Nyugodtan nevezhetjük a második legnépszerűbb fogadási opciónak az over/under-t, magyarul a felett/alatt vagy alatt/felett fogadási piacot. Mely sportágakban található meg, mit jelentenek a különböző határok és mikre érdemes figyelni, amikor ezt a típust választjuk?

Mi az az under/over fogadás?

Mint említettük, egyike a legnépszerűbb piacoknak, de nemcsak a labdarúgásban, hanem szinte az összes labdajátékban és lassan azokon túl is. Az over/under fogadási lehetőség (magyarul alatt/felett) keretein belül egy megadott határhoz képest fogadhatunk arra, hogy ennél több (over), vagy épp kevesebb (under) gól, pont, szett, szöglet, büntető lap (szinte bármi) születik a mérkőzésen. A határok meghatározására egész, feles vagy negyedes értékeket is használnak. A leginkább elterjedt a feles határok alkalmazása, mert ezzel egyértelműsíthető a piac, nincsen tétvisszafizetés vagy felezés, lássunk erre egy példát:

A Derby della Madonnina, azaz a Milan - Inter mérkőzést választottuk ki, ahol a gólhatár 2,5-nél a felett (over) szorzóra 1.50-et, míg az alatt (under) oddsra 2.50-et kínálnak. Úgy ítéljük meg, hogy kevés gól lesz a mérkőzésen, ezért a 2,5 alatt opciót választjuk. A találkozóra 2-0-val ér véget, nyertünk, így a feltett 100 egységünkre 250-et kapunk vissza. Mi történt volna, ha három gól esik? Akkor értelemszerűen veszítunk. Ennél kicsivel komplikáltabb a helyzet, ha egész határokat választunk, maradva ennél a meccsnél, mondjuk a 2 gól feletti opcióval, ha 2-0-val ér véget a mérkőzés, akkor a pénzünket visszakapjuk, nem veszítunk, viszont nem is nyertünk. 

Mi ez a fél gólos határ?

Kezdő fogadóknak furcsának tűnhet, hogy a legtöbbszor 0,5-tel vegződik egy alatt/fölött fogadási piac határa, miközben az eredmények között fél gól nem létezik. Erre a magyarázat nagyon egyszerű: ezzel a fogadás kétesélyes lesz. Ha például 2,5 gól helyett 3 gól a határ, akkor a fogadás 3 esélyes lesz: 3 gólnál kevesebb, pontosan 3 gól és 3 gólnál több. A fél gólos határral ez nem áll fent, 2,5 gólos határnál csak kevesebb vagy több gól lehet, pontosan 2 és fél nem.

Ez nem jelenti azt, hogy nincs egész gólos határ, mert azzal is találkozhatunk, de egyértelműen a fél gólos piacok a népszerűbbek a fogadók körében.

Érdemes szétnézni az ázsiai piacon

Az ázsiai fogadási opcióknál is megtalálható az over/under, de a szorzók itt is jobbak, mint ahogyan a DNB fogadási lehetőségnél is. Konkrét példával élve, nézzük a Torino - Cremonese mérkőzést, ahol a 2,5 overre a normáls piacon 2.10-es szorzót kapunk, míg az underre 1.73-at. Ehhez képest, ha csak kicsivel is, de jobb az ázsiai piac, ugyanis ott az overre 2.12-őt, míg az underre 1.75-öt kapunk. Nem egy nagy különbség, de ha minimálisan is nagyobb szorzót tudunk kicsikarni, akkor miért ne tennénk, ha ehhez mindössze csak pár másodperccel kell többet tölteni az adott meccs adatlapján?

Különböző határok, különböző piacok

Ha over/under, akkor mindenkinek a 2,5-es határ ugrik be, melyet a labdarúgásban használnak. Ez egy standard line, de olykor bizony elmozdul, elsősorban a 3,5-es határ irányába, mondjuk akkor, ha sok gólos meccseket játszó csapatok mérik össze egymással az erejüket. A 2,5-es vagy 3,5-es határ mellett, 0,5 és 5,5 (esetleg 6,5 vagy 7,5)  között szinte bármire fogadhatunk, bármilyen határt választhatunk magunknak, amelyre szorzót kínálnak az irodák. A labdarúgás mellett azonban egyre több sportágban lett népszerű az over/under, így már kosárlabdában nemcsak a mérkőzés vagy a csapatok összesített pontjaira fogadhatunk, hanem játékosok teljesítményére is. 

Az adott játékos mennyi lepattanót vagy pontot szerez, de ha már kosárlabda, akkor hosszabb távú fogadási piacon még arra is tippelhetünk, hogy egy csapatnak mennyi győzelme lett az adott szezonban, ehhez képest fölötte vagy alatta teljesít. Kézilabdától kezdve, jégkorongon át, szinte már mindenhol megtalálható az over/under piac, elsősorban az összesített pontok vagy gólok tekintetében, de például teniszben a szettek számánál is fogadhatunk arra, hogy 2 vagy 3 szettes lesz egy meccs. További egyéni sportágakban is népszerű az over/under, kerékpározásban például a szakaszgyőzelmeknél használják, de olimpián is gyakori, hogy egy-egy sportoló vagy nemzet érmei fogadhatunk ilyen módon.

Stratégiák az over/under piacon

Rengeteg különböző stratégia létezik, hiszen megannyi sportág, annyiféle lehetőség és meglátás, így csak röviden megpróbáltunk néhányat bemutatni:

  • Második félidős élő overezés, avagy a gólvadászat (labdarúgás): Egy kevesebb gólt hozó mérkőzésen arra apellálunk, hogy a második (esetleg első) félidő hajrájában minimum egy gólt szereznek.
  • Bajnokság specifikus overezés vagy underezés: Ez gyakorlatilag sportágtól független, megpróbáljuk az adott bajnokságot overes vagy underes tendenciáját kihasználni.
  • Szögletek élő fogadása (labdarúgás): A szögletek esetében lehetőleg a félidők végi overes piacot szokták kiemelni, amikor egy hosszabbításban az egyik gárda beszorítja a másikat a kapu elé és folyamatosak a szögletek, így könnyebb overezni.
  • Büntető lapokra való fogadás (labdarúgás): Ebben az esetben lehet mérkőzésre, vagy külön csapatra, esetleg még játékosra is fogadni, fontos figyelembe venni az ellenfelet, illetve a bírót is, mert ezek meghatározóak lehetnek az under vagy over szempontjából.
  • Player special fogadások: Ez lehet akár kosárlabda, hogy egy adott játékos hány pontot szerez, kipécezve valakit és követni a teljes szezonját, de lehet labdarúgásban is, hogy hányszor találja el a kaput a játékos, esetleg mennyiszer szabálytalankodik (ezek a piacok is egyre inkább bővülnek). 
  • Szett over/under (tenisz, röplabda stb.): Elsősorban teniszben érdemes ezt használni, ahol a pontok mellett a szettek számára is lehet fogadni. Vannak játékosok, akik rendre megoldják két szettből a meccseiket, de akadnak olyanok is, akik elnyújtják a mérkőzéseiket. Röplabdában is szett határokra lehet fogadni, mennyire fog elhúzódni az adott mérkőzés. 

Tévhitek az over/under fogadások kapcsán

Olyan, hogy overes/underes bajnokság vagy csapat, nem létezik. Elsőre az olvasó biztos felhördül, elkezdi írni a kommentet, de ne kapkodjunk. Miért nem létezik overes bajnokság? Azért, mert akkor ez egy kifejezés lenne, hogy a Bundesliga egy overes bajnokság, így ott mindig érdemes overekre fogadni. Gyorsan rápillantva a statisztikákra, egy 58-65% között mozgó overes átlagot látunk, amely kecsegtető, ha szeretünk gólokra fogadni. Mi a baj ezzel?

Ha jobban megnézzük a statisztikákat, volt olyan szezon, ahol alig haladta meg az overek aránya az 50%-ot (2014/15 és 2017/18), így hiába voltak kedvezőek a korábbi adatok, ezzel komoly veszteséget lehet termelni, ha továbbra is abban a tévhitben élünk, hogy overes az adott liga és a mérkőzések 60%-ban jönnie kell a minimum 3-4 gólnak. Lehetséges, hogy vannak periódusok, amikor minden kedvez az overnek vagy az undernek, aztán pár hónapig vagy évig lehet ebből profitálni, de nem a végletekig. 

Az dönti el, hogy egy adott csapat vagy bajnokság mely szegmensbe esik bele, hogy milyen a játékosállománya és ehhez milyen edzőjük van. Erre a legjobb példa az Ernesto Valverde-féle Barcelona volt. Korábban a katalánokat overes csapatként tartották számon, azonban Valverde az irányítása alatt törekedett a biztonságos játékra - sokszor túlságosan is óvatos volt -, így például egy rangadóra hiába várták overt, jelentős részben be kellett érnie a fogadóknak a kevés góllal. 

Ugyanígy járhatunk, ha mondjuk szögletek kapcsán csak bajnokságot vagy csapatot pécézünk ki magunknak. Itt is könnyedén változhat a helyzet, de az egyéni teljesítményeknél sem szabad készpénznek venni, hogy van  egy olyan teniszező, aki sorra nyeri 2-0-ra a meccseit. Előfordulhat, hogy megtörtik a lendület, rossz szériába kerül, ahogyan a kosárlabdázóknál vagy a jégkorongozóknál sem állandó a csúcsforma. Érdemes mindent körültekintően kezelni.