajnokságot, elsősorban lóversenyeknél alkalmazták.

Oscar Grind rendszer

Ez elsősorban a rulett világában alkalmazzák, ugyanakkor a sportfogadást tekintve is lehetnek hasznos elemei. A módszer lényege, hogy vannak jobb és rosszabb szériák. Ezt biztosan ti is észrevettétek, hogy vannak jó periódusaink, olykor rosszabbak, melyek jó néhány fogadáson keresztül tartanak. A rosszabb széria esetén az Oscar Grind rendszer kimondja, hogy stagnál a tét, míg mikor elkezdődik egy pozitív sorozat, akkor folyamatosan növelni, amíg újból elérünk be nem következik az első vesztes fogadás.

Gyakorlatban ez így néz ki:
1. fogadás: 1 egység = vesztes
2. fogadás: 1 egység = nyertes
3. fogadás: 2 egység = vesztes
4. fogadás: 2 egység = nyertes
5. fogadás: 3 egység = nyertes

Ebben az esetben 3 egység profitra tettünk szert, de csak akkor, ha minimum duplázó szorzón fogadtunk. Kockázatos ez a típus, kevésbé alkalmazzák a sportfogadási piacokon, mert rulettre van optimalizálva.

Miller stratégia

J.R. Miller egy olyan stratégiát dolgozz ki, mely elsősorban a hasonló oddstartományba eső szorzók esetében alkalmazható. A Miller stratégia hosszú távra szól, fontos eleme, hogy a teljes bankrollunk mindössze 1%-át kockáztatjuk egy tippnél, amint elérjük a 25%-os növekedés, újra számoljuk a feltett tét összegét. Milyen szorzók kellenek ehhez?

Érdemes a major sportokban, illetve a gólok piacán szétnézni. Az általunk megjátszott tipp oddsának 1.90-nél magasabb kell lennie – lehetőleg 1.90-2.00 közötti tartományban, ahol 53%-os találati aránnyal kell rendelkeznünk. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forintos bankroll esetében, 1,94-es átlagszorzóval, 54%-os találati aránnyal 2300 forintra tehetünk szert. Ez az óvatosak stratégiája.

Poisson-eloszlás

A francia Siméon Denis Poisson fedezte fel, mely a valószínűségszámításra épül. Különböző sportágakban alkalmazhatjuk, ahol megfelelő statisztikai adatok és átlagok állnak rendelkezésünkre. Legnépszerűbb a gólokra való fogadás, ahol egy adott klub előzetes mérkőzései kiszámítható, hogy mennyi gólt szereznek a következő találkozón. Miért veszélyes ez?

Mert múltbéli adatokra támaszkodik, amiből nem minden esetben jó, predikciót készíteni. A statisztikai alapokon nyugvó stratégiák problémája, hogy nem veszi figyelembe egy-egy játékos kiesését, esetleges emberi tényezőt, ez által hiába jön ki a Barcelona – Betis mérkőzésre, hogy 2,5 gólnál többet szerez a Barcelona, ha közben Ernesto Valverde, egy defenzív mentalitású szakembert került az edzői székbe.

Ernesto Valverde (Fotó: Christian Bertrand / Shutterstock.com)

A túl nagy minta (hosszú évek) fals eredményt hozhat, ahogyan az is, ha olyan mérkőzések is belekerülnek az elemzett időszakba, amiket a csapat nem is törekedett, hogy a legjobbját hozza. Fontos az is, hogy kik ellen játszottak, milyen mérkőzést játszottak. Az említett Betis teljesen másként játszik a Barcelona és a Girona ellen is. A Poisson-eloszlás azonban egy jó alapot nyújthat, ha megfelelően használjuk.

D'Alembert-módszer

Jean le Rond d’Alembert világhírű francia matematikus volt, akinek elméletét átvette a sportfogadói közösség is: a hosszú távú események sorozatában a kudarc és a siker egyenlő eséllyel bír. Azaz, ha elveszítjük a kezdeti tőkét, a következő fogadásnál növeljük egy egységgel a kezdeti tőkét, mikor nyerünk, levonunk egy egységet és megyünk tovább.

Fontos megemlíteni, hogy a hosszú távú cél (profit) előre meghatározott legyen, illetve azt is érdemes kiemelni, hogy minimum 2.00 körüli szorzón érdemes a D'Alember stratégiát használni, amely egy fokkal „biztonságosabb”, mint a martingale-módszer.

Fibonacci stratégia

A középkor egyik legtehetségesebb olasz matematikusának köszönhető ez a stratégia, mely a martingale-módszer profitmaximalizált továbbfejlesztése is lehetne. A lépcsőzetes elvet alkalmazzuk a Fibonacci-számsor segítségével: (0), 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233 stb.

Gyakorlatban azt jelenti, hogy:

  1. fogadás: 1 egység, a szorzó 2.50 / vesztes = -1 egység
  2. fogadás: 1 egység, a szorzó 2.50 / vesztes = -1 egység
  3. fogadás: 2 egység, a szorzó 2.50 / vesztes = -2 egység
  4. fogadás: 3 egység, a szorzó 2.50 / vesztes = -3 egység
  5. fogadás: 5 egység, a szorzó 2.50 / nyertes = +12,5 egység

Profit: 0,5 egység

Említésre méltó, hogy a Fibonacci stratégia a sportfogadásban csak a nagy szorzók esetén működik hatékonyan. Hiába írtak bizonyos oldalakon 2.00 körüli határt, ehhez a rendszerhez kell minimum 2.40-es, de optimálisabb a triplázó (3.00) szorzó. A labdarúgás döntetlen stratégiáknál jól jöhet a Fibonacci-számsor.

Labouchère és Paroli stratégiák

Mind a kettő a martingale-módszer egy-egy változata, utóbbit, lehetne akár inverzének is nevezni: ellentétben a martingale-módszerrel, itt akkor emelünk tétet, amikor nyerünk. Ehhez a játékhoz óriási türelem kell, illetve kordában kell tartani az érzelmeinket, mert mindegyik sorozatot végig kell vinni, ahogyan a Labouchère esetében is.

Ebben az esetben véletlenszerű egyjegyű számsorozatot generálunk, mindig összeadjuk a két szélső számot, aminek az összegére aztán fogadunk. Nyertes kör után az immáron megrostált számsor két újabb szélsőértékét adjuk össze és azt játsszuk meg, míg vesztes esetén nem dobjuk el az elsőre generált számot, hanem hozzácsapjuk a széria végéhez. A következő körben ezt a számot és a másik szélen lévőt újra összeadjuk.

Gyakorlatban:

Kitalált számsorunk: 1-4-6-3
1. fogadás: 4 egység, a szorzó 2.00 / vesztes = -4 egység
A veszteség által kialakult számsorunk: 1-4-6-3-4
2. fogadás: 5 egység, a szorzó 2.00 / nyertes = +5 egység

Profit: 1 egység

Ez a típus kedvez az alacsonyabb szorzóknak is.

Összességében, hiába vannak jó fogadási stratégiák, ezek elsősorban pénzügyi szempontból segítenek nekünk, legfontosabb, hogy megismerjük az adott sportágat/bajnokságot, amire fogadunk. Ha ez megvan, akkor nem árt eldönteni, mire fogunk tippelni, ehhez – és a habitusunkhoz – mérten választani stratégiát.

Az alap stratégiák bemutatása után a második részben a bankroll managementtel folytatjuk.