Mint nevezünk jó ROI-nak a sportfogadásban_ 2023.02.09

Mit nevezünk jó ROI-nak a sportfogadásban?

2024 júl 9. 17:19 Karola Szólj hozzá!

Fogadási stratégiák valószinűség ROI

Minden sportfogadó elsődleges elvárása és feladata, hogy (remélhetőleg) több pénzzel sétáljon el, mint amennyivel elkezdte a fogadást. Senki sem fog minden fogadást megnyerni, de feltéve, hogy eleget nyerünk ahhoz, hogy fedezzük a vesztes fogadásokat, a nyereségből származó tőkénk nagyobb lesz, mint az elveszített összeg. Másképp fogalmazva, az össznyereségünk magasabb lesz, mint a feltett teljes összeg. A kérdés az, hogy mi nevezhető jó megtérülésnek, azaz ROI-nak?

Mit jelent a ROI a sportfogadásban?

Ennek megválaszolása nem olyan egyszerű, mint az első látszatra tűnhet és számos szempontot kell figyelembe venni.

Először is egyértelmű, hogy minél több fogadásunk volt és minél nagyobb mennyiségű pénzt tettünk fel, annál nagyobb lehet az abszolút nyereség (vagy veszteség). Hasznunkra lenne valamilyen mérőszám, amellyel össze lehet hasonlítani a különböző fogadási eseteket különböző számú fogadással és más típusú tétekkel.

Nyilvánvaló, hogy nincs két egyforma fogadó. A tipikusan használt mérőszám az úgynevezett Return On Investment (vagy ROI), amelyet százalékban fejeznek ki. Néha előfordul, hogy ezt Profit Over Turnover (POT)-nek vagy hozamnak is nevezik. Ezek lényegében mind egyenértékűek.

A ROI-t egyszerűen úgy számolják ki, hogy a fogadó által nyert teljes összeget elosztják a teljes tét összegével. Ha egy fogadó 1000 eurót tett fel egy fogadási sorozat során, és most miután az összes nyereményt és veszteséget összeszámoltuk, a ROI értéke 1050 euró/1000 euró = 1,05 vagy 105%. Mivel a nettó nyereség 50 euró, a profit forgalom egyszerűen 50 euró/1.000 euró = 0,05 vagy 5%.

Ezt hozamnak is nevezik. A kettőt egymáshoz viszonyítva a következőket kapjuk: POT = ROI - 1 (vagy 100%). Nyilvánvalónak kell lennie, hogy az olyan mérési típusok, mint a ROI vagy a POT használata lehetővé teszik a különböző fogadók eltérő tétpreferenciákkal vagy fogadások számával történő összehasonlítását.

Lehet, hogy egy fogadó minden fogadás alkalmával 1 eurót kockáztat és 500 fogadás és 600 euró megtérülése után 120%-os ROI a mutatója (POT = 20%). Egy másik fogadó minden egyes fogadásra 1000 eurót tesz fel, így 10000 fogadás és 12 millió dolláros megtérülés után ugyanolyan ROI-t (és POT-ot) mutatna, mint az első fogadó.

Nyilvánvaló, hogy a második sokkal nagyobb abszolút nyereséget ért el, de a ROI (és a POT) lehetővé teszi számunkra, hogy összehasonlítsuk a teljesítményük (ügyességnek vagy szerencsének köszönhető) valóságos sikerességi szintjét.

A fogadási előzmény hossza és a ROI közötti összefüggés

Egy 120%-os ROI mindig egyenértékű egy bármely másik 120%-os ROI-al? A válasz nem, és ennek két oka is van.

Az első a fogadási előzmények hossza, de nem időben, hanem a fogadások számában kifejezve. Minden fogadás, akárcsak az érmefeldobás, a valószínűség törvényeinek hatása alatt működik. Ha tízszer dobunk fel egy érmét és ebből hatszor látunk fejet, akkor arra következtethetnénk, hogy az érme a fej felé hajlik?

Szinte biztosan nem, vagy legalábbis nem kellene ezt a következtetést levonni. Ezzel szemben, ha 1000-szer dobnánk fel, és 600 fejet látnánk, akkor csak egy bolond hinné, hogy az érme nincs megbundázva. Minél hosszabb a rekord, annál valószínűbb, hogy a várt eredménytől való eltérés nem a véletlen műve.

Az érmefeldobás esetében ez egy elfogult érme hatására történhet, a sportfogadók esetében az elfogultságot ügyességgel kell helyettesíteni.

Ennek további illusztrálására nézzünk meg két fogadási előzményt, ahol az összes fogadási odds 2.00 és fair (bukmékeri árrés nélkül), ami 50%-os nyerési valószínűséget jelent és ahol mindkét fogadó 105%-ot (vagy 5%-os hozamot) ért el.

Az egyetlen különbség a fogadási előzmény hossza. Az első fogadó 250 fogadást tett, a második 2500-at. Az alábbi diagram az egyes fogadók lehetséges kimeneteleinek tartományát mutatja be pusztán a véletlent véve alapul, feltételezve, hogy egyikük sem rendelkezik semmilyen képességgel.

ROI-sportfogadás-1-v2

Az első fogadó (250 fogadás) lehetőségeit a kék görbe mutatja. A tényleges hozamot (5%) a függőleges fekete vonal illusztrálja. Nézd meg a kék görbe alatti területeket a fekete vonaltól balra és jobbra.

Méretük megegyezik az 5%-ál kisebb vagy nagyobb hozam (105%-os megtérülés) tényleges elérésének valószínűségével. A jobb oldali terület a kék görbe alatti teljes felület 21,5%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy 21,5% az esélye annak, hogy ez a fogadó jobban teljesített volna, mint ahogyan valójában teljesített, ha egyszerűen szerencsésebb lett volna. Ez vitathatatlanul túl sok ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy ez a fogadó ügyes.

A narancssárga görbe mutatja a második fogadó 2500 tétes fogadási lehetőségeinek tartományát. Ismét tudjuk, hogy 5%-os hozamot ért el (105%-os ROI), de ezúttal sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy jobban teljesít, kevesebb, mint 1%.

Persze, még mindig megpróbálhatnánk azzal érvelni, hogy nagyon szerencsés volt, de ez sokkal nehezebb, mint az első fogadó esetében. Ehelyett a második fogadónál könnyebb azzal érvelni, hogy a szerencsén kívül valami más is befolyásolja a tényleges eredményt.

Feltételezve, hogy a fogadó nem csal, a legkézenfekvőbb magyarázat az ügyesség.

Így már megvan az első tényezőnk annak a meghatározásához, hogy mennyire jó valakinek a ROI-a. Ebben a példában mindkét ROI azonos, de a második fogadó ROI-a jobb, mert könnyebben tudjuk azt állítani, hogy ez az ügyesség és nem a szerencse következménye.

A szerencse, mint mindannyian tudjuk, egy ponton elfogyhat és csak a képességek vezetnek fenntarthatóan a jövőbeli nyereséghez. Ha minden más dolog egyenlő és két fogadó azonos hozammal rendelkezik, akkor az a jobb, akinek hosszabb a rekordja.

Az oddsok hatása a ROI-ra

Természetesen a legnyilvánvalóbb különbség a fogadási preferenciákkal rendelkező fogadók között a szorzók terén található. Két, különböző oddson fogadó egyént ugyanúgy össze tudunk hasonlítani, mint ahogyan azt a fogadási előzmények különböző hosszával is tettük.

Az ázsiai hendikepes fogadók vagy az amerikai pontkülönbséget kedvelő fogadók általában 2.00 körüli szorzón fogadnak. Ezzel szemben a csak nyertesre fogadó lóverseny-specialistáknak lehetnek olyan rekordjaik, ahol az átlagos odds 10.00 vagy magasabb.

Az alábbi ábrán látható két fogadó, ahol mindketten 2500 fogadással rendelkeznek. A valószínűségelmélet által meghatározott lehetséges teljesítmények tartományát ismét a kék görbe (odds = 10.00) és a narancssárga görbe (odds = 2.00) mutatja.

ROI-sportfogadás-2-v2

Nézd meg újra a hozam (yield) = 5% vonal bal és jobb oldalán lévő görbék alatti relatív területeket.

Annak ellenére, hogy a fogadási rekordok azonos hosszúságúak, sokkal valószínűbb, hogy az 5%-os hozam egyszerűen véletlenszerűen (ügyesség nélkül) bekövetkezhet a 10.00-ás szorzón fogadó számára. Ez egyszerűen azért történik, mert az alacsonyabb valószínűségű eseményeket nagyobb mértékben befolyásolja a jó és a balszerencse.

A nagyobb oddsokra való fogadás nagyobb pozitív hozamot eredményezhet pusztán a szerencsével, de a másik oldalról a balszerencse az ellenkezőjét eredményezi, ahogy a fenti ábra is mutatja.

Valójában ahhoz, hogy a 10.00-ás oddsra fogadó személy 5%-os (vagy jobb) hozamot érjen el, mint a 2.00-ás szorzóra fogadó, körülbelül 22000 fogadásra kellene növelnie a fogadásai számát.

Most már megvan a második tényezőnk annak meghatározásához, hogy mennyire jó esetenként a ROI. Ha minden más dolog egyenlő, és két fogadónak ugyanaz a hozama, akkor az a jobb, aki ezt a rövidebb szorzóval érte el.

Ebből az a következtetés vonható le, hogy a nagyobb nyereményszorzókra fogadóknál jobb hozam (ROI) várható, feltéve, hogy a rövidebb nyereményszorzókra fogadókkal azonos képzettséggel rendelkeznek. A hozam lehet nagyobb nagyságrendű, de nem feltétlenül bizonyítja jobban a szakértelmet.

Hacsak nem vesszük figyelembe a szorzókat és a fogadási előzmények hosszát, két különböző fogadó hozamának összehasonlítása a szakértelem bizonyítékának megtalálása érdekében nem igazán tisztességes összehasonlítás.

A valószínűség mint a fogadási szakértelem mércéje

Térjünk tehát vissza eredeti kérdésünkhöz: mitől lesz jó a ROI? Most már tudjuk, hogy a ROI (vagy hozam) minőségét a fogadási előzmények hossza és a szorzók mérete egyaránt befolyásolják.

Mindkét tényező elemzésekor úgy tettük ezt, hogy az összes lehetséges kimenetel tartományán belül figyelembe vettük egy adott eredmény bekövetkezésének valószínűségét. Vitathatóan tehát a valószínűségek összehasonlítása jobb módja két fogadó teljesítményének összehasonlítására, mint pusztán a ROI, mivel egy adott kimenetel valószínűsége a fogadó latens képességeinek mérőszáma.

Ez lehetővé teszi számunkra, hogy jobb képet kapjunk arról, hogy milyen megtérülés várható a különböző oddsokat használó fogadók részéről. Ezt az alábbi két ábrán három lehetséges szintet figyelembe véve tettük: 10%-os valószínűséggel, hogy a kimenetel véletlenszerűen történik; 1%-os valószínűséggel és 0,1%-os valószínűséggel.

Amint azt már korábban kifejtettük, minél kisebb a valószínűsége annak, hogy valami pusztán a véletlen (szerencse) által történhet, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy nem csak a véletlen befolyásolja az eredményt. Fontos azonban megérteni, hogy ezek a valószínűségi számok NEM egyenértékűek a 90%, 99% és 99,9% valószínűséggel, hogy a fogadó ügyes. Ez pusztán egy minőségi, nem pedig mennyiségi összefüggés.

ROI-sportfogadás-3-v2

Egy hasonlóan képzett fogadó, aki 3.00-ás szorzón fogad, több mint 10%-os várható hozamot érne el.

A második diagram (alább) azt mutatja be, hogy mi történik, ha ezeket az összefüggéseket sokkal nagyobb oddsokra terjesztjük ki, amelyek sokkal több versenyzőt tartalmazó piacokat fednek le, például a golf és a lóversenyek kizárólag győzelemre szóló piacait.

ROI-sportfogadás-4-v2

Ugyanez a fogadó 20.00-ás szorzóval fogadva várhatóan 35% feletti hozamot ér el (ROI = 135%). Ebből az a következtetés vonható le, hogy ha egy ilyen magas szorzóra fogadó egyén nem mutat ilyen nagy hozamot, akkor nem olyan képzett, mint a kisebb szorzóra fogadó személy és a pirosnál alacsonyabb odds-hozam görbén fog ülni.

Másképp fogalmazva, körülbelül 10-szer valószínűbb, hogy egy fogadó 15%-os hozamot ér el 5.00-ás oddsból, mint 3.00-ás oddsból és még mindig 10-szer valószínűbb, hogy 14.00-ás oddsból ér el 15%-os hozamot.

Következtetés

A fogadásokban nem minden ROI egyforma. Csak azért, mert az egyik fogadónak kétszer akkora ROI-a van, mint egy másiknak, még nem feltétlenül jelenti, hogy ő a képzettebb sportfogadó. Nagyobb hozam nemcsak a rövidebb fogadási előzményektől várható, hanem a nagyobb oddsokkal történő fogadásoktól is.

A nagyobb hozam rövid távon kellemes érzés lehet, de végső soron a nyereségesség fenntarthatóságát befolyásoló meghatározó tényező a fogadók képzettségi szintje lesz.

Remélhetőleg a valószínűség fogalmának ebben a cikkben történő kicsit bővebb feltárásával érthetőbbé vált, hogy mitől lesz jó egy adott ROI.


Szólj hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. Nem vagy fórumtag?

100%-os befizetési bónusz akár 35.000 Ft-ig

  • Regisztrálj még ma és igényelj egy 100%-os első befizetési bónuszt, akár 35.000 Ft-ig a Powbet fogadóirodánál.

Powbet útmutató
Powbet regisztráció
18+ Részvételi feltételek érvényesek. Játssz felelősségteljesen! BeGambleAware.org
hirdetés

Előzetesek