Ebben a versenyszámban még azt sem tudod megmondani, ki lesz a dobogós!

Kockáztatunk a férfi magasugrás kapcsán, ugyanis a selejtezők előtt megpróbálkozunk az esélylatolgatással. Nem várjuk meg, míg nagyjából pontosan belőjjék az esélyeket. 

Ha rám hallgatsz, bárki nyerhet!

Bronz (2012), ezüst (2016) és most arany? Ez lesz az éremgyűjteménye Mutaz Essa Barshimnak az olimpiákat tekintve? A katari magasugró 30 éves, valószínűleg ez lesz az utolsó reális esélye a győzelemre. Kétszeres világbajnokként érkezik Tokióba, a két olimpia közötti világversenyeken nyert, joggal tekinthető favoritnak. Barshim óriási "tehetség", aki még nem nyert olimpiát, minden idők második legjobb eredményét tudhatja magáénak (243 centiméter), még 2018-ban volt világcsúcs kísérlete is, amit egy sérülés követett. 

A 2019-es vb-re szinte felkészülés nélkül ment, de így is nyert. Most is hasonló a helyzet, versenyen alig indult, amikor igen, akkor egy fokkal jobb állapotot mutatott, mint 2019-ben a vb előtt (de ez sem biztató). Valószínűleg a versenyek hiánya miatt, nem tekintik őt egyértelmű favoritnak, még a dobogója is bizonytalan (2.15). Azt gondolom, hogy van azonban egy előnye a katarinak: versenyhelyzetben nincsen nála jobb. Jelenlegi riválisai nem tudták legyőzni őt világversenyen (sem vb-n, sem olimpián). 

Kivétel lehet ez alól két versenyző: Gianmarco Tamberi és Danil Lysenko. Utóbbi azonban eltiltását tölti, így mindössze Tamberi tudta 2016-ban megverni őt a fedettpályás vb-n. Ez egy óriási mentális előny a többiekkel szemben, hogy verhetetlen a szemükben. Kik az ellenfelek? Az említett Tamberi mellett az amerikai JuVaughn Harrison és Shelby McEwen, illetve az orosz különítmény: Ilya Ivanyuk, Mikhail Akimenko és Maksim Nedasekau (fehérorosz). 

Orosz és amerikai riválisok

JuVaughn Harrison különleges sportoló, mind magasugrásban, mint távolugrásban kvalifikálta magát az olimpiára. Szó szerint berobbant a mezőnybe, eddigi legjobbja 236 centiméter, egyelőre nem lehet tudni, milyen versenyzőalkat, mert a 2018-as ifi-vb-n olyanok győzték le, akik azóta se mutattak semmi érdemlegeset a szakágban. A formája alapján mindenképp esélyes egy éremre, de nála ez fejben fog eldőlni. Az biztos, feszített menetrendje lesz, négy nap alatt felváltva teljesíti a két szám programját. 

Ilya Ivanyuk először a 2017-es vb-n ért el komolyabb eredményt a felnőttek között a vb-n (6. hely), majd két évvel később bronzérmet szerzett. Ott 233-ig simán ment minden, majd kétszer rontott - mint az aranyérmes Barshim -, de végül megoldotta a magasságot, ahogyan 235 centiméter, de ez csak harmadik helyre volt elég. Idei világranglistát vezeti (237 centiméter), első két Diamond League versenyt egyaránt nyerte, viszont utána Monacóban érthetetlenül gyengén szerepelt. 

Mikhail Akimenko idén többször is eljutott 233 centiméterig, de nála azt érzem, hogy hiába erős, fejben mégsincs annyira egyben, mint a katari riválisa. Azt gondolom, Akimento lehet a biztonsági tipp a dobogóra, aki képes hozni egy stabil 233-as szintet, de a döntő szituációban rontani fog, amikor az arany kerül szóba. Hasonló a véleményem Maksim Nedasekau kapcsán, aki az Eb-ken villog, de szerintem idén túl korán volt csúcsformában, világversenyeken pedig rendre ront. 

A mezőny erős, de azért látszik, melyik az a 4-5 versenyző, aki az éremért folytatott küzdelemben ott lehet az élmezőnyben. Barshim idén nem versenyzett annyi alkalommal - ráadásul formában sem volt -, de úgy érzem, nála ez nem jelent semmit. Megteheti, hogy ne induljon és csak egyetlen versenyre koncentráljon igazán az évben. Miért ennyire fontos ez Barshimnak? Azért, mert Katar első olimpiai bajnoka lehetne (eddig 5 érmük van, abból Barshim kettőt szerzett).