Az őszinte futball a színfalak mögött játszódik - állítja a Futballkutató blog szerkesztője, aki a labdarúgás kevésbé ismert, de annál izgalmasabb történeteit teszi közzé Facebook-oldalán, illetve blogján is. Ha te is kicsit belefásultál a celeb futballisták világába, kövesd munkásságát, mert megéri!
Futballkutató 002

Futballkutatóként és groundhopperként jellemzed önmagad. Ezek mit jelentenek pontosan?

Az első elnevezés nagyjából annyit tesz, hogy szeretem kutatni a futball azon történéseit, sztorijait, amelyek a mindennapi médiahírekben nem szerepelnek, vagyis a háttérbe szorított, a rivaldafényen kívül álló klubok, játékosok, stadionok szerepelnek az általam közzétett cikkek középpontjában. Legfőképpen azért, mert az utóbbi években kicsit megcsömörlöttem a profi futball világától és komolyan foglalkoztat a labdarúgás kevésbé népszerű oldala, másrészt pedig be szeretném mutatni, hogy az őszinte futballt valójában hol is játsszák. Második jelzőm a stadionlátogatásokat, mint tevékenységet takarja, vagyis Magyarország illetve a világ különböző focipályáról való jelentkezéseimet, ahol szerzett élményeimet leírásokkal, fotókkal dokumentálom.

Amióta láttam nálad az ÍBV Vestmannaeyjar arénáját, azóta tervezem, hogy oda ellátogatok egyszer. Neked groundhopperként mi a legnagyobb utazási álmod?

Számomra egy argentin túra lenne az álmok netovábbja, testközelből megismerni az ottani szurkolói kultúrát és átélni azt a fantasztikus hangulatot, amely pl. egy Boca-River meccs jelent. Egy másik álmomat korábban már teljesítettem, hiszen Angliában (Londonban) számos stadiont meglátogattam és az igazi meccsélményt is megtapasztalhattam. Egyébként minden egyes "túrám" nagy hatással van rám, legyen az akár hazánkban egy Isten háta mögötti focipálya. Nem csodálom, hogy szeretnél elmenni Izlandra, mesés világ és ugyancsak egyik jövőbeli célpontjaim között szerepel.
Futballkutató 004

Melyik volt az a stadion, melyben jártál, és soha nem felejted el?

Egyértelműen a londoni Boleyn Ground (a West Ham United egykori otthona)  az a stadion, amelyet soha nem fogok elfelejteni. 2012 nyarán jártam ott először a Premier League akkori első fordulójában egy Aston Villa elleni bajnokin és azonnal magával ragadott. A hangulat, a körítés és az egész miliő, ami körbelengte az arénát. Ezt követően még számos alkalommal jártam a környékén, mivel gyakorlatilag a szomszédságában laktam és jó néhányaszor a kapukon kívül követtem a meccsek eseményeit. Idén sajnos lebontották Upton Park egyik jelképét, de ottani emlékeimet örökre megőrzöm...

Könnyen beengednek egy pályára, ha épp nincs meccs?

Változó. Legtöbbször csak belógok. Egy komolyabb stadiont először mindig körbejárok és ha találok egy "kiskaput", akkor belülről is megnézem. A már említett londoni túráim során éltem át izgalmas perceket, amikor többször is mások tudta nélkül merészkedtem a létesítmények falain belülre.

Blogod és facebook-oldalad alapján nem bátorság kijelenteni, hogy nem a mainstream labdarúgás a fő területed. Kiábrándultál a nagycsapatok világából?

Egy kicsit. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem is nézek elitfutballt, hiszen például egyik kedvenc csapatom (az AS Roma) mérkőzéseit rendre végigszurkolom, illetve követem a nagy bajnokságokat is, de fiatalabb koromban jóval nagyobb volt a rajongásom a mainstream labdarúgás iránt. Manapság, ha választanom kell, inkább elmegyek megnézni egy BLASZ1-es bajnokit, mint a tévében egy Barca-meccset.
Futballkutató 005

Egészen rendkívüli sztorikat is megírsz blogodon. Melyik volt számodra a legérdekesebb?

Nem tudnék egyet kiemelni, mindegyik történetet, amit megosztok az Olvasóimmal, érdekesnek tartok. Az idő előrehaladtával pedig egyre nehezebb dolgom van, hiszen nagyon sok kuriózumnak számító sztorit kiaknáztam már, de lelkesedésemnek és szerencsére az egyre növekvő olvasói táboromnak köszönhetően meg van a lendület a továbbiak felkutatásához.

Végezetül érdeklődnék, hogy mik a hosszútávú céljaid a Futballkutató bloggal? Egyáltalán tűzöl ki például olyat, hogy idén 6 ezer követő legyen meg, vagy a lájkolók számától függetlenül neked ez olyan szenvedély, aminek soha nem lesz vége?

Nagyratörő terveim nincsenek, persze szeretném, hogy minél több követőm legyen, aki a foci egy másik oldalára kíváncsi, de ahogy mondod, ez egy olyan szenvedély, aminek soha nem lesz vége. Ha már nem is fogom aktívan szerkeszteni az oldalt, az életem egy nagy szeletét mindig is ez fogja adni.

Köszönjük az interjút! A Futballkutató elérhetőségei: