Eliteserien: A Rosenborgra vadászva

Az elmúlt szezonokhoz képest változtak az erőviszonyok Norvégiában, ami számunkra jól jön, mivel végre egy izgalmasabb és kiélezettebb bajnokságot láthatunk idén a bajnoki címért! Rosenborg, Molde, Brann hármasnak el kell osztania egymás között a dobogó három fokát, azonban a többi hely igencsak kiadónak tűnik és a korábbi évekhez hasonlóan nagyon közel lesznek egymáshoz a csapatok.

Bajnokesélyesek

Tavaly 1.4, idén már 1.95 a Rosenborg bajnoki címének a szorzója, miután a Molde (3.15) igencsak megjött játékerőben, míg a Brann (8.00) a tavalyi szezonban az utolsó harmadig vezette a tabellát. Több mozgás volt mindegyik csapatnál, így érdemes ezeket szemügyre vennünk. A Rosenborgnál félévig tartott az edzőkeresés, azonban egy hideg januári péntek délután eljött a bejelentés napja. Az eseményt viszont az utolsó pillanatban le kellett fújni, mivel a kiválasztott edző még szerződésben állt, méghozzá a FK Haugesunddel. A hétvége alatt pörögtek az oda-vissza nyilatkozatok, majd Erik Horneland megtartotta az év első edzését - még az FKH játékosainak. Ezzel egyidőben pedig be is adta a felmondását, ami egy hónap felmondási időt tartalmazott. Ha ezt kitöltötte volna, akkor az alapozást nem tudta volna új állomáshelyén elkezdeni, míg az FKH-nak se lett volna túl értelmes lépes, ha egy olyan ember tartja az edzéseket, aki úgyis távozik. Így meg azon a héten - egy pár milliós összeg ellenében - Horneland távozhatott Trondheimbe. Sok érkező nem is volt a bajnokcsapathoz, mindössze - a szintén érdekes módon eltűnő – Jebali helyére jött Akintola kölcsönbe, míg a Tromsø-től Gjermund Åsen. Elég lesz? A hazai színpadon igen, viszont a nemzetközi mezőnyben tavaly is nagyon megégtek, így Horneland mesternek ott mindenképpen össze kell magát szednie.

Ehhez képest jóval nagyobb átalakítások voltak Moldéban, ahol a télen távozó Solskjært korábbi asszisztense Erling Moe váltotta - mint megbízott edző. Ez két dolgot jelent: a szisztéma (4-3-3) nem fog változni a csapatnál, illetve ami ennél fontosabb, hogy Solskjært visszavárták a városba. A héten eldőlt, hogy 8,5 millió € ellenében marad a norvég Manchesterben, így pedig állandó edző után kell néznie a vezetőségnek, azonban még több igazolásra lett elég pénzük. Egyébként a Braut Håland árából származó jövedelmet jól használták fel és sikerült megnövelni a keret mélységet, amit ki fognak tudni használni a háromfrontos küzdelemben. 2014 volt az utolsó év, mikor nem Trondheimbe került a bajnoki trófea és akkor pont a Molde tudta megszakítani a regnálást. Nagy kérdés, hogy idén mire lesznek jók, illetve, hogy várható-e még érkező az átigazolási piac hajrájában.

Bergenben stadionbővítéssel és kiváló igazolásokkal készülnek az új szezonra. Igazából nagy előnye a csapatnak, hogy az érkezők többségét már nyáron megszerezték.  Télen csak a két új kapus és a Ranheim üdvöskéje, Kristoffer Løkberg tette át a székhelyét Bergenbe. A mezőnyfölény és a biztos védekezés adva van, viszont a norvég csapatok átka a gyenge kapusteljesítmény jelentősen ronthatja az esélyeiket a többiekkel szemben. Norvégiában ez egy kardinális probléma - ki ne emlékezne a norvég - magyar meccsre  és egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a Eirik Johansen, Håkon Oppdal duó bármelyik tagja kiegyensúlyozott teljesítményt tud majd nyújtani. Ettől függetlenül a dobogón kell végeznie a csapatnak, mivel előnyük lehet, hogy csak ők nem váltottak edzőt a télen a közvetlen riválisokkal szemben.

Azt gondolom a fent elemzett csapatok el is fogják vinni a nemzetközi helyek 75%-át és a többi csapat a maradék egy helyért fog küzdeni. Ide viszont 2-3 csapaton kívül bármelyik beérhet. Mégis kiemelném közülük a Sarpsborgot, ahol mintaszerű gazdálkodás megy és ez idén is kifizetődhet. Érdekes, hogy a Rosenborg első választása az edző posztra, a S08 jelenlegi trénere, Geir Bakke lett volna, aki azonban visszautasította a felkérést. Ő az, aki a legfontosabb szereplője az eseményeknek a déli kisvárosban és az az ő személye a garancia a jó játékra is. A tavalyi évhez képest a keret kicsit átalakult, miután a sikeres Európa Liga produkció után elvitték Rashad Muhammedet (Erzurumspor), Tobias Heintzot (Kasimpasa), Patrick Mortensent (Aarhus) és Harmeet Singhet (HJK Helsinki) is. A támadósorba jött Bergenből Lie Skålevik, aki a dán Mortensen klónja, míg Salvesen fogja jelenteni a sebességet elől. Több érkező van a Skandináv-félszigeten kívülről is (Bateau, Azofeifa, Konté, Coulibaly), akiknek a megvásárlása kicsit rizikós, mivel az utóbbi években itt volt több mellényúlás is. Viszont abban is biztosak lehetünk, hogy bőven rendelkezésre áll itt még pénz az átigazolásokra, így legkésőbb nyáron várok még új embereket a csapatba. A bukik is őket tartják a legesélyesebbnek a negyedik helyre (1.9), így pedig nem éri meg annyira ez a fogadás most.

A többiek

Norvégiában nem furcsa, hogy a középmezőny igen széles. Tulajdonképpen, innen bárki kieshet és bárki elérheti a negyedik helyet jelentő európai indulást is. A csapatok nem költekeznek túl, így aki esetleg kiesik, az se megy csődbe, hanem általában 1-2 éven belül visszajut. Ettől függetlenül az utolsó három helyet mindenki próbálja majd elkerülni és ezért óriási küzdelem lesz. Akiknek a munkáját viszont kiemelném innen a középmezőnyből, az a Kristiansund. Christian Michelsen vezetésével a harmadik évüket kezdik meg a legmagasabb osztályban és eddig minden évben kihozták a maximumot magukból. Nyáron távozott a két gól gyáros, Bamba (Brann) és Stokke (Dánia), azonban ez sem vetette vissza őket a szezon második felében. Ráadásul a belőlük származó bevételt okosan költötték el és fiatal játékosokat vettek alsóbb osztályokból, míg a villámléptű Amangot kikölcsönözték Moldéból. Egyetlen probléma akadt a télen, ez pedig a kapus poszt. Az ír válogatottba is meghívott Sean McDermott szerződése lejárt és úgy gondolta, hogy az Egyesült Királyság és Norvégia után máshol próbálná ki magát. A döntése azonban némileg meglepő - pláne egy közép-európai számára - merthogy a Dinamo Bukarestbe igazolt. Valószínűleg nem tudta, hogy mire vállalkozott, azonban a 0,5 millió eurós éves fizu jól nézett ki. McDermott végül három meccset és alig egy hónapot töltött Bukarestben, majd a szerződése felbontásával gyorsan vissza is tért Kristiansundba. Érdemes elolvasni a teljes sztorit, mivel elég tanúságos lehet a Romániában uralkodó viszonyokról.

Tehát a Kristiansund idén sem fog nagy valószínűséggel kiesni, ezt viszont nem biztos, hogy elmondhatja magáról a Stabæk, amely évek óta játszik a tűzzel. Az elmúlt három évben kétszer is csak osztályozón maradt bent, míg a bajnokság előtt egy héttel távozott a legbiztosabb csatáruk, Ohi. Henning Berg ki is fejezte nem tetszését az átigazolás felé, mivel ilyen rövid idővel a bajnokság előtt képtelenség egy ilyen meghatározó játékost pótolni. Mindenesetre két center is jött télen: Torvund és Rusike. A probléma inkább az, hogy nem csak Ohi távozott a kulcsjátékosok közül. Kínába ment Hou Sæter, míg a Partizánba Moussa Njie (ha már Tokmac nem sikerült a szerbeknek). Egyértelmű, hogy a csapat pénzügyi gondokkal is küzd és a játékerő is csökkent. Ezek után meglepő lenne, ha a mintaklub, Kristiansundot felül tudnák múlni. Ráadásul elég jó oddsot is kapunk, ha az évvégi elszámolásnál a nyugati partiak lesznek előkelőbb helyen (1.72).