Fenerbahce - Olympiakos: Parázs görög-török derbin az első hely a cél!

Az elmúlt években a két csapat ismertsége alapján rangadónak számított, de összességében csak árnyéka volt önmagának a Fenerbahce - Olympiakos mérkőzés. Hol a török, hol a görög gárda volt jó formában, de míg a 2010-es években szinte alig telt el úgy év, hogy egyikük ne került volna be a Final Fourba, addig a 2020-as évek első két kiírásában egyikük sem remekelt.

Az Olympiakosnak hosszú időbe telt a visszatérés

Georgios Bartzokast nyugodtan lehet sikerkovácsnak is hívni, hiszen miután távozott 2014-ben egy Euroliga győzelemmel a zsebében a Pireuszból, fokozatosan hanyatlásnak indult a klub. Később még ugyan eljutottak kétszer is a döntőig, de hiába volt erős a keretük, nem sikerült nyerni. A régi klasszisok időközben visszavonultak (vagy eligazoltak), a csapat pedig hanyatlásnak indult. Eközben ráadásul balhéjuk volt a görög szövetséggel is, így jóformán inkább a politikáról szóltak a mindennapok a klubnál, mint a sportsikerekről.

Amint rendeződött a gazdasági és diplomáciai háttér, illetve visszatért 2020-ban az oroszországi túrájáról Bartzokas, egy teljesen új időszak kezdődött az Olympiakosnál. A sikerhez azonban Bartzokas mellett a klub legendájának, Kostas Sloukasnak is vissza kellett térnie (épp a Fenerbahcéból). Az is kapóra jött, hogy Bartzokasnak a világjárvány miatt volt majd egy éve felépítenie a csapatot, de még így is időbe telt, mire összeállt a játék. 

Mondhatni szerencséjük is volt, hiszen Aleksandar Vezenkov hozzájuk igazolt, ráadásul fokozatosan fejlődött, így lett mostanra az Euroliga legjobb játékosa. A csapatjáték összeállt, melynek ugyan fontos láncszeme Vezenkov, de nélküle is működik a gárda. A tél folyamán kisebb sérüléssel bajlódott, de visszatérése óta legyőzték a Real Madrid - Maccabi Tel Aviv - Virtus Bologna triót. 

Jó úton a Fenerbahce

A másik nagy feltámadás a török Fenerbahce csapatáé. Korábban az Euroliga sztárcsapatának számítottak, majd rossz átigazolási politikának, sérüléseknek és hibás edzői döntéseknek köszönhetően hamar visszaestek. Az Olympiakosszal eléggé sok a párhuzam a fellendülésük között, ugyanis szintén egy Oroszországból igazolt edző segített rajtuk, a görög Dimitrios Itoudis, aki egyben a görög válogatott trénere is. 

Ahogyan a pireusziaknak, úgy a Fenerbahce helyzetét is egy szörnyű esemény változtatta meg, az orosz-ukrán háború. Itoudis elhagyta Oroszországot, míg a törökök hamar lecsaptak Európa egyik legjobb edzőjére. Kis túlzással, de az irányítást a kezébe adták, eldönthette a görög szakember, ki marad a keretben és kik azok, akiknek érkezniük kell. Így végre volt koncepció a törökök átigazolásaiban, ami a szezonukon is látszik. 

Kiélezett derbi Isztambulban

Az ASVEL elleni Fenerbahce vereséget leszámítva, mindkét klub jó formának örvend, képesek szoros meccseket nyerni. Vannak olyan játékosaik, akik clutch pillanatokban sem remegnek meg. Ha ennyire kiegyenlített a két csapat ereje, akkor miért csökken a Fenerbahce szorzója? Egyfelől ez a hazai pályának tudható be, másfelől viszont két sérülésnek a görögök oldaláról. Az említett Kostas Sloukas biztosan nem lép pályára Törökországban. 

A rutinos irányító csereként szokott érkezni, általában 20-25 percet kap, kiválóan mozgatja még mindig a csapatot, rendre megdobja a 10 pontját, mellé pedig 5-8 gólpasszt ad, ez utóbbi egészen kiemelkedő. Alec Peters is sérüléssel bajlódik, fontos csere ő is, bármikor képes 10-15 pontra. Ennek fényében elengednénk a görögök idegenbeli sikerét, inkább a pontok irányába mozdulunk el, ahol kissé magasnak érezzük a határt egy ilyen feszült rangadóhoz, ahol a fizikális játék és a védekezés dominálhat.