Világbajnokság: Alaphilippe harmadszorra is megcsinálja?

Ausztráliában rendezik idén a kerékpáros országúti világbajnokságot, ahol a férfiak időfutama óriási meglepetést hozott. Hasonló lehet a mezőnyverseny is, vagy ez a pálya nem hagy esélyt a meglepetésnek?

Csalóka vonalvezetés

Mikor felmerült, hogy Ausztráliában lesz a világbajnokság, pár sprinter elkezdte dörzsölni a tenyerét. Caleb Ewan is köztük lehetett, hiszen jól bírja a kisebb dombokat, technikás pályákat, ráadásul Ausztrália környezeti adottságai miatt, valószínűleg mindenki egy könnyebb pályára számított, ahol egy kisebb csoportos sprinntbefutó során dőlhet el az aranyérem sorsa. Ez a a wollongongi pálya azonban ugyanolyan becsapós, mint a tavalyi belga vb. 

Tavaly decemberben azonban felkerült a videó, milyen lesz majd az ausztrál vb mezőnyversenye. Igazából ketté lehet bontani a 266 km-es távot, ugyanis lesz egy Mount Keira-kör, amit egyszer tesznek meg, ez egy 34 km-es táv, igazán komoly emelkedővel, de ez a nap elején lesz. Óriási tempóra nem számítunk itt, túl korai lenne innen egy nagy támadás. Mi inkább a videóben is bemutatott Wollongong városi körre koncentrálunk.

Szögezzük le, hogy ez a rész eléggé technikás, szűk kanyarok, trükkös lejtmenetek, illetve az út sem igazán széles. A helyezkedés kiemelten fontos lesz, főleg az éles kanyarok miatt. Itt nem lehet a mezőnyben bújkálni 250 km-en át (Mathieu van der Poel...). A városi körözés 17 km-es, amiben a kiemelt emelkedő a Mount Pleasant (19:20-tól a videóban: 1,1 km, átlagban 8,7 km és vannak 14%-os része). És a végére tartogattuk az érdekességet: ez a pálya 4000 méter szintkülönbséget kínál. 

Ez utóbbi az oka, hogy a sprinterek nem jöttek el. Lehetne ezt szépíteni, de ez bizony egy hegyimenők számára épített pálya. Amikor egy etapon 4000 métert is meghaladja a szintkülönbség, ott kevés alkalommal rúgnak labdába a Caleb Ewan vagy Arnaud Démare típusú versenyzők. Megkockáztatom, hogy ez még Wout van Aert számára is rosszul fog esni. 

Jöhetnek az összetett menők?

A vb kapcsán egyből Wout van Aert és Mathieu van der Poel került középpontba. Mindketten hetek óta erre készülnek, de a kanadai egynaposok választ adtak pár kérdésre, elsősorban Wout van Aert kapcsán. A montreáli pálya ugyanis hasonlít az ausztrál vb-re, ahol szintén 4000 méter feletti szintkülönbséget kellett ledolgozni. Az emelkedőkön eléggé nagy gondban volt Van Aert, többször saját tempóból kellett zárkózni, elsősorban a sík részeken. 

Ez vissza is ütött a kisebb csoportos hajrában, ahol Tadej Pogacar hiába nyitott hosszút, mégsem tudott mellőle kibújni Van Aert, így a szlovén nyert. Kanadában bizonyosságot nyert, ha elég alkalommal és nagy tempóból támadják a két klasszist, akkor sebezhetőek. A nemzetek többsége pedig ennek a tudásnak a fényében rakta össze a csapatát. Nézzük sorra, kik a vezérek a kiemelt válogatottaknál:

• Ausztrália: Ben O'Connor és Jai Hindley. Elvileg a csapatban kapott helyett Michael Matthews is, de erősen kérdés, hogy bírja-e majd ezt a napot, ha nem, akkor két hegyi menővel is rendelkezik a hazai csapat, jó opció tehát egy elmenésre. 
• Belgium: Wout van Aert és Remco Evenepoel. A belgák kényszerhelyzetben, hiszen Van Aert nem tehető ki, viszont reális megoldás még Evenepoel, aki Vuelta győztesként érkezik, időfutam-vb-n bronzérmes lett. 
• Dánia: Jakob Fuglsang. Tipikusan az a versenyző, aki a semmiből szállít egy-egy jó eredményt, ez a pálya neki is fekszik, formája ugyan nem a legjobb, de szökésből meglepheti a legjobbakat. 
• Franciaország: Julian Alaphilippe. A címvédő, aki triplázásra készül, tavalyi pálya elvileg nem feküdt neki, de olyan megindulása volt, amit nem tudtak lekövetni a riválisok. Több komoly bukása volt idén, kérdéses a formája, kritika érte a csapata részéről, erre lehetne erős válasz az újabb vb-cím. 
• Hollandia: Mathieu van der Poel. Amikor ott van a csapatodban Van der Poel, akkor nem is lehet más a vezér, még akkor sem, ha nem biztos, hogy fekszik neki a pálya. 
• Kolumbia: Nairo Quintana. A korábbi GT-győztes visszatért a kisebb balhéja után, eléggé motivált, formája jó, neki a "mezőnyhajrá" okozhat gondot. 
• Nagy-Britannia: Ethan Hayter. A briteknél több opció is lehet, de Hayter az, aki bírja a dombokat és még sprintelni is tud. 
• Olaszország: Andrea Bagioli. Kanadában megmutatta, hogy képes felvenni a versenyt Pogacarral, de ez az a pálya, amit Sonny Colbrellinek csináltak, kár, hogy nem indulhat. 
• Spanyolország: Marc Soler. Ez valószínűleg minden idők leggyengébb spanyol válogatottja, Valverde nem indulhatott, Soler vagy Garcia Cortina lehetne esélyes egy jobb helyezésre, de erre nem tennénk nagy összeget ilyen erős mezőnyben. 
• Szlovénia: Tadej Pogacar. A legnagyobb favorit, még úgy is, hogy nem lesz ott segítőnek Primoz Roglic. Pogacar Kanadában bizonyította, hogy kiváló formában van, jót tett neki a Tour de France vereség, ez lökést adott neki a szezon utolsó részére. A formáját most előbbre időzítette, de talán emlékezhetünk arra, hogy tavaly a Lombardián 

Az időjárás sokáig kardinális kérdés volt a verseny kapcsán, hiszen Ausztráliában nem volt jó idő az elmúlt hetekben (tavasz van), sok volt az eső, de épp vasárnap lesz végig napsütés, elvileg eső sem várható, így ez nem zavarhat be. A vb-n minden az erőről szólhat, ki bírja majd a legjobban, kinek lesznek a legjobb segítői. Az elmúlt időszak alapján, ez a pálya Tadej Pogacarnak fekszik a legjobban. 

Ha nem ment volna a Vueltán, akkor Remco Evenepoel szintén esélyesként indulna, de így erősen kérdéses, milyen állapotban lesz (lábában még pluszban egy időfutam vb-vel). Így viszont a szlovén klasszis jó eredményére koncentrálunk. Pogacar, ha igazán formában van, akkor lényegtelen neki, hogy pavé, hegy vagy domb, győzelemért fog menni. Valószínűleg ott lesz a végső csoportba (ha bukás nem hátráltatja, esetleg eléhezés), így odaérhet a top3-ba. 

Többször bizonyította már, ha 3000 méter fölé megy a szintkülönbség egy etapon, akkor bárkivel felveszi a versenyt, képes még sprintben Wout van Aert legyőzésére is. Mi nem a világbajnoki címmel számolunk, megelégednénk egy dobogóval is, amire eléggé szép szorzót kapunk. Komoly betli lenne a szlovéntól, ha nem végezne a legjobbak között, hiszen a forma adott, pálya kedvező, társai csak érte dolgoznak, nincsen megosztott csapata, mint a belgáknak.