Ideje kicsit megnyugodni

A szerdai ötödik szakasz eléggé kaotikusra sikeredett, nézői szemmel kiváló versenyt hozott. Szinte mindig történt valami, hol egy bukás, hol egy támadás, nap vesztese a Jumbo-Visma lehetett volna. 

Nyertesek és vesztesek

Ha megnézzük, hogy mennyiszer buktak a Jusmo-Visma versenyzői, illetve technikai hibák hátráltatták őket, sőt, volt olyan időszak, mikor 2-3 percre volt Wout van Aert attól, hogy megtartsa a sárga trikót, akkor ez számukra egy kiváló szakasz volt. Óriási mentést csináltak, hiszen az összes klasszisuk bukott, kezdte Van Aert, majd Vingegaard és végül Roglic, csapatot ketté kellett szakítani, hogy minimalizálni tudják a veszteségeiket, de még így sem tudtak óriási előnyt kiharcolni a többiek. 

A nap vesztese bármennyire is furcsa, de Tadej Pogacar (sokan nem értenek majd ezzel egyet). Ha csak az eredményt nézzük, akkor adott az összes esélyesnek 13 másodpercet, de van, akinek perceket. Nézzük ezt kicsit más szemszögből: csapata nem tudott mellette maradni, Pogacar gyakorlatilag Stuyvennek köszönhetően harcolta ki az előnyt. Utolsó 5 km-re látványosan elfogyott, gyakorlatilag 1-2 percet dolgozott le vele szemben Van Aert, mindezt úgy, hogy Vingegaard "csak" utazott. 

Pogacar mindent belerakott a szökésbe, de alig tudott előnyt kiharcolni, ilyen erőkifejtés úgy érezheti, mintha semmit sem csinált volna, hiszen a 13 másodperc (az 1-1,5 perc helyett) szinte bármikor eltűntethető. Kaotikus szakasz volt, de az összetett menők közül csak Roglic, O'Connor és Lutsenko került a kiszórás sorsára. Amilyen rombolásnak tűnt elsőre, annyira csalódás lehet az UAE szemszögéből, hogy Gaudu, Vingegaard és a többiek megjöttek minimális különbséggel. 

Jönnek a dombok

Bemelegítésnek egy dombosabb etap következik csütörtökön a hegyek előtt. A szintkülönbség 2477 méter, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy ez lesz az idei Tour de France leghosszabb szakasza. Ha fogalmazhatunk úgy, akkor egy mini tavaszi egynapos, mint mondjuk egy Brabantse Pijl - Amstel Gold Race "keverék". Ez azért is érdekes, ugyanis megágyazhat egy szökésnek az etap, hiszen az összetett esélyesek valószínűleg a szerdai fáradalmakat pihenhetik ki. 

A nap Binche városából indul, mely az Intermarché otthona, így biztosan szökésre számíthatunk a kiscsapattól. A távot harmadokra lehetne bontani, amiből az utolsó lesz a legnehezebb, szinte egy hullámvasút, ahol kisebb kaptatókat technikás lejtmenetek követnek, figyelnie kell az összetett menőknek is. A Jumbo-Visma és az UAE helyében ez lehetne a pihenős etap, de vajon a többi csapat hagyni fogja elveszni a lehetőséget?

Lehetne támadni

A Groupama-FDJ kiválóan tette a kereket eddig, Pinot - Gaudu páros végig az élmezőnyben haladt, nem kerültek bajba, valószínűleg még sosem kezdtek ennyire jól háromhetest. Stefan Küng kiváló vezér az országúton, nagyon rendben a csapat. Ez egy olyan etap, ahol mind Gaudu, mind Küng tudnának menni, támadhatnának, hiszen az útvonal kedvező, Küng kiváló formában, idén többször is bizonyította, hogy bírja az ilyen dombosabb etapokat is. 

Szintén jó opció lehet, hogy a Bahrain, Bora vagy az Ineos szökéssel próbálkozik, ugyanis olyan versenyzők, mint Konrad, Teuns, Pidcock vagy Mohoric számára ez tökéletes terep egy elmenésre úgy, hogy haza is érjenek. Ha viszont nem klasszikus szökés, akkor lehet a szakasz utolsó harmadában is elmenést kezdeményezni, valószínűleg erre készül a Michael Matthews vagy Peter Sagan, akik pont az ilyen szakaszokat szokták levadászni. Sagan már nyert hasonlót a Tour de France-on, épp 2017-ben, amikor szintén Longwy városában volt a befutó, mint most (Matthews volt a második). 

Sagan győzelme nem lenne meglepetés, jó formában van, tőle szokatlanul (az elmúlt évekhez képest), végre sprintekben is ott volt a legjobbak között. Ez a 7.50-es szorzó eléggé kedvező egy Sagan top3-ra ezen az etapon, de a Matthews top3-ra kínált 5.50 is jól hangzik. Dylan Teuns idén nyert már hasonló szakaszt a Romandián, ráadásul rá biztosan nem figyelnek az összetett esélyesek (top3: 7.00). 

Ember vagy gép?

Wout van Aert elképesztő az idei francia körversenyen is. A belga bajnokságot valószínűleg egy kamu sérülés miatt hagyta ki, hogy maximális teljesítményt nyújtson, de vajon hol vannak a határai? Az első öt etapon maximumot nyújtott, sőt, talán még annál is többet. Az első kronón óriási időt majd, két sprintbefutóban vett részt, utána pedig egy elképesztő egyéni szökéssel nyert szakaszt. Itt már a versenyzők többsége befejezte volna a hétre a munkát, de nem Van Aert. 

A pavés szakaszon bukott, majd szinte egyedül zárkózott fel - Kruijswijk csak hátráltatta -, utána visszamaradt segíteni a közben bukó Vingegaardnak. Mindezt úgy, hogy rajta a sárga trikó, egész mezőny ellene (és csapata ellen) dolgozik. Ennek ellenére több, mint 2 percet dolgozott le szinte egymaga Stefan Küng és Tadej Pogacar fémjelezte élmezőnyhöz képest. 

Az már 10-15 km-rel a vége előtt látszott, hogy hulla fáradt, de még ment tovább. Mit csinált eközben a head-to-head riválisa, Michael Matthews? Mondhatni pihent, nem igazán szakadt meg, bőven a vert mezőnyben érkezett meg. Egyetlen szakaszgyőzelemért érkezett, amire tökéletesen ideális a csütörtöki etap. Gyakorlatilag a szerdai napot teljesen elengedte. 

A korábbi napokon viszont nem mutatott rossz formát, közvetlen a francia körverseny előtt elhozta a pont trikót a svájci körversenyről, tavasszal Milano - Sanremón bizonyította, hogy még mindig bírja a dombokat a legjobbakkal (4. hely), illetve sprintet nyert a Katalán körversenyen. Az elvárásunk nem több felé, minthogy megelőzze a Jumbo-Visma robotját, nehéz feladat, de ha Van Aert tényleg fáradt és a bukásban kissé megsérült, akkor ideje lesz tartalékolnia, hogy tudja segíteni a Vingegaard - Roglic duót.