Nem volt döntött kanyar, nyulak voltak, meg azok a kis felvillanó ledek, melyek segítették, hogy mégis milyen iramot kell menni, és ahogy emlékszem, az utolsó körön már Cheptegei magára volt bízva, és tolta neki izomból, ami benne maradt.
Félreértés ne essék, kegyetlen teljesítmény, de valahogy ezeket a világcsúcsokat én nem nagyon tudom értékelni. Ez egy külön kategória, amikor valaki az óra ellen versenyez, és az is más, amikor ember ember ellen. Nekem a normális verseny jobban tetszik, amikor van taktika, amikor mennek az etiópok a kenyaik ellen, van kis lökdösődés, ezek a steril dolgok más kategóriát képviselnek.