Mindannyian álmodtunk már arról, hogy gazdagok leszünk, és emiatt vesznek az emberek lottószelvényt, még akkor is, ha a legnagyobb összegek megnyerésének esélye lehangolóan alacsony. De pontosan mennyire is kicsik az esélyek, és milyen más lehetőségeink vannak pénz szerzésre?
Az emberi agy ragyogóan racionális tud lenni, ennek ellenére néha irracionális módon cselekszünk. Ezt nevezik a pszichológusok kognitív torzításnak. Ha ismerjük a kognitív torzítás elméletét, akkor javíthatunk döntéseinken és a szerencsejátékok esetében pénzt kereshetünk, vagy legalábbis elkerülhetjük, hogy a pénztárcánk jelentősen megkönnyebbüljön.
Mi az optimizmus alapú torzítás?
Az optimizmus alapú torzítás az a tendencia, hogy azt gondoljuk, hogy másokhoz képest kevésbé vagyunk kitéve a negatív esemény kockázatának. Amikor összehasonlítjuk magunkat egy társainkból álló csoport tagjaival, ez a típusú disszonancia egyfajta "nem én" torzítássá alakul, ami miatt annak az esélye, hogy egy szerencsétlen esemény minket érintsen, csekélynek tűnik.
Érdekes módon az optimista torzítás a pozitív események esetében is működik. Amikor örömteli eseményekről van szó, az agyunk hajlamos eltúlozni az alacsony valószínűségű események bekövetkezésének esélyét, ezért a lottójátékosok hétről-hétre folytatják a szelvényvásárlást.
Az optimista elfogultság klasszikus példái közé tartoznak a dohányosok, akik azt hiszik, hogy kisebb valószínűséggel kapnak tüdőrákot, mint más dohányosok, vagy a kereskedők, akik úgy gondolják, hogy kevésbé vannak kitéve a piaci veszteségeknek.
Ha megnyerném a lottót...
Viselkedéskutatások kimutatták, hogy az emberi agy nem jó a nagyon kis esélyekkel való számolásban. Tisztában vagyunk például azzal, hogy a zuhanyzás közbeni halálos elcsúszás valószínűtlen, de nincs érzékünk arra, hogy ez számszerűen mit is jelent. Vajon nagyobb vagy kisebb a valószínűsége, mintha egy repülőn történő terrortámadásban halnánk meg? Mi a helyzet a véletlen alkoholmérgezés miatti halállal?
A Nobel-díjas Kahneman a döntéshozatal irracionalitásának bemutatására, amikor alacsony valószínűségű eseményekről van szó, egy kísérletet végzett biztosítások vásárlásával kapcsolatban. Amerikaiak egy csoportjának felajánlották, hogy választhatnak az Európába utazásuk során egy terrortámadásban bekövetkező saját halálukkal kapcsolatos biztosítás és egy másik csoportos biztosítás között, amely ugyanerre az útra bármilyen halálesetre fedezetet nyújtana. Annak ellenére, hogy a "bármilyen halál" magába foglalja a "terrortámadásban bekövetkező halált" is, az első csoport hajlandó volt többet fizetni, mint az utóbbi.
A főnyeremény (6/49-es lottó) behúzásának esélye 1 a 14 millióhoz. John Haigh "Taking Chances" című könyvében a legnagyobb összeg megnyerésének esélyét a halál esélyeihez hasonlítja.
"Ha középkorú vagy, és jó egészségnek örvendesz, a következő egy évben bekövetkező halálozásod esélye egy az ezerhez. Ez azt jelenti, hogy a következő órában bekövetkező halálod esélye körülbelül egy a kilenc millióhoz... Ha a nyerőszámokat 20:05-kor húzzák ki, és te 19:20 előtt megveszed az egyetlen szelvényed, nagyobb valószínűséggel fogsz meghalni a sorsolás előtt, minthogy a főnyeremény egy része a tiéd legyen (Bocsánat!)."
Másképp fogalmazva, ha 270 éven keresztül minden hétvégén 1000 dollárt költenél 6/49-es, 1 dolláros lottószelvényre, várhatóan egyszer vinnéd el a főnyereményt.
Miért vásárolunk tehát továbbra is lottószelvényt, ha ilyen esélyekkel kell szembenéznünk? A rövid válasz az, hogy az agyunk kizárja a kevésbé előnyös, de valószínűbb kimeneteleket!
A véletlen megtévesztő
Mivel az agyunk nincs jól felkészülve a kis valószínűségek értékelésére, ehelyett arra hagyatkozik, hogy el tudja-e képzelni az eredményt, ez az úgynevezett elérhetőségi torzítás.
A lottójátékok esetében a nyertesek gyakran nagy nyilvánosságot kapnak. Ennek hosszú távú hatása lehet, például azon kaphatod magad, hogy elgondolkodsz: "Ha nekik sikerült, nekem miért ne sikerülhetne?" - ami vonzóvá teszi azt a gondolatot, hogy a nyeremények rendszeresnek tűnnek, holott valójában ritkák.
A World Trade Centre elleni támadás óta könnyen eszünkbe jut a nagy emberáldozatot kiváltó terrortámadások képe. Nem számít, hogy a zuhanyzás közbeni halálos elcsúszás esélye (1:810 000) körülbelül 31-szer nagyobb, mint egy repülős terrortámadásban való elhalálozásé (1:25 millióból). Az embereket jobban foglalkoztatja a terrorizmus, mint a zuhanyzás.
A matematikailag legeredményesebbek túlélése
Kíváncsi vagy, hogy miért olyan sikeres a lottójáték, holott a lottószelvények vásárlása negatív várható értékkel bíró szerencsejáték-stratégia? Azon az alapvető okon túl, hogy a remény hal meg utoljára, van még egy torzítás, amely megerősíti ezt a viselkedést.
A tisztán véletlenszerű tevékenységekben az emberek az olyan pszichológiai jutalmakat, mint a "majdnem találat" (azaz a sikerhez közeli kudarcok) olyan jeleknek tekintik, amelyek növelik a nyerési esélyeket, holott a valóságban az ilyen információk nulla betekintést nyújtanak a jövőbeli siker valószínűségére.
Bármennyire is szeretjük magunkat racionális lényeknek látni, még a legintelligensebb emberek is áldozatul esnek egyik vagy másik előítéletnek, és szinte lehetetlen tudni, hogy egy adott helyzetben melyik torzítás hatalma alá kerülnek. Hogy a helyzetet még bonyolultabbá tegyük, az is előfordulhat, hogy ugyanaz a személy ugyanabban a helyzetben különböző alkalmakkor más-más aspektusra fekteti a hangsúlyt.
A lottónyeremény reménye az egyik módja annak, hogy időt és pénzt fektessünk be. A másik lehetőség egy pozitív várható értékkel bíró stratégia kidolgozása és következetes alkalmazása. A statisztikák szerint az utóbbival jobban jársz.
