Konteó: Kisebb szorzók iránti vonzalmunk

Egy dobozban van 50 darab piros és 50 darab fekete golyó. Ha pirosat húzol ki, akkor nyerni fogsz 5000 forintot, de dönthetsz úgyis, hogy egy másik dobozból húzol. Ebben is 100 golyó van, feketék és pirosak, de az arányuk titok, tehát lehet 99 vagy akár csak egyetlen darab piros is benne. Ha ebből húzol pirosat, 10 000 forintot kapsz. Melyiket választod, az 50%-os esélyt, vagy a bizonytalanabb dupla nyeremény lehetőségét?

Kockázatokkal teli élet

Ha a nagyobb nyereményt választottad, a statisztikák szerint máshogy döntöttél, mint a többség. A múltban számos kutató vizsgálta az emberi természetet, viselkedést, ezen belül is a döntések meghozatalát. Talán meglepően hangzik, de a szerencsejátékon keresztül tanulmányozták az embereket, mert egy szimpla fogadás, vagy bármely más gambling szituáció reprezentálja azt, hogy a döntések következményében nem lehetünk biztosak. Amikor például új autót vásároltam, azt hittem egy ideig nem lesz gondom az autószerelővel, de fél év után egy meglehetősen drága alkatrész cseréjére került sor. Biztosnak tűnő döntésem nem várt eredményt hozott. Vásárolhattam volna használt autót is, de annál a lehetséges hibák előfordulását nagyobb valószínűségűnek ítéltem meg. Az életben minden területen ott van egy valamilyen fokú bizonytalanság, kockázat, a kérdés az, hogyan kezeljük ezeket.

Racionalitást felülíró érzelmek

Többféle elmélet született már arra, hogy mi alapján hozzuk meg döntéseinket. Vannak olyanok, melyek a racionalitásra alapozva úgy fogalmaznak, hogy a lehetséges opciók között, a legnagyobb várható haszon alapján döntünk. Ennek próbált ellent mondani Kahneman és Tversky, akik a racionalitást mellőzve, inkább pszichológiai oldalról közelítettek. A sportfogadás természetét elnézve, velük kell tartanunk ebben a témában. Szerintük egy döntés meghozatalában fontos szerepe van a viszonyítási pontoknak (remélt kiemeneteleknek), a csökkenő érzékenységnek és a veszteség elkerülésének. Egy fogadásnál például pontosan tudjuk mennyit nyerhetünk egy szelvénnyel, ami ha bejön, nyereséget, értéket realizálunk. A másik opció a veszteség, tehát a szerencsejátékban sohasem leszünk középen, mondjuk úgy nyugalmi állapotban. Az érzékenységünk mindkét irányban csökken. Az 1.10-es és az 1.50-ös odds között élesen különbséget tudunk tenni, de a 8.10-es és 8.50-ös szorzók között már nem annyira, egyformán nagynak ítéljük meg. Végezetül itt van a fránya veszteségkerülés.

A bukás érzelmesebb, mint a nyerés

A kilátáselmélet a nyereségekre, veszteségekre épül, és egy nem szimmetrikus görbét feltételez. A függőleges tengelyen az érzelmi reakciók, míg a vízszintesen a döntések következményei jelennek meg. Egy értéken túl mindkét irányban állandósul a görbe meredeksége, ez a csökkenő érzékenységre utal, ami veszteség és nyereség esetén is megfigyelhető. Egy pont után már nem okoz akkora érzelmi hatást, ha újra bukunk, vagy épp nyerünk, de az érzékenyebb tartományban éles különbségek vannak. Ezért is érdemes hosszútávon gondolkodni, mert ha ebben az aktív tartományban maradunk, a veszteségek okozta negatív érzelmek kiváltásához nem fogunk eleget nyerni még akkor sem, ha jól csináljuk a dolgunkat. Az ábrán 50 dollár a példa, aminek az elvesztése sokkal intenzívebb érzést (fájdalmat) vált ki, mint az ugyanekkora összegű nyeremény.

Kisebb szorzókkal a veszteség ellen

Egy Zalaegerszeg - Manchester United mérkőzés kapcsán a veszteség elkerülése érdekében inkább fogadnánk az angol sztárcsapatra, és ez az attitűd el is dönti a kérdést, hogy a kisebb, vagy nagyobb szorzók a népszerűbbek. Nyilván vannak olyan sportfogadók, akik ez alól kivételt képeznek, ők már rég egy hosszú kommentet írnak a cikk alá, de az átlagos emberi viselkedés a kisebb kockázat felé húz. A vizsgálatok során odáig is eljutottak a szakemberek, hogy döntéseink során a várható hasznosságot felülírjuk a kockázat miatt. Mit választanál: biztos 20 000 forint nyereményt, vagy 80 %-os eséllyel 30 000 forintot? Igen, ott a bukás lehetősége, hiszen 20 % esetén nulla forint lesz a végkifejlet, de a várható érték a második esetben nagyobb, mégis a fixebb lehetőség lesz vonzóbb az emberek számára. Amikor a Zalaegerszeg és Manchester United találkozik, akkor a biztosabb kimenetel felé húzunk, és az angolok győzelmére tippelünk, még akkor is, ha a szorzó irreálisan kicsi, és nem tükrözi a valós esélyeket. A következő konteóban a reális helyzetértékeléssel, vagyis inkább annak a hiányával foglalkozunk, mert valóban a Manchester United a favorit, de agyunkat az egész világ megdolgozta, és ezért már nem jól mérjük fel az esélyeket. Szamosi, Szamosi, Szamosi, be kéne adni a labdát, ott a helyzet...

Korábbi konteó: Színekkel hatnak ránk? Tovább ITT!