A sportfogadás megadja a lehetőséget az ember számára, hogy digitális nomád életmódot folytasson, de megéri? Hol tudunk a havi profitunkból a legtöbbet megspórolni?
Legyen jó az internet sebessége!
Ahhoz, hogy online tudjunk fogadni - élőzhessünk -, szükséges lesz jó minőségi vezetékes vagy mobilinternetre. Nekünk elsősorban előbbi a fontos, így érdemes megnézni az aktuális "világranglistát", amely idén augusztusban készült. A Speedtest weboldalán havonta frissülő listát kapunk, hol mennyire gyors az internet a világon. Magyarország az előkelő 11. helyen áll a vezetékes internet elérésben, de első tízben található Szingapúr, Románia, Dánia és Chile is.
A mi szempontunkból az is fontos, hogy az adott országban mennyire lassú az internet, ami hátráltatja a munkánkat. Afrikából emiatt egyetlen egy ország sem jöhet szóba, hiába élnénk ott vígan a profitunkból. Európában a déli országok és a balkáni térség szintén problémás ilyen szempontból, de Ázsiából sem jöhetne szóba minden állam. Dél-Amerikából az Uruguay - Chile - Brazília trióra szorítkozunk, illetve az amerikai térségből még az Egyesült Államokra és Kanadára, míg az óceániai térségből Ausztráliára és Új-Zélandra.
Szambázás közben egy kis élő fogadás?
Koncentráljunk csak az adott város megélhetésére, amit kiszemeltünk, vonatkoztassunk el a politikától, szigorúan csak azt nézzük a Numbeo adatai szerint, mennyi az annyi. Az oldalon különböző szegmensekben lehet vizsgálni az adott várost, egészségügy, közbiztonság és megélhetés szempontjából. Utóbbi kategóriában megtudhatjuk, mennyiért tudunk lakást venni vagy bérelni, mennyi a havi rezsi egy 85 nm-es ingatlanban, illetve azt is, hogy mennyi a havi tömegközlekedési bérlet, mennyibe kerül egy szedán és egy éttermi étkezés, illetve a krumpli árától egészen a sörökig, szinte mindent. Fontos kiemelni, hogy az átlagbérek is elérhetőek.
Mindezek fényében kezdjük "utazásunkat" Chilében, ahol meglepően jó az internetkapcsolat (9. helyen állnak), de ennek bizony ára van, ugyanis a havidíj 9 ezer forint, ami duplája a magyarországi viszonyoknak. Majdnem duplája a tömegközlekedési bérlet ára is és gyakorlatilag elmondható, hogy szinte minden drágább, mint nálunk (10-30%-kal), mindössze a havi rezsi összege hasonló, ezért is lehet furcsa, hogy mindezek ellenére a bérek átlaga harmadannyi, mint idehaza (200 ezer forint). Chile tehát ebből a szempontból nem játszik, gyakorlatilag egy drágább Budapest, de mi a helyzet a többi dél-amerikai várossal?
Uruguay fővárosa, Montevideo esetében hasonló a helyzet, ezzel sem lennénk kisegítve. Ellenben Rio de Janeiróban szinte minden feleannyi, mint Chilében (és Magyarországon), ha sportfogadással megkeresel 200-300 ezer forint környékét, valószínűleg kényelmesen el lehet éldegélni, ugyanis az átlagkereset 90 ezer forintnak felel meg. A rezsi és a közlekedés után, mindössze a bérünk 10-20% költöttük el, az ételek sincsenek horribilis áron. A közbiztonság nem a legjobb, de úgysem mész az utcára (esetleg a tengerpartra), mert csak magyarul beszélsz és otthon fogadsz egész nap, ráadásul a favelákból jó a kilátás! Az is mellékes, hogy polgárháborús helyzet van az országban.
Ha ragaszkodik az ember amerikai kontinenshez, akkor Barbados lehet még egy megoldás. Már-már gyanúsan jó minden, napsütés, homokos part, ráadásul egy évig befogadják azokat a külföldieket, akik home office-ban dolgoznak. Mi lehet a probléma? Minden háromszor annyiba kerül, mint Budapesten (csak az internet havi előfizetése 15 ezer forint)! A lakhatás viszont meglepően olcsó (közüzemi számlák is 30%-kal olcsóbbak), szóval összességében, ha sportfogadással megkeresel 500-700 ezret havonta, akkor irány Barbados!
És az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó? Ha szeretjük a Narcos mexikói kiadását és kíváncsiak vagyunk Gignac vagy Thauvin remek góljaira élőben is, akkor egyértelmű jó választás az utóbbi. Minden hétre van izgalom, ráadásul, ha szereted a bulikat és az élő fogadási piac mellett iszogatnál és szórakoznál is, akkor ezt a helyet neked találták ki. Az árak meglepően alacsonyan vannak itthoni viszonyokhoz képest, ha úgy adódik, akkor életre szóló sztorikkal is gazdagodhatsz (bandaháború törhet ki bármelyik kereszteződésben, de még lehetne sorolni a dolgokat).
Miami, Los Angeles és a rezsicsökkentés
Az Egyesült Államok hatalmas ország, így területenként is eltérőek az adottságai és árai. Miami sokkal drágább, mint Budapest, ugyanakkor itt már nem kell rezsicsökkentés, mert még így is 15%-kal kevesebbet kell rá költeni, mint Magyarországon. Ráadásul az év nagy részében jó idő van (amikor nincsenek hurrikánok, illetve nem önti el a város utcáit a víz). Los Angeles annyira olcsó, hogy még Adele is átköltözött Londonból, mondjuk a közművek itt is olcsóbbak, mint Pesten, viszont ide már kell stabilan egy 1,5-2 milliós profit, hogy élvezni tudjuk a helyet, ami amúgy szerepel a világ 10 legdrágább városa között.
Kanadában sem tudsz sokat spórolni, ha nem keresel 1-1,5 millió forint környékén, szóval ide kellenek a tuti stratégiák, viszont autót átlagban 1-2 millió forinttal olcsóbban tudsz vásárolni. Hiába van eléggé hideg az országban telente, így is feleannyiba kerül a közüzemi számla kifizetése, mint itthon. Az étkezés sokkal drágább, mint nálunk, szóval Montreal vagy Québec is felejtős. Ha házat vennél és sokallod a pesti és balatoni árakat, akkor gondolkozz el azon, hogy Kanada frekventáltabb részein duplája, vagy olykor háromszorosa egy átlagos ház az itteniekhez képest.
A kínai Afrikában királyként élhetsz
Ha már stabilan rendelkezel 400-500 ezer forintos stabil profittal, amiben nem az "élőzés" dominál, ráérsz akkor tenni a tétet, amikor betölt nagy nehézségek árán a kiválasztott felület, akkor Afrika a kontinensed. A magyarországi viszonyokhoz képest, minden harmad- vagy negyedáron van, sőt, ha beszélsz kicsit kínaiul, akkor részt vehetsz a helyi közbeszerzések nyerő pályázataiban is, ugyanis a térséget megszállta Kína. Építenek a semmibe vasúthálózatot, ha pedig valaki felháborodna, akkor elveszik az adott ország kikötőjét, cserébe a "jól végzett munkáért". Szóval ne lepődjetek meg, ha Kenyában kínaiakkal találkoztok.
Túl szép, hogy igaz legyen
Ausztrália és Új-Zéland az a régió, ahová innen a távolból mindenki vágyik. Jó élet, napsütés, szörfözni lehet, de azért bőven akadnak árnyoldalai is. Egyfelől, hogy Ausztráliát folyamatosan természeti viszontagságok sújtják, másfelől eléggé kötött most már, hogy ki telepedhet le az országban - valószínűleg nem lenne jó ómen, ha azt mondanád, hogy sportfogadásból élsz -, harmadrészt, egészen elképesztő árak vannak. Sydney kedvező klímája miatt még így is egyre többen választják a várost, ennek köszönhetően a lakásárak három, de olykor négyszerese a magyar összegeknek (szóval egy 40 nm-es belvárosi lakásért simán elkérnek 120-150 millió forintot).
Ellenben a város lenyűgöző, szóval érdemes gondolkodni a tökéletes stratégián. A pandémia alatt egyre égetőbb kérdéssé vált a biztonság, hol lehet úgy élni, hogy elkerüld a járványt egy olyan helyen, amely tökéletesen alkalmasra a hosszabb távú életvitelre? Nem bénul le az ország egy-egy világszintű korlátozás miatt? A milliárdosok okkal menekülnek Új-Zélandra, hiszen az lett az új "biztonságos otthon". Ez mind szép és jó, de mennyi az annyi? Maradjunk annyiban, ha naponta egy deákos téten pötyögsz, akkor engedd el Auckland városát. Ha sokallod az egy liter tejért a 250-300 forintot, akkor Új-Zéland a 650 forint körüli legolcsóbb áraival elrettentő lehet.
Tömegközlekedés sem feltétlenül olcsó (körülbelül ötszöröse a pesti viszonylatoknak), ráadásul az emberek inkább autóba ülnek. Internet? Egy közepes sávszélesség is 10-13 ezer forinttól kezdődik, arról nem is beszélve, ha megnéznéd a legújabb James Bond filmet, akkor 4-5 ezertől kezdődik az átlagos mozijegy, semmi VIP. Ahhoz, hogy az ottani átlagbérekkel versenyezzél, minimum 1-1,5 millió forintos profira van szükséged. Képes vagy erre?
Ázsia nem játszik
Kínáról írtunk bővebben az oldalon, hiszen az ország negyede szerencsejátékkal foglalkozik. A többség függő, így a kormány háborút hirdetett: felveszi a harcot a szerencsejátékosokkal, ha kell átnevelő táborba küldik a függőket, de előfordultak esetek, amikor börtönig fajult a szituáció. Erősen meggondolandó, hogy Kínába költözzél, ha profi sportfogadó vagy, hiszen mindezek mellé, még a nagyobb városok szmogfelhője és a horribilis lakhatás is elrettentő lehet, viszont kétségtelen, minden rohamléptekben fejlődik. Hasonló a helyzet Thaiföldön is, ahol szintén rendkívül szigorúan veszik a szerencsejátékot. Az arab területeken sem bánnak jól az ilyen életvitellel, másrészről viszont a dubajozás meg köztudott.
Mindenhol jó, de legjobb rottyon!
Maradjunk a mi öreg kontinensünkön, ahol azért félig-meddig elfogadott ez az életvitel, még akkor is, ha a családod egy rohadt függőnek tart, de a nyaranta elkísérnek a görög tengerpartra gyros tálat enni. Kezdjük a hanyatló nyugati államokkal, ahol eléggé drága az élet. Említettük Adelét, aki Londonból költözött el, lehet nem nézte meg a Numbeo adatait, ugyanis hiába lehet feleannyiért vásárolni ingatlant Los Angelesben, viszont az internet jóval drágább, ahogyan egy kiló kenyér is. Budapesthez képest is drágább London - micsoda meglepetés -, itthon már 1 millió forint körül mozognak a lakások négyzetméter árai, kint 5-6 milliótól kezdődnek. Az is igaz, hogy ők nem nettó havi 300 ezerből élnek, hanem 1-1,5 millió forintból, így lehet több kenyeret és tejet tudnak venni, feltéve, hogy lehet őket kapni (brexit hatásai).
A migránsok "hadától" sújtott Stockholmban sem jobb a helyzet, ugyanis az árak duplája a magyar viszonyokhoz képest, viszont a bérek háromszorosa a magyar átlagnak. Azért így Larssonék is tudnak egy kis aprót félretenni. Ahhoz, hogy a svédeknél kényelmesen éldegéljél, kell havi 1 milliós profit. A többi északi országban is hasonló a helyzet, szóval irány dél. Marbella (Spanyolország) a magyarok számára is kedvelt úti cél lehet, mondjuk vigyázni kell a helyi bűnszervezetekkel, ráadásul az internet havidíja is majdnem háromszorosa a hazainak, és akkor még nem beszéltünk egy másfél literes vízről, ami 350 forinttól kezdődik. Havi 500-600 ezres nettó profittal már el lehet tengődni a napsütésben, de megéri ez nekünk?
Nem árt egy kicsit nyitni a keleti front felé is, ugyanis Albániában van az egy főre eső legnagyobb Mercedes-flotta, ráadásul labdarúgásban is egyre erősebbek. Tiranában gyakorlatilag minden feleannyi, mint Budapesten (kétségtelen, hogy taxizni nem érdemes, inkább szerezzél magadnak te is egy Mercedest), ráadásul a tengerpart sincsen messze. Kelet felé tartunk tovább, Törökország sokszínű, mondjuk, ha gülenista vagy, akkor szkippeld Isztambult. Árak szempontjából viszont kiváló a török főváros, gyakorlatilag harmadannyiból ki lehet hozni a rezsit, mint Budapesten, termékek többsége 40-60%-kal olcsóbb, mint Magyarországon. Ingatlanok árai is kiválóak, hétvégente feszült hangulatú meccsekre járhatsz, ráadásul, ha már 300-400 ezer forint közeli nettó profitot felmutatsz, kényelmesen tengődhetsz Ázsia és Európa határán.
Oroszországban a helyzet kiváló, Vlagyimir Putyin valószínűleg 2030 után is irányítja az országot - majdnem 2300-at írtam, de az sem elképzelhetetlen -, rubel stabil, mint a kád széle, ahogyan a szegénység is. Az internet havi díja parádés (fele, de inkább harmada az itthoni áraknak), de lakást ne akarjál venni frekventált helyeken, mert Moszkvában dupla annyiba kerül minden, mint Budapesten. Szerencsére az sem gond, ha megáll a világon az internet, ugyanis Oroszország bármikor képes függetlenedni (ahogyan Kína is), így nyugodtan nyomhatod a tuti mixeket, ha épp haldokolna a Facebook, akarom mondani az internet. Mi a helyzet Európa középső részével? Magyarország a középpont, szóval hová tovább?
