Cikkünkben a Real Sociedad történelmét és a jelenét mutatjuk be, hogyan váltak a '80-as évek elején domináns csapattá, illetve miként történhet meg ez újból 40 évvel később?
A baszk foci történelme
A baszkok rendszerint önálló nemzetként tekintenek magukra, ezt a nemzeti öntudatot csak erősítette a különböző diktatórikus korszakok spanyolosítási törekvései. A Franco-diktatúráig Baszkföld virágzó térség volt, de a rezsim hamar megtörte a régiót. A baszkok az egyik "visszavágási" lehetőséget a labdarúgásban látták. Már a Franco-korszak előtt is óriási sikereket ért el Baszkföld, hiszen az ország legjobb klubjai közé tartozott az Athletic Bilbao, de ott volt mögöttük a Real Sociedad is. A térség erejét mutatta, hogy az 1920-as olimpián ezüstérmet szerző válogatott gerincét a baszk játékosok adták.
Valencia - Real Sociedad: Most derül ki, milyen edző valójában Baraja és Alguacil!
A Valenciát egyelőre nehéz megítélni, mert hiába a múlt, a jelen nem éppen fényes. A Sociedad sincsen könnyű helyzetben a kettős terhelés és a sérülések miatt.
2023 szept 25. 16:34
Ez nem igazán tetszett a spanyoloknak, de a sikerek kicsit tompították a felháborodást. A Real Sociedad Gipuzkoa provincia büszkeségének számított, XIII. Alfonz királytól kapták a "királyi" (Real) előnevet 1910-ben. Logikus választásnak tűnt a spanyol király részéről, hiszen a királyi család rezidenciája San Sebastiánban volt. Az 1930-as évekig szépen fejlődött a klub, de ahogyan említettük, Franco rezsimje megtörte őket. Hamar a másodosztályban találták magukat, miközben ők is ott voltak 1929-ben a spanyol első osztályú bajnokság alapítói között, de a hanyatlást nem kerülhették el.
A Franco-korszak és az ETA
A Franco-korszak a baszkok identitását igyekezett a porba tiporni: baszk nyelv használatának tilalma, bilbaói egyetem bezárása, minden Baszkföldön lévő iskola spanyolosítása. A baszkokat sorra börtönözték be, kínozták meg vagy végezték ki. Az elnyomás azonban komoly ellenállást szült: nem maradt más lehetőségük, mint radikalizálódni. Az erőszak lett úrrá a régión, 1959-ben létrehozták a máig ismert egyik legkegyetlenebb szeparatista mozgalmat, az ETA-t. Az első halálos áldozatot követelő ETA merényletre 1968-ban került sor, majd az elkövetkező időszakban sorra történtek terrorakciók, melynek csúcspontja 1973-ban történt.
Az Ogre-hadművelet / Operación Ogro
Az ETA által használt kódnév, mely az 1973. december 20-án elkövetett madridi terrortámadásra utal. A célpont Spanyolország miniszterelnöke - és egyben Franco tábornok utódja -, Luis Carrero Blanco volt. Franco egészségi állapota a '70-es évek elejére megromlott, így időszerű volt Luis Carrero Blancót kinevezni. Franco és Carrero Blanco jó barátok voltak, így a diktatúrát utóbbi is fenn akarta tartani. Az ETA emiatt alapos tervezésbe kezdett, Carrero Blanco kiiktatásával kapcsolatban. Pontosan tudták, hogy merre halad a miniszterelnök konvoja, így tudatosan megtervezték az akciót. Az útvonalon az egyik földszinti lakást kibérelték, majd alagút ásásába kezdtek az utca alatt, ahol gyakorta elhaladt Carrero Blanco.
December 19-én három nagyméretű tankelhárító aknát helyeztek el az alagútban az úttest alatt, amit távirányítással lehetett működésbe hozni. A bomba felrobbant, mindenki, aki akkor áthaladt a területen, elhunyt. Miért tartja mai napig izgalomban a történet Spanyolországot? Miért jelentek meg róla még tavaly is cikkek a spanyol sajtóban?
Az mindenesetre tény, hogy 1973-ig az ETA csak Baszkföldön végzett támadásokat, soha ehhez fogható akciójuk nem volt, ráadásul ennyire precízen kidolgozva, szinte már-már tökéletes végrehajtással.
A Real Sociedad helyzete a Franco-érában
Ebben a közegben kellett volna a Sociedadnak valamit mutatnia, de az 1970-es évekig csak vergődött a klub. Ekkoriban már újból baszk üzletemberek irányíthatták a csapatot, így elindult némi fejlődés, mely a Franco-korszak után teljesedett ki. A rezsim bukása új lehetőségeket tartogatott a baszkok számára, jóval kevesebb adót kellett befizetniük Madridba, visszakapták a jogaik többségét, fejlődésnek indult a régió, ahogyan a futballklubjaik is. Az már érződött, hogy mindkét csapatnál komoly tehetségek vannak, mi most elsősorban a Sociedadra koncentrálunk!
A Sociedad fellendülése
Az utánpótlással sosem voltak gondok Baszkföldön, de nehézkes volt pénzszűkében kinevelni az igazán komoly tehetségeket. A '70-es évek második felétől ez megváltozott, ráadásul egy olyan "együttállás" jött létre, ahol fiatal tehetséges játékosok alkották a csapat gerincét. Luis Arconada volt a kapus, aki közel 70 mérkőzésen őrizte a spanyol válogatott kapuját.
A védelemben két megalkuvást nem tűrő és durva védő (Górriz és Kortabarria), középpályán Perico Alonso, Jesús Zamora (és olykor a fiatal Bakero), míg elől Satrústegui és López Ufarte. Mind válogatott játékosok voltak, akik világbajnokságon szerepeltek. Ez azonban önmagában kevés lett volna, ha nincsen egy olyan edzőjük, mint Alberto Ormaetxea. A baszk mester, aki számára a legfontosabb az alázat és a kitartás volt, ez jellemezte a csapatát is, így tudtak címet védeni a bajnokságban 1982-ben.
Hullámzó periódusok
A sikeres csapatot azonban szép fokozatosan kezdték leépíteni, távozott Bakero és Perico Alonso, míg a többiek kiöregedtek, ráadásul időközben a spanyol liga is erősödött nemzetközi sztárokkal (Maradona, Schuster, Hugo Sánchez stb.). A Sociedad nem tudta tartani a lépést, következő évtizedek pedig a hullámvasútról szóltak: voltak fent (2. hely a ligában), illetve voltak lent is (második vonal). A tehetségek kinevelése természetesen folytatódott az elmúlt évtizedekben is, talán a három legismertebb játékos, aki a Soceidad utánpótlásából került ki: Antoine Griezmann, Xabi Alonso és Joseba Etxeberria.
Megint megtörténik a csoda a Sociedadnál?
Ahogyan a '80-as évek elején, úgy most is "beért" egy korosztály. Ahogyan akkoriban, úgy most is a védelem magja már egy ideje együtt játszik, ismerik egymást a játékosok (utánpótlásban együtt nevelkedtek). A keret többsége már minimum 2019 óta a klub tagja, de volt még egy fontos érkező: Imanol Alguacil.
Imanol Alguacil érkezik edzőnek
A baszk tréner 2018. december 26-án lett az első csapat edzője, akit imád az egész város, mindenki csak jó dolgokat tud róla mondani, hasonlóan magasztalják őt, mint egykor Alberto Ormaetxeát. Közös vonásokkal is rendelkezik a két edző, de egy merőben más korszakban kell megállniuk a helyüket.
Alguacil számára ez volt élete ajánlata, mehetett volna másik klubhoz edzőnek, de kivárta a Sociedad ajánlatát. Több éven át dolgozott az utánpótlásban, rendkívül türelmes edző hírében áll, akit komolyan félreismertek. A labdabirtoklást preferálja - sokaknak úgy tűnhet, hogy a defenzív foci híve, pedig nem -, minél kevesebbet van a labda az ellenfélnél, annál jobb. Hogyan képes egy ilyen "kiscsapat" ennyire összeszokott és tudatos játékra? Alguacil a kulcs, ugyanis módszeresen épített fel mindent. A jelenlegi keretből többen is a játékosai voltak az utánpótlásban, a Zubieta edzőközpontban nevelkedett.
Xabi Alonso és az utánpótlás
További érdekesség, hogy a Sociedad utánpótlását épp az a Xabi Alonso irányítja, aki egykor ott nevelkedett. A Zubietában a fiatalok az egykori baszk klasszis segítségével ugyanazokat a metodikát tudják alkalmazni, amit a felnőtt csapatnál használnak, így folyamatos lehet az átmenet a csapatok között. Könnyebben be lehet építeni a fiatalokat a felnőtt csapatba, amit jól mutat az alábbi kép is.

A Sociedad a legfiatalabb kezdőcsapattal rendelkezik Spanyolországban, játékosaik alig érik el a 24-25 évet, aminek több szempontból is komoly előnyei mutatkoznak a pályán. Kiválóan alkalmazzák a magas intenzitású presszinget, rendkívül kevés passzt engednek az ellenfeleknek, mielőtt visszaszereznék a labdát. Az ellenfél térfelén megszerzett labdákból képesek gyors kontrákat vezetni, így a "meglepetés erejével" lecsapnak a kínálkozó lehetőségekre. Minden okkal történik tehát a Sociedadnál, így az sem volt meglepő, hogy David Silva hozzájuk szerződött.
Kezdetben sokan csodálkoztak, miért szerződött pont hozzájuk, de stílusa tökéletesen beleillik az Alguacil által megálmodott taktikába, ráadásul tökéletes mentor a fiatal középpályások számára. A támadósorban pedig olyan játékosok vannak, mint a dinamikus Isak, illetve a technikás Oyarzabal. Utóbbi hosszú évek óta dolgozik együtt Alguaicallal, jól ismerik egymást (már az utánpótlásban is a játékosa volt). A játékuk azonban a sok passz és a labdabirtoklás mellett a helyzetek kialakítására is összpontosít, amiben az egyik legjobbak az elmúlt 1-2 szezont figyelembe véve.
Források:
- Győri Szabó Róbert: FC Katalónia
- Élet és Tudomány
- sport.es