Jelenleg Bob Paisley, Zinedine Zidane és Carlo Ancelotti tartja a legtöbb BL-győzelemmel rendelkező edzők rekordját. Szintén holtversenyben első Ancelotti a legtöbb nemzetközi trófeát elnyert edzők sorában (Sir Alex Fergusonnal és Giovanni Trapattonival).
Ezen kívül egy olyan rekord tulajdonosa lehet Ancelotti, amire sokan vágyakoznak, de csak a legjobb érheti el: mind az öt elit ligában bajnoki címet szerezni. Komoly nyomás alá került az olasz szakember, de vajon tényleg ő lett volna a világ legjobbja?
Ancelotti a világ legjobbja Philip Lahm szerint
Philipp Lahm írása bejárta a világot - megjelent a 444-en is, illetve a fórumunkban Szigo kolléga tért ki rá -, melyben méltatta egykori edzőjét. A cikkben felmerül, hogy Ancelotti gyakorlatilag mindent megnyert, több olyan rekord kapujában áll, amivel beírhatná magát végleg a labdarúgás legjobbjai közé:
- A legtöbb BL-győzelemmel rendelkező edző
- Legtöbb nemzetközi trófeát nyert edző
- Mind az öt topligát megnyerő edző
- Első és az utolsó BL-győzelme között a legtöbb idő telik el
- Két különböző klubbal is megnyerte a Bajnokok Ligáját (holtversenyben rekorder)
- Játékosként és edzőként is megnyerte a Bajnokok Ligáját (holtversenyben rekorder)
Miért merült fel pont áprilisban egyre több felületen, hogy Ancelotti lehet a világ legjobbja? Önmagában Lahm írása valószínűleg nem lett volna elég, kellett az is, hogy a Real Madrid magabiztosan vezesse a spanyol bajnokságot (szinte meg is nyerték), illetve a Bajnokok Ligájában történő remeklés. A két sztárcsapat kiejtése (PSG és Chelsea) tipikus Ancelotti-effektus volt, amikor pont annyit fociztak, amennyit kellett.
Carlo Ancelotti kiemelkedő rekordjai
A szubjektív véleményem a boncolgatás előtt, hogy két rekord lehet kiemelkedő: mind az öt topligát megnyeri, illetve első és utolsó BL-győzelme között majdnem 20 év telik el! Ez azt jelenti, hogy két évtizeden át volt a csúcson a nemzetközi kupaporondon, amire senki sem volt még képes. Különböző csapatokkal, különböző játékrendszerekkel, más-más országokban aratott sikert.
Sir Alex Ferguson kiváló edző volt, de pályafutása csúcsa 10-15 éven át tartott, BL/BEK sorozatokban hasonló időtartam az, amikor végső győzelemre is esélyes edzőként tekinthettünk rá. José Mourinho kapcsán ez az időszak rövidebb, Pep Guardiola még messze pályafutása végétől, de nála is 15 évről beszélhetünk. Ancelotti esetében ez, ha csak az első fináléját vesszük, akkor 19 év, ha az első elődöntőt, akkor 23 esztendő!
Arról nem is beszélve, hogy a topligák közül kettőt is megnyerni óriási dolog, Ancelotti pedig valószínűleg mind az ötöt behúzza. A PPM (meccsenkét elért pontok) mutatója is parádés az öt ligát összesítve, ugyanis 2.02-es átlaggal áll. Ezt elhelyezve, Jürgen Klopp 1.88-as mutatóval büszkélkedhet, kétségtelen, hogy Pep Guardiola a mutató királya, de van különbség Ancelotti és Guardiola csapatai között.
Ancelotti és az adaptáció művészete
Nagyon fontos kiemelni, hogy Carlo Ancelotti nem olyan szakember, aki új stílusokat talál ki, esetleg egy csapatot évtizedeken át tart a legjobbak között. Képes lenne rá? Lehetséges, de elsősorban az teszi kiemelkedővé, hogy legyen az bármilyen keret, bármelyik országban, tudását tudja adaptálni úgy, hogy a legjobbat kihozza abból a csapatból. Ha szimplán a taktikai felállásokat nézzük, akkor sem ragadt bele egyetlen sémába, hiszen használt 4-3-3-mat, 4-4-2-őt, 4-2-3-1-et vagy épp gyémántalakzatot. Idomul az adott bajnoksághoz, látja a kihasználásra váró hibákat, de ami ennél is fontosabb, képes megújulni, régi elméleteket újragondolni és modern korba átültetni.
Ancelotti-rombusz: Az '50-es években a braziloknál honosodott meg az a bizonyos rombusz vagy "gyémántalakzat". Azért is kellett ez a felállás mert így jobban tudtak érvényesülni a középpályán, hasonlóan gondolkodott Ancelotti is, akinek a pálya közepén kellett a dominancia, ugyanis klasszikus szélsőkkel nem rendelkezett, viszont olyan hátvédei voltak, akik képesek voltak támogatni a támadásokat (elsősorban Cafú). A középpályán inkább klasszikus tízese volt (Kaká), robotoló játékosai (Seedorf és Gattuso), illetve mélységi irányítója (Pirlo).
Az sem árt megemlíteni, hogy amikor probléma volt Madridban, akkor kit hívtak kétszer is? Carlót, ahogyan akkor is, amikor a Bayern Münchennek pótolnia kellett Guardiolát. Hiába, hogy sosem dolgozott korábban Németországban, teljesen eltérő stílusban játszott a bajor csapat, tudták, Ancelotti képes egy új rendszer felépítésére, ahogyan tudták ezt a PSG-nél is. A csapat sikerkorszaka Ancelottival kezdődött, de elég csak a Chelsea feltámadására gondolni. Különböző országok, különböző kihívások, de többségében sikerrel járt. Azért is mondjuk így, mert az Evertonnal még ő sem tudott csodát tenni, de érdemes megjegyezni, hogy míg 2021-ben 10. helyen zárt a csapat, idén 17. helyen tanyáznak.
Rutin és nyugalom
A bajnokok nem izgulnak - vagy legalábbis nem látszik -, tudják, hogy idővel a tudásuk és tapasztalatuk érvényesül. Az élő példa erre Carlo Ancelotti. Az olasz mester a cél érdekli, nem az addig vezető út, nem a buktatók, hanem a döntő lépések. Attól, hogy elveszít egy rangadót, elveszít egy újabbat, nem történik semmit, hiszen a Bajnokok Ligáját és a bajnokságot is behúzhatja.
- 2002/03 (BL-győzelem): Lens, Deportivo La Coruna, Borussia Dortmund és Real Madrid ellen veresége, mindkét egyenes kieséses párharcukat 0-0-s döntetlennel kezdték
- 2006/07 (BL-győzelem): AEK Athén és Lille ellen vereségek, egyik egyenes kieséses párharcukban sem tudtak odavágót nyerni
- 2009/10 (PL-győzelem): hat vereség, köztük az Aston Villa és a Wigan ellen
- 2012/13 (Ligue 1-győzelem): öt vereség, köztük a Stade Reims, Sochaux és a St. Étienne ellen
- 2013/14 (BL-győzelem): bajnokságban odavissza vereség a Barcelonától (utolsó fordulókban bukták el a bajnoki címet), majdnem kiestek a Dortmund ellen a BL-ben
Ebben a szezonban kikaptak 4-0-ra a Xavi-féle Barcelonától, kikaptak a PSG-től, Chelsea fordított ellenük, de mi történt? Semmi, Ancelotti maga volt a nyugalom, ahogyan Lahm is írta, nem idegeskedik. Nincs ordibálás, higgadtan kell gondolkodni, szemlélni a teljes képet. A nagy győzelmei során megmutatkozott, hogy Ancelotti számára a Sacchi-iskola kifizetődő volt, nem ragadt le egyetlen meccsnél, nem kezdett el kapkodni, mert egyszer hibázott. Vannak hibák minden ötletben, de ha van egy jó elméletünk, ne lépjünk vissza az első akadálynál, erre tantana valószínűleg Ancelotti is.
Rendszer és individuum
Ancelottinak vannak elképzelései arról, milyen játékot akar a pályán látni, de hagyja kibontakozni a zseniket. Tudja, hogy kikkel dolgozik, milyen képességek rejlenek bennük, nem korlátozza őket, nem akadályozza a játékukat, hagyja, hogy a legjobb teljesítményüket nyújtsák.
- Kaká: Ancelotti regnálása alatt volt csúcsformában, 2007-ben Aranylabdás, mindent megnyert a Milannál, amit csak lehet, kis ideig a világ legjobbja volt
- Andriy Shevchenko: 2003-ban Aranylabdás, legjobb évei a Milannál voltak Ancelotti idején
- Paolo Maldini: akkor végzett Aranylabda-szavazáson dobogón, amikor Ancelotti a csapat edzője volt
- Zlatan Ibrahimovic: az Aranylabda-szavazáson a legjobb eredményt akkor érte el, amikor Ancelotti volt az edzője
- Cristiano Ronaldo: élete leggólerősebb szezonját köszönheti az olasz mesternek (48 gólos bajnoki évad), Aranylabdát nyert és BL-t
- James Rodriguez: csúcsformában egyértelműen az olasz edző irányítása alatt volt
- Karim Benzema: 34 évesen Aranylabda várományosa, legjobb formában lévő játékos, aki párharcokat dönt el a BL-ben
Ez csak pár játékos, akil legjobb időszakukat köszönhetik Ancelottinak, olyanokról szó sem esett, mint Lilian Thuram, aki akkor robbant be a köztudatba, amikor Carlo átvette a Parma irányítását (top10-ben végzett a francia védő az Aranylabda-szavazáson is, erre természetesen hatással volt a francia vb-cím is).
Hendikep
Az olasz mester óriási előnnyel indult a többi edzővel szemben. A valaha volt egyik legjobbtól tanulhatott (Arrigo Sacchi), aki egy korszakot formált át, olyan gondolatokat átadva, amik ma is érvényések és használják őket bizonyos formában (külön kérésre érkezett Ancelotti a Milanhoz, mert intelligensnek játékosnak tartották). Az sem mellékes, hogy Ancelotti látta, hogyan kell három olyan klasszissal bánni, mint Gullit, Rijkaard és Van Basten. Testközelből látta, mi a megfelelő viselkedés, ha nagy egók feszülnek egymásnak.
Olyan edzőktől tanulhatott még, mint Fabio Capello és Enzo Bearzot. Előbbi BL-győztes, még utóbbi világbajnoki címig vezette a Squadra Azzurrát. Mit figyelhetett meg Ancelotti? Sacchitól és Capellótól azt, hogyan kell megfelelően bánni egy Berlusconi-szintű, nagy hatalommal és pénzzel megáldott elnökkel. Milyen elnökökkel volt dolga Ancelottinak edzői pályafutása során? Florentino Pérez, Silvio Berlusconi, Nasser Al-Khelaifi és Roman Abramovics.
Komplexitás
Ancelotti jól bánik a szupersztárokkal, kiemeli és a legjobbat hozza ki a tehetséges játékosokból, problémás elnökökkel megérteti magát és rendszerint sikert ér el a pályán. Ha valahol minimum 3-4 szezon erejéig marad, ott be fog esni egy BL-győzelem, de ehhez megfelelő keret is kell. Az olasz mesternek is vannak hiányosságai, de az erősségeivel ezeket jól palástolja. Ő lenne a világ legjobbja? Lehetséges, de az biztos, ha egy problémás elnök lennék, korlátlan pénzzel és türelemmel (létezik ilyen?), akkor nem Guardiola, Klopp, Tuchel, Mourinho vagy Zidane lenne az, akit megbíznék edzőnek, hanem Ancelottit, mert akkor garantált a siker.
