Berlusconi egyik nagy álma egyelőre tényleg csak álom marad?

Nem, nem arról van szó, hogy Berlusconi nem lesz ott az új olasz kormányban, mert van az az orosz befolyás, amivel simán megoldják, hogy a szélsőjobb nyerjen Olaszországban az őszi választásokon. Mi leginkább a focira gondoltunk, ahol a Monza - Berlusconi és Galliani "gyermeke" - egyelőre nagyon szenved. 

Az egyik szeme sír, a másik nevet

Silvio Berlusconi valószínűleg örül, hiszen ahogy az oroszok megoldották a Brexitet, úgy oldják meg Olaszországban a Meloni - Berlusconi - Salvini trióval a hatalomátvételt. Vlagyimir Putyin számára kedvező vezetés lesz Olaszországban az ősztől, Berlusconi megint visszakerülhet a hatalomba, nagy a boldogság, de csak egyik részről, ugyanis a csapata, az AC Monza eléggé szenved a Serie A-ban.

Négy vereséggel rajtoltak, kilátástalan játékkal, pedig nem lehet azt mondani, hogy nagyon rosszak a statisztikai mutatóik, hiszen az 5. legtöbbet birtokolják a labdát a bajnokságban, de ez csak meddő mezőnyfölényhez vezet, nem tudnak érdemben mit kezdeni a labdákkal. Hiába vásároltak össze mindenféle játékost, akik korábban Serie A-s tapasztalatokkal bírtak, ezzel önmagában nem lehet csapatot építeni. Ez nem a második vonal, itt azért már komoly ellenfelek vannak. 

Hétfőn az Atalanta lesz az ellenfelük, akik nagy meglepetésre vezetik az olasz bajnokságot. Leírtuk őket, mint ahogyan eléggé sokan, mondván ez a Gasperini-projekt kissé kipukkadt. Az új igazolások kapcsán is szkeptikusak voltunk, mondván minek két teljesen ugyanolyan képességű balszélsőt igazolni? A sikereket végül nem az új játékosok szállították, hanem a masszív védelem (Atalantánál?), illetve Teun Koopmeiners négy gólja. 

Ellentétben az elmúlt évekkel, nem birtokolják 55-60%-ban a labdát, visszaálltak 45% környékére, távoli lövésekkel próbálkoznak (Koopmeiners révén), illetve nagyon veszélyesek pontrúgások után. Zapata és Muriel inkább a helyzetek elpuskázásában jeleskedik, mi lesz itt, ha ők is elkapják a fonalat? Önmagában az, hogy nyernek a Monza otthonában, evidensnek tűnhet, így mi ezt a szerzett gólokkal párosítjuk, mivel a hazaiak védelme eléggé gyenge, ezért két találatot megelőlegezünk a bergamóiaknak. 

A Monza valószínűleg végig 55-60%-ban birtokolja majd a labdát, jön a szokásos mezőnyfölény, de ebből érdemi helyzeteket nem tudnak kialakítani. Az Atalanta kontrákra és távoli lövésekre rendezkedik be, átengedi a terepet a hazaiaknak, mikor kell, akkor majd lecsapnak a kínálkozó alkalmakra. Érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb gólt pontrúgásokból épp a Monza kapta (épp ezekből eredményes az Atalanta).