Megint egy brazil házidöntő a Libertadores-kupáért

A Flamengo két év szünet után újabb Libertadores-kupát nyerne, míg az Atlético Paranaense az első sikerére készül. Mi számíthat egy ilyen döntőben? Miért nem tudják a kontinens többi országai megszakítani a brazil hegemóniát?

Megint egy brazil belháború

Zsinórban harmadik alkalommal lesz brazil házidöntő a legrangosabb dél-amerikai kupasorozatnak. Hasonlóra még sosem volt példa a sorozat történetében, kissé aggodalomra ad okot, ugyanis már a negyeddöntők során sejteni lehetett, hogy ismétlődik az elmúlt évek tedenciája. A brazil csapatok dominálnak, ami annak is köszönhető, hogy ők azok, akik még képesek megfizetni azokat a játékosokat, akikkel egy ilyen sorozatban messzire lehet jutni. Egykori rutinos rókákat igazolnak le brazil léptékben is nagy fizetésekért, míg a kontnens többi országának nincs erre lehetősége. 

Uruguay és Argentína próbálkozik, de nekik jó, ha összejön 1-2 egykori sztár leigazolása, nem úgy, mint mondjuk a Flamengónak, akik az idei döntőt is játszhatják. Ők még egy LaLigában is megállnák a helyüket, valószínűleg a top4-ért küzdenének ott is, olyan kiemelkedő játékosállománnyal rendelkeznek. A többi brazil klub sem panaszkodhat, így akkor igazán szembeötlő a fölényük a sorozatban, amikor találkoznak egy másik országbeli riválissal. A Flamengo az egyenes kieséses szakaszban kiütötte a Tolimát (7:1) és Vélezt (4:0), míg a Palmeiras a Cerro Portenót nem kímélte (összesítésben 8:0). 

Kiemelkedő játékosállomány

Amikor elkezdődött az idei sorozat, akkor már lehetett sejteni, itt két csapatot kell legyőzni a végső sikerért: Palmeiras és a Flamengo. Az elmúlt három év bajnoka, Palmeirasnál zseniális edző van, megfelelően összerakott alapanyaggal, de végül a kettős terhelést nem bírták, Atlético Paranaense ejtette ki őket az elődöntőben. A kétszeres címvédő kiesett, viszont a Flamengo eljutott a döntőig, ami szinte törvényszerű volt, mert nem sorsolták őket össze a Palmeirasszal. 

A Pedro - Gabigol párosra nehéz jelzőket találni, ontják a gólokat a sorozatban, Pedro egymaga 9 kilenc gólt szerzett az egyenes kieséses szakaszban! Ahhoz, hogy ezt a csapatot legyőzzék, nem elég védekezni, mert előbb vagy utóbb, de betalálnak az ellenfél kapujába. Ellenük annyit lehet tenni, hogy meg kell próbálni eggyel több gólt szerezni, meg bízni abban, hogy rossz napot fognak ki. Erre eddig nem volt példa, mindenki ellen gólt szereztek, védekezésükkel sem akadtak problémák. Mit tehet a Paranaense? 

Ők összességében jól védekeztek az egész sorozatban, de mi nem ezzel foglalkoznánk, hanem felhívnánk a figyelmet egy másik tényre: idén ez a csapat négy meccset játszott egymás ellen. Két bajnoki mellett még a Brazil Kupában is összekerültek, ahol a negyeddöntőben 0-0 után a visszavágón 1-0-ra nyert a Flamengo. A bajnokságban a hazai meccset 5-0-ra húzta be a Flamengo, míg a Paranaense a másik találkozót 1-0-ra nyerte meg. Érdekesség, hogy amiket fentebb írtunk, az itt nem érvényes, ugyanis a Paranaensének egy alkalmat leszámítva, sikerült kevés gólon tartani a Flamengót. 

Abban, hogy a Flamengo nyeri a sorozatot, semmi érték nincsen, bántóan alacsony a szorzó, tudja mindenki, ezt csak ők veszíthetik el. A büntető lapok terén is pont olyan határt szabtak meg, amely az elmúlt időszak eredményei alapján abszolút reális, mint ahogyan a szögleteknél is hasonló a helyzet. Egy betömörülő Paranaense ellen távolról is próbálkozni kell, emiatt végül mi maradunk a játékosok által leadott lövéseknél, ahol az uruguayi Giorgian de Arrascaetát szemeltük ki, aki a bajnokságban is a Flamengo egyik legjobbja volt. Az irányító középpályás képes hatalmas átlövésekre, meccsenként átlagban 2-3 alkalommal próbálkozik, nekünk elég lenne, ha egyszer eltalálná a kaput.