Bunda a sportban: csalás, a mérkőzés eredményéről előre kötött megállapodás, valamilyen haszonszerzés céljából. Eredete: „a bunda alatt intéz” kifejezés. Az egykor takarónak használt bunda alatt titokban folytatott tevékenységre utal.

A cikk első felében a bunda rövid történeti áttekintésére, feltételrendszerének bemutatására, és a sáros mérkőzések tipizálására tettem kísérletet. A második fele a sport bundázással szembesülő a  a sportfogadók, szurkolók lehetőségeit vázolja fel.

A bundázás története a sportfogadásban

Amióta élsport létezik, jelen vannak a manipulált mérkőzések. Az internet és az elektronikus fogadási lehetőségek terjedésével napjainkra jelentősen megnőtt a gyanús sportesemények száma. Az első feltárt bundaeset a Manchester United - Liverpool mérkőzés volt 1915-ben.

Nem csak a foci világában él a fogalom. Az amerikai profi baseball liga 1919-es döntőjéről szóló Nyolc-nulla című filmet mindenkinek ajánlom figyelmébe. A chicagói baseballcsapat játékosainak vívódását-küzdelmét mutatja be, sok drámával.

A szocializmus alatt elzárva a külvilágtól csak a susmus ment az 1960-as 70-es évek elcsalt magyar bajnoki mérkőzésekről. Az 1980-ban kipattant olasz totóbotrány a totonero első fejezete – a második 1986-ban történt - volt.

Érdekesség, hogy a nagy büntetések után – kizárták a Milant és a Laziót – 1982-ben világbajnok lett a nemzeti válogatott az amnesztiát kapó Paolo Rossi vezérletével. A történelem ismételte magát. A 2006-ban. A VB előtt borult a bili, s a Juventust fosztották meg a 2004/2005-ös bajnoki címétől, mert a 38 mérkőzésből 29-en feltételezhető volt a manipulálás. Meg is nyerték a németországi tornát az olaszok.

A 88-as Kaposvár - Debrecen bunda

Gyerekként 12 évesen 1988-ban egy Kaposvári Rákóczi - Debrecen mérkőzésen láttam először bundát. Melis Béla mesterhármasával nyert a DMVSC. A már kiesett Kaposvár 0:3-al adta le a meccset.

Aztán robbant a bomba, válogatott focisták kerültek börtönbe. Emlékeim szerint az olasz játékosok meglepődve nyilatkoztak az ügyről. Sérelmezték, hogy ennyi játékos manipulál? Náluk a bírókat volt szokás megvenni.

Az 1980-as évek hatására vezették be a bajnoki mérkőzéseken, hogy a győzelemért ne kettő, hanem három pont járjon. Emlékszem olyan bajnoki idényre – 1988/89-, amikor a döntetlennel végződő találkozók után 11-es rúgások következtek az NB1-ben. A győztes kettő a vesztes egy pontot kapott. A helyzet az internet, és az online fogadóirodák megjelenésével gyorsan és hatalmasat változott.

A távol-keleti fogadóirodák, döntően képesek manipulálni a piacot. Valóságos odds tőzsde alakult ki, melyekben a csapatok, nézők, sportfogadók egyaránt az átverés részesei. Sokan különféle maffiák befolyásáról suttognak.

Megállapítható, hogy az élsportot, egy globális üzletág sikerrel manipulálja. Nem számít, hogy U19-es focimeccsről, vagy szerb első osztályról van-e szó. Már nem a valóságos játék, és a közönség kiszolgálása a fő szempont.

Bundáskenyérrel illusztráljuk a bunda fogalmát

Milyen mérkőzéseken figyeljünk leginkább a bundázásra?

Nyilvánvalóan az egyéni sportágakban is megtalálható a bundázás, de a szereplők száma annyira alacsony, hogy sohasem fog kiderülni, hogy például valamelyik teniszező eladja a mérkőzését. Ezért a feltételrendszert csapat sportágaknál állapítom meg. Adott tehát egy mérkőzés két csapattal.

1. A mérkőzés tét nélküli

Teljesen mindegy mindkét csapat számára, hogy mi lesz a találkozó kimenete. A barátságos találkozók, különféle kitalált felkészülési kupák, bajnokik, de akár lényegtelen BL, EL csoportmeccsek, világbajnoki selejtezők, VB, EB csoportmeccsek. Könnyű préda a manipulálók számára. Mennél alacsonyabb szintű, kis érdeklődéssel kísért, kupáról, vagy utánpótlás találkozóról van szó annál rejtettebben, s biztosabban szerezhet pénzt a „befektető”. A manipuláció tárháza végtelen, lehet egy ilyen találkozón 4 tizenegyes, vagy 26 szöglet, esetleg egy félidőben hat gól.

2. A mérkőzés az egyik csapat számára teljesen tét nélküli

Rengeteg példa van rá a sporttörténelemben. Előre jól látható, hogy az adott találkozón milyen eredményre van szüksége a céljait elérni kívánó csapatnak. Példa: 1978. 06. 21-én játszott Argentína-Peru világbajnoki mérkőzés. A házigazdáknak, minimum négy góllal kellett nyerniük, hogy döntőbe jussanak, s a vége 6:0 lett.

3. Mindkét csapat számára egy bizonyos kimenetel szükséges céljainak eléréséhez

Ezt nem is direktben bundának, inkább megegyezéses találkozónak mondanám. Példa: 2008. 11. 25-én a Villareal-Manchester United találkozó. A BL csoportkör ötödik fordulójában, egy döntetlennel mindkét együttes a legjobb 16-ba került volna. Unalmas találkozón 0:0 lett a vége, alig volt kettes fölött az x oddsa a találkozó előtt.

4. Nem nívós bajnokságban játszó alulfizetett, középszerű focistákból álló csapat bármilyen mérkőzése

Ha a játékoskeret többsége a harmincas évei felé közelít, s láthatóan nem fognak kifutni nagy karriert a tagok (nem válogatottak, topligába esélyük sincs szerződni, a nemzetközi kupa porond elérése esélytelen), akkor nyitottak a bundára. Külön érdemes figyelni azokat a csapatokat, amelyeknél hosszú ideje fizetési gondok vannak. Tavalyi példa az Eger.

5. Nem a várakozásnak megfelelően szereplő csapatok mérkőzései

Kis költségvetésű csapat bennmaradási tervekkel szezon elején sorra nyeri a meccseket. Az első tíz forduló után, még mindig a tabella elején van, a teljesített célkitűzést elérték.

Az extra teljesítményt nem tudja a klub honorálni, s elkezdik leadogatni a pontokat. A magyar bajnokságban ez várható a Pápától az idén, de a Kaposvár gyakran csinálta, amikor rendre az első nyolcban teleltek.

A másik véglet, ha egy nagy csapat betlizik és a kieső zónában szenved az első tíz forduló után, pedig eredetileg a nemzetközi kupaporond lett volna a cél. El kezdik venni a meccseket, nyeregetnek, a játékosoknak visszajön az önbizalma, megerősítik a keretet és a végére csak odaérnek. Gyanús például az előző idényben az AC Milan néhány mérkőzése.

A bunda típusai

Amikor kategorizálni akarjuk a manipulált mérkőzéseket, többféle szempontrendszer szerint gondolkozhatunk. A várható haszonszerzés célszemélyeit vizsgálva, felállíthatjuk a pénzmozgás iránya szerinti szempontrendszerünket:

Nem történik konkrét pénzmozgás

A magyarországi 1988-as bundabotrányban bukott ki az évtizedek óta vezetett „nagy könyv” elve. A klubok vezetői nyilvántartották, hogy csapatuk melyik csapatnak hány ponttal tartozik, és kik azok akik nekik tartoznak. Azaz bajnoki szerepléstől függően adták vették a pontokat az együttesek, kinek mikor mennyire volt szüksége céljainak eléréséhez. Fordulónként két-három „sáros” mérkőzés mindig akadt. A lebukás akkor jött, amikor pénzért kezdték adni-venni a meccseket a játékosok-edzők maguk között. A pénzügyi haszon ebben a rendszerben nem létezett, illetve elenyésző volt.

Az adott klub játékosai, vezetői a bunda legfőbb haszonszerzői

Rendkívül gyakori eset, hogy azok a csapatok, akik úgy állnak a bajnokságban, hogy megtehetik, vagy pénzügyileg állnak úgy, hogy szükséges számukra saját maguk ellen fogadnak. Mindenki hallotta már a pletykákat, hogy Szlovákiába, Horvátországba járnak fogadni magyar focisták, vagy megbízott személyek. Amennyiben két csapat megállapodik a döntetlenben, úgy mindkettő játékosai nagy haszonra tehetnek szert.

Nemzetközi „befektető” irányításával, haszonszerzésével történik a manipuláció

A haszonból fizeti ki a bundázó csapatokat.

A játékvezető megvesztegetése

A játékvezető megvesztegetése egy újabb szempontrendszer. Többnyire maguk a játékosok nem is tudnak róla. A játékvezetőnek, és asszisztenseinek külső megrendelésre produkálniuk kell az adott kimenetelt. A külső megrendelő lehet:

  • Klubvezetők, alkalmazottak, edzők, ritka esetben játékosok. Általában a végeredmény kedvező alakítása a fő cél, amellyel biztosítja csapata céljainak elérését.
  • Nemzetközi „befektetők” bármilyen extra megrendeléssel állhatnak elő könnyen produkálható, legfeljebb harsány „Hülye vagy” kórus lesz a reakció.

Az eddig leírt feltételek és típusok rendszerint összemosódnak. A zavaros helyzet létrehozása konkrét célja a bundázóknak. Például botrányos sok kiállításos találkozót vív két csapat, s a játékvezetőről cikkeznek a lapok, miközben lejön a megbeszélt eredmény.

A vereséget intéző csapat mixelte el a találkozót, de mindenki a játékvezetőre mutogat – a mixelők is -, miközben nem is volt benne. Sok esetben csak a mérkőzés végén derül ki mi volt a bunda fő célja. Annyira sok a variációs lehetőség a különféle irodáknál, hogy bármire irányulhat a manipuláció. Ezért megkülönböztetünk:

  • Előre látható kimenetelre irányuló manipulációt. Szüksége van az egyik csapatnak a pontokra bizonyos okokból, miközben a másiknak nem (feltételek 2-es és 5-ös pontja is teljesül).
    Példa: 2013. 08. 24. Pápa-Diósgyőr 0:1.
    Ragyogóan kezdte a bajnokságot a Pápa, miközben a botrányoktól és a rossz szerepléstől harsogott egész Borsod. Le kellett nyugtatni a kedélyeket egy önbizalom-növelő győzelemmel, miközben a Pápának nem kellett jelenlegi helyzetében a pont. Ebben az esetben, ha elég bátrak vagyunk, köthetünk nagy odds-ra fogadást. Azonban érdemes megvárni a mérkőzés alakulását.
  • Előre nem látható kimenetelre irányuló manipulációt. Csak akkor jó, ha valahonnan kapunk egy fülest, másképp a fogadók rémálma. Ha sikerül kiszúrnunk az ilyen mérkőzést, s nem fogadunk rá akkor már jól járunk. Az utóbbi évek egyik legaktívabb együttese ebben a portugál Sporting.

A nemzeti és a nemzetközi sportszövetségek felelőssége

Miközben a FIFA, az UEFA és a különféle nemzetek legkülönbözőbb sportági szövetségei rendszeresen ítélik el a bundázókat, lényegében nem történik semmi. A gyanúba keveredett sportolókat eltiltják, a feltételezett manipulátorokat börtönbe zárják.

Az üzlet azonban folytatódik tovább. Csak a szereplők változnak folyamatosan, hogy minél követhetetlenebb legyen a pénz vándorlása. Megvesztegethető sportoló, vezető, bíró mindig akad, és van az a pénz, amiért lehozható egy-egy váratlan kimenetel.

A különféle sportágak irányítói folyamatosan szabadkoznak. Igazából a hülyét játsszák! Elmondják, hogy a tiszta játék a legfontosabb, és a kellő szankciókat, büntetéseket rendre meghozzák.

Mégis előfordulhatnak olyan mérkőzések (2002-es labdarúgó-világbajnokság Dél-Korea-Spanyolország), melyeken nyilvánvaló az idegenkezűség, nem történik beavatkozás. Ilyenkor előállnak olyan „szakértők”, akik azt is megmagyarázzák, hogy máshol van a gólvonal, mint ahogy az a tv-ben látszik.

Bundázás pénz a zakó zsebében

Valóságos megoldások modellje a bundázásra

Mi lehetne hát a megoldás? A kérdés megválaszolása egyszerű, de fájdalmas. Olyan lebonyolítási rendszereket kell kidolgozni a különféle bajnokságokban, kupákban, világeseményeken, hogy minimális legyen a külső megrendelők számára a befolyásolható sportesemény.

Elrettentő példa a 2013-as szerbiai női kézilabda-világbajnokság csoportköre, ahol döntően olyan mérkőzéseket rendeztek, amelyek teljesen érdektelenek és tét nélküliek voltak. Kinek jó ez? Pozitív példa az NFL lebonyolítási rendszere.

Nem mondom, hogy nincs manipulált találkozó a ligában, de a számuk rendkívül minimális. Az amerikai foci szabályrendszere és az NFL lebonyolítási rendje egy külön cikket mindenképpen megérdemelne. Harminckét csapat 17 fordulós alapszakaszban 16 mérkőzést (minden együttesnek van egy szabadnapja) játszik.

A fő cél a rájátszásba kerülés, amelyet 12 csapat érhet el. Nagyon nem mindegy, hogy melyik helyen sikerül bejutni a playoffba, ezért a legjobb alakulatok is a végsőkig tepernek.

Elmélet, amely gyakorlat lehetne

Az európai sportágaknál is kulcsszám lehetne a 12-es. Próbálkoztak hazánkban is, az NB1-ben ezzel, de olyan, „beteg” 33 fordulós rendszerrel, hogy az hamar megbukott. Azonban ha két csoportban 12-12 csapatos mezőnyt raknánk össze, kialakulhatna egy NB1 „A” és egy NB1 „B”. A legjobbak az „A” csoportban, a második vonal a „B”-ben.

Az őszi szezonban le lehetne tudni 22 fordulót – főleg ha a manipulálható ligakupát beszüntetnék – és a legjobb nyolc tavasszal játszhatna egy 14 fordulós bajnokságot. A „B” csoport legjobb négy csapata és az „A” csoport legrosszabb négy csapata szintén játszana egy tavaszi bajnokságot 14 körrel, és a „B” csoport maradék nyolc együttese is játszana a bennmaradásért egy kört.

Az őszi szezont tisztává lehetne tenni, ha a tavaszi bajnokságra a legjobb nyolc magával vinné a legrosszabb négy elleni eredményét 100%-ban, az egymás elleni eredményeket meg 50%-ban.

A középső csoport bajnokságát is hasonló módon kellene tisztává tenni úgy, hogy az „A” csoport utolsó négyese ne adogathassa le következmények nélkül a legjobb nyolcnak az őszi mérkőzéseket. A középső nyolcas tavaszi szezonja eldönti a feljutást az „A” csoportba, és a kiesést a „B”be.

Elsőre ez komplikáltnak tűnhet, de az NFL lebonyolításához képest egyszerű. A sportági szövetségek a televíziós jogdíjak elosztását kellően differenciálhatná a legjobb nyolc, a második, és a harmadik nyolc csapat között.

A fogadóirodák számára csak az őszi bajnokság két csoportját, és a tavaszi bajnokságba került legjobb nyolc, és középső nyolc pontvadászatát kellene jó pénzért elérhetővé tenni.

Ha egy olasz, holland, belga, francia, görög, török, vagy portugál bajnokságot az UEFA rendelkezései szerint ilyesmi lebonyolításba kényszerítenék, új topligák születnének.

A tömegek számára vonzó mérkőzések száma megnőne, de a kis csapatok számára is maradna esély a nagy pénzosztó közelébe keveredni 2-3 év alatt. Kit zavarna, hogy nincsenek ilyen mérkőzések: 2010. 02. 21. Fiorentina-Livorno 2:1 (0:1), vagy csökkenne a számuk?

Sose halunk meg, egy filmforgatás története

Koltai Róbert zseniális filmje 1993-ban került a mozikba. Gyuszi bácsi a lóverseny rabja, civilben vállfa árus. Megkapja a tuti befutó sorrendjét az egyik – 2, 9, 11 – és mindenét ráteszi. Drámai befutóban jön a tuti, de főhősünk szívinfarktus következtében elhalálozik az izgalmak közben.

Szerencsém volt részt venni egy beszélgetős programon a remek színésszel, aki a film rendezője is egyben. Koltai elmesélte, hogy megrögzött szerencsejátékos volt, és rendszeresen látogatta a lóversenypályát. Amikor a film befutójának forgatását hosszú egyeztetés előzte meg. Megbeszélték a zsokékkal a befutó pontos sorrendjét. Pénzhiány miatt az ügetőpályán, versenynapon dolgoztak. Egyeztették a nézőkkel, hogy rendeznek egy futamot, amelyre nem lehet fogadni, és közben filmforgatás lesz.

Bevilágosították a helyszínt, telepítették a kamerákat, és a megbeszéltek szerint elindult a futam. Amikor a lovak a célegyenesbe fordultak, kétségbe esett az egész stáb. Úgy fordultak az utolsó kanyarra a zsokék, hogy teljesen kilátástalanná vált a megbeszélt befutó produkálása.

Nem volt még photoshop, amivel a rajtszámokat legalább ki lehetett volna javítani. Koltai már azon agyalt, hogy újra fel kell venni az egészet, mert használhatatlan a befutó, számolgatta, hogy erre mennyi pénzt kell majd költeni. És akkor megtörtént a csoda. teljesen hihetően bekötött a vezető ló, és szinte a semmiből törtek elő a megbeszélt sorszámú pacik. Végül a célfotó döntött, amely szállította a 2, 9, 11-et.

Koltai elmondása szerint, azóta nem jár a lóversenypályára. Annyira profin meg tudnak csinálni bármit a lovak és a zsokék, hogy az teljesen életszerű, ők a tökéletes színészek.

Tehát azok a sportolók, akik tökéletesen tudják játszani az adott sportágat, bármit képesek életszerűen produkálni. Persze ahogy mindenben, itt is vannak fokozatok. Egy olasz utánpótlás mérkőzésen nyilvánvalóan látható, amikor kilóg a lóláb. Viszont egy Bundesliga mérkőzésen sokkal színvonalasabb az előadást kapunk, de a tisztaság nem garantált.

Mit tehet a szurkoló és a sportfogadó?

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi, szurkolók, sportfogadók kis emberek nem szólhatunk bele a világ dolgaiba. Ez nem így van. Ha a sporteseményt helyszínen nézzük, jegyet veszünk; ha a tv-n követjük az eseményt, akkor az előfizetési díjat kifizettük.

Ha a saját pénzünket különféle irodákban a sporteseményre feltesszük, akkor is mi fizetünk. Lenyeljük közben a reklámokat, vagy utazunk rossz időben a helyszínre, közben időt és pénzt áldozunk. Méltóztassanak hát ne csalni.

A sporteseményeket a nézőknek rendezik! Szervezzenek nekünk olyan lebonyolításban mérkőzéseket, amely garantálja azok tisztaságát. Sok esetben a nézők is hibásak. Ha kiderül a csapatukról, hogy elcsaltak egy mérkőzést, nem történik semmi. Kimennek a következő találkozóra is, zászlókat lengetnek, énekelnek.

Még olyat nem láttam, hogy szurkolói csoportok kifeszítik a „Légy szíves, ne csaljatok” feliratú drapériát. Esetleg zártkapusak lehetnének egy bundázó csapat mérkőzései egy szezonra, vagy nem közvetítené az egyesület találkozóit a televízió. De még csak szurkolói bojkott sem történik, és a fogadóirodák sem veszik le kínálatukról a csapat mérkőzéseit. Normális ez?

Azon kell elgondolkodni azoknak a közösségeknek, tömegeknek, akik az élsport fogyasztói, hogy fellépnek-e valamilyen formában a nyilvánvaló csalások ellen.

Keresd a bundát egy mérkőzésen

A sportfogadó a tiszta mérkőzéseket szereti. Ha a fogadó szakértelemből, rutinból, megérzésből eltalál egy jó kimenetet, és azzal pénzt keres az öröm leírhatatlan. Azonban ha a várt eredmény elmarad, a Gumiszobában dühöngi ki az ember magát.

Különösen fájó, ha kiderül, hogy elcsalt mérkőzésen veszítünk. Amit egy sportfogadó portál tehet, az annyi, hogy beindít az oldalán egy olyan rovatot, amely a manipulálható mérkőzésekkel foglalkozik.

Veszélyes üzem, mert vádaskodássá fajulhat. Nehéz különbséget tenni valódi meglepetések, bravúrok és a bunda között. Ezért a fórumon indított Bunda volt? témában megvitathatóvá tesszük első körben a napi eseteket. Különösen magas szorzójú kimeneteleket, érvekkel alátámasztott indoklásokat várunk. A cikk szempontrendszere szerint kategorizáljuk az eseményeket. Kellő rutin és gyakorlat után aztán heti ajánlóval jelezzük felétek a messziről bűzlő találkozókat.