Alapból nagyon magas a tesztoszteronszintjük, amivel nem igazán lehet mit kezdeni. Erről most születnek tanulmányok, hogy ez mennyi előnyt jelent nekik. Elvileg próbálják majd ezt valahogyan szabályozni, de még ezen a vb-n versenyezhettek. Próbálták gyógyszerszedésre kötelezni őket, amivel csökkentik a tesztoszteronszintet, ez valamilyen szinten működött is (Semenya nagyon gyenge eredményeket ért el).
Most valami átfogóbb megoldáson gondolkoznak, amire szerintem szükség is van. Lehet durva lesz amit mondok, de ezeknek semmi tehetségük az atlétikához, csak abból élnek, hogy szinte férfiként versenyezve elverik a nőket. Mind a futóstílus mind a taktikai érzék nulla, erőből nyernek. Emlékszem, hogy mikor gyógyszert szedettek Semenyával rommá verte a mezőny, mert hasonló volt a tesztoszteronja, mint a többieké.
Én kicsit radikálisabb dolgot csinálnék, nem indítanám őket. Versenyezzenek egy külön ligában. Bár az is igaz, ha megkapják a gyógyszeres kezelést, jó eséllyel egy világversenyre se kerülnek ki.
Tegnap érdekes volt látni a 3000 akadályt is, ahol a kenyaik alig gratuláltak a győztes amcsi duónak. Mint egy sértődött kisgyerekek levonultak a pályáról. Meg is érdemelték már a vereséget. Ideje fehér embereknek is nyerni a hosszú távú futóversenyeket. Nagy előnyük volt az amcsiknak, hogy ők megtanultak gátazni (ha megnézitek az utolsó gátat Coburnnél, akkor olyan volt, mint egy 400 gátasé), ezzel pedig komoly energiákat spóroltak meg. Míg az afrikaiak botrányosan gátaznak, amivel komoly másodperceket vesztenek, addig az amcsik felfedezték ezt a technikát, amivel nagy versenyeket lehet nyerni.