Az éhség és bizonytalanság hatása a döntéseinkre

Karola
2022 aug 23. 13:36
Szólj hozzá!

Szerencsejáték

Befolyásolják-e az érzelmek a döntéseinket? Segít az éhség a bizonytalanság kezelésében? Mit jelent a szomatikus marker hipotézis?

A szerencsejáték lényegében olyan értékalapú döntések meghozatalát jelenti, amelyek bizonytalan kimenetelű helyzeteket foglalnak magukba. A kockázat megértése és kiszámítása kulcsfontosságú annak meghatározásához, hogy a kimenetel megéri-e magát a fogadást.

Miért van az, hogy egyes emberek jobban tudnak bizonytalansági helyzetben dönteni, mint mások? Egy fogadási kontextusban a döntések gyakran túlságosan összetettek, ezért előnyt élveznek azok, akik kiváló számtani vagy valószínűségi gondolkodással, jó memóriával és bizonyos esetekben területi ismeretekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők olyan kognitív készségek, amelyek tanulhatóak. De mi a helyzet a nem tanult tényezőkkel?

A kontroll illúziója

Míg a kontroll illúziója arra a hitre ösztönöz, hogy mi emberek szinte mindent irányítunk, ez a tévhit azt eredményezi, hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk mind az eredendő véletlenszerűséget, mind pedig azokat a tényezőket, amelyekről azt hisszük, hogy nincsenek közvetlen befolyásunk alatt. Egyes kutatások számos olyan tényezőt vizsgáltak, amelyek általában tudat alatt működnek, de mégis befolyásolhatják komplex döntéshozatali képességeinket, ezért meglehetősen érdekes eredményekre jutottak.

Ez a cikk az emberi pszichológia és fiziológia, valamint a döntéshozatal metszéspontját vizsgálja. Bár nem esnek említésre szorzók vagy sportok, ennek ellenére a területen végzett kutatások egy része érdekes, és bizonyos értelemben mindenképpen alkalmazható a sportfogadásra.

A szomatikus markerek hipotézise

Az agy homloklebenyében található prefrontális kéreg feladata többek között az összetett döntéshozatal. Egy kutatásban a prefrontális kéreg károsodásával élő emberek döntéshozatali készségével foglalkoztak, amely súlyosan károsodott, utalva az Iowa szerencsejáték feladatban nyújtott gyenge teljesítményükre. Ezt a döntéshozatali deficitet az egyébként normális értelmi funkciók ellenére figyelték meg.

Az “Iowa Gambling Task/Iowa szerencsejáték feladat” egy egyszerű játék, amelyben a résztvevők bizonytalanság alatti döntéshozatalát értékelik. A játék során a résztvevők négy, képpel lefele fordított kártyapaklit kapnak, azzal a feladattal, hogy egyszerre válasszanak ki egy paklit, hogy felfedjék a legfelső lapot. Minden egyes kártya vagy jutalmazza a játékost, pénzt adva neki, vagy bünteti a játékost, pénzt levonva a kezdeti 2000 dolláros kezdőtőkéből.

A cél az, hogy minél több pénzt keress, vagy a legkevesebbet veszítsd el. A játékos számára ismeretlen módon két pakliban, bár a jutalmak magasabbak, a büntetések valójában nagyobbak, mint a jutalmak. Ezzel szemben a másik két pakliban a jutalmak nagyobbak, mint a büntetések (annak ellenére, hogy a jutalmak átlagosan alacsonyabbak).

A fent említett tanulmány során a kutatók rájöttek, hogy a prefrontális kéreg károsodásával élő emberek érzéketlenek a jövőbeli következményekre, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, és gyakorlatilag nem veszik észre mi következhet. Ehelyett elsősorban a közvetlen kilátások vezérlik őket, és nem mutatnak olyan képességet, miszerint tanulnának a hibáikból, amikor bizonytalan körülmények között hoznak döntéseket. Egy másik tanulmány azt fedte fel, hogy a prefrontális kéreg károsodásával élő emberek még bizonyosság esetén is hajlamosak gyengébb ítéleteket hozni.

Magától értetődik, hogy ezek nemkívánatos tulajdonságok a fogadások során, függetlenül attól, hogy mire fogadunk. A pszichopata személyiségek és a kábítószerfüggő emberek - beleértve a kokaint és az alkoholt - döntési deficitje szintén párhuzamba állítható a prefrontális kéreg károsodásávál szenvedő emberek eredményeivel. Érthető tehát, hogy agyunk e területének eltérő működése és funkcionalitása jelentősen befolyásolhatja a szerencsejátékok során elért eredményeket.

A prefrontális kéreg az érzelmek kifejezésével és megélésével is összefügg. Antonio Damasio neurológus észrevette, hogy a prefrontális kéreg károsodásában szenvedő betegek képtelenek az érzelmek kifejezésére, így felvetette a szomatikus marker hipotézist. A szomatikus markerek a test fizikai reakciói, amelyek arra figyelmeztetik az agyat, hogy idézzen fel egy múltbeli helyzetet és annak eredményét. Egy példa az ilyen fizikai reakciókra az emberi bőr elektromos vezetőképességének növekedése, amely bizonyos ingerekre, például szerencsejátékra adott válaszként jelentkezik.

Idővel az ilyen szomatikus jelzők a történelmi helyzetek kimeneteléhez kapcsolódnak, és a jövőbeli döntéseket a felidézett érzelmek élménye befolyásolja, különösen akkor, ha a kognitív folyamatok túlterheltek.

A szomatikus marker hipotézis különbözik a puszta kockázatvállalástól. A frontális lebeny károsodása nélküli magas kockázatvállalók bizonytalan döntés meghozatalakor anticipációs bőrvezetési választ váltanak ki, míg a károsodottak nem. Ez arra utal, hogy a kockázatvállalás és a döntéshozatal nem feltétlenül függ össze úgy, ahogyan azt várnánk.

Általánosságban elmondható, hogy a bizonytalanságban való helyes döntéshozatal képessége nem korrelál a kockázatkerüléssel. Lehet, hogy a jobb szerencsejátékosok egyszerűen jobbak abban, hogy felülírják az érzelmi reakciót, amikor a döntés bizonytalanságával szembesülnek, és ehelyett magasabb szintű kognitív folyamatokhoz nyúlnak. A szomatikus marker-hipotézis azt javasolja, hogy az egyének nemcsak a kimenetel súlyosságának és bekövetkezési valószínűségének értékelése alapján, hanem a tudatalatti érzelmi reakcióik alapján is hoznak ítéleteket.

Az érzelmi hatások következményei

Mi a helyzet a következményekkel? A döntések meghozatalát befolyásolhatja-e a mindenkori érzelmi állapot? A válasz igen, azonban vitatott, hogy az érzelmek akadályozzák vagy segítik a döntéshozatalt. A döntéshozatalt akadályozó érzelmekre vonatkozó bizonyítékok közé tartozik a hangulati kongruencia-ítélkezési hatás, amely azt magyarázza, hogy az emberek hajlamosak olyan emlékeket felidézni (és így ezek alapján elfogult döntéseket hozni), amelyek az aktuális hangulatukhoz kapcsolódnak.

Ezzel szemben egyesek úgy gondolják, hogy az érzelmek segítik a döntéshozatali folyamatot  a figyelem és a munkamemória bevonásával. Más kutatások kimutatták, hogy a pozitív és negatív érzelmi állapotú emberek esetében egyaránt fokozottabb a döntésfeldolgozás. Számos más tanulmány, amely az érzelmeknek a döntéshozatalra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy nem számít olyan nagy mértékben, hogy milyen érzést élünk át, hanem inkább az fontos, hogy hogyan kezeljük ezt az érzést. Ha valaki tudatosan tapasztal egy érzelmet és azt a megfelelő oknak tulajdonítja, csökkenhet az elfogult döntéshozatal lehetősége. Egy konkrét tanulmány azt is kimutatta, hogy azok a tőzsdei befektetők, akik intenzívebb érzéseket éltek át, jobb döntéseket hoztak.

Segíthet az éhség a fogadásban?

Egy nemrégiben megjelent tanulmány további bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a “forró” állapotok (például az érzelmek vagy az éhség) segíthetik a bizonytalan kimenetelű, összetett döntéshozatalt. A tanulmány azt vizsgálta, hogy az éhség milyen hatással volt az emberek teljesítményére az Iowa szerencsejáték feladat esetében. Mint kiderült, az éhes résztvevők jobban teljesítettek, mint jóllakott társaik.

A kutatók szerint a “forró” állapotban (éhség) lévő emberek jobban meg tudják ítélni a kockázat és a jutalom közötti kompromisszumot, amely egy komplex döntés meghozatalához szükséges  bizonytalanság esetén. A fenti példákhoz hasonlóan a kutatók ebben a tanulmányban ezt a következtetést azzal hozták összefüggésbe, hogy éhesen nagyobb mértékben támaszkodnak az érzelmekre a döntéshozatal irányításában.

Amint talán már kezd körvonalazódni, a döntéseinket befolyásoló tényezők száma végtelen lehet. Egy másik kutatási irányvonal azt találta, hogy a magasabb testtömegindexszel (BMI), magasabb testzsírszázalékkal és/vagy magasabb leptin- és inzulinkoncentrációval rendelkező egyének rosszabbul teljesítenek az Iowa szerencsejáték feladatban. Ki gondolta volna, hogy a testösszetétel is szerepet játszhat a komplex döntéshozatalban? A jó döntések meghozatala bizonytalan helyzetekben számtalan tényezőtől függ. Ezek közül néhányat biztosan ismerünk, különösen azokat, amelyek kognitív jellegűek. Ilyen például a jó memória, a valószínűségi gondolkodás és a kockázat megértése.

Kevésbé ismertek azonban azok a tényezők, amelyeket valószínűleg figyelmen kívül hagyunk, vagy amelyekről egyáltalán nem tudunk, hogy befolyásolhatják a döntéshozatalt. Ezek a tényezők közé tartozik a frontális kéreg működése, az érzelmi állapot, az éhség és a testösszetétel. Valószínűleg rengeteg ilyen tényező létezik még. Mindenesetre minden alkalommal, amikor bizonytalanságban összetett döntést hozunk (például szerencsejáték esetén), számtalan, gyakran tudat alatti folyamatnak vagyunk kitéve, amelyek befolyásolják az optimális cselekvés képességét.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy az ebben a cikkben említett tényezők valószínűleg hogyan hatnak ránk, akkor könnyebben figyelembe vehetjük a potenciális előítéleteket és ehelyett magasabb szintű kognitív folyamatokhoz nyúlhatunk, amelyeket idővel fejleszteni lehet.

10.000 forint ingyenes fogadás - Exkluzív ajánlat!

Amennyiben általunk regisztrálsz az Unibet fogadóirodához, akkor egy extra 10.000 forint értékű ingyenes fogadásban is részesülhetsz!

Unibet regisztráció Részvételi feltételek

18 Részvételi feltételek érvényesek. Játssz felelősséggel. BeGambleAware.org



Szólj hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. Nem vagy fórumtag?

10.000 forint ingyenes fogadás - Exkluzív ajánlat!

  • Amennyiben általunk regisztrálsz az Unibet fogadóirodához, akkor egy extra 10.000 forint értékű ingyenes fogadásban is részesülhetsz!

Unibet útmutató
Unibet regisztráció
18+ Részvételi feltételek érvényesek. Játssz felelősségteljesen! BeGambleAware.org