Idézetet írta: Pozzato Dátum március 07, 2018, 14:32:43
Ahogyan a politika és a marketing, úgy ezek a dolgok sem viszik előre a sportágat.
Amellett, hogy ezúttal is nagyon egyetértek az általad írtakkal, még a következőket is hozzátenném (igaz, ez már nem konkrátan a kerékpársportról szól, viszont arről a jelenségről, amiről írsz és amire felhívtad a figyelmet, sajnos igenis szól):
A politika és marketing és sportágfejlesztés szempontjából érdemes visszanézni arra is, hogy a sportágak előrevitele helyett milyen irdatlanul hatalmas rombolást végzett Magyarországon az úgynevezett látványsportágaknál a TAO-nak nevezett akármicsoda!
Szerintem elegendő csak a focit és a kézilabdát említeni. És azt, hogy már nem csak a klubcsapatok kezdőjátékosai vagy cserejátékosai, hanem még a kispadon helyet sem kapó - és így meccslehetőséghez egyáltalán nem jutó - játékosai is számukra kényelmesen hatalmas fizetéseket kapnak! És mivel a semmi teljesítményért számukra megfelelő fizetést kapnak, teljesen elkényelmesednek és immár semmi sem ösztönzi őket a jobb teljesítményekre.
Példa a TAO pénzre-támogatásra (persze, ez nem jellemző mindenkire a következő példa, viszont cserében nagyon elterjedt dolog és nagyon sokan "művelik"):
Valamelyik sportág vagy sportegyesület kap például 300 millió forint TAO-támogatást. Az XY politikus tudatára adja az illető sportegyesület képviselőinek, hogy 300 millió forint TAO-támogatásból 200 millió forintot azonnal vissza kell adniuk zsebbe a támogatást megítélőknek vagy pártjuknak, és az illető sportegyesület pedig legyen boldog a maradék 100 millió forint támogatással.
Azért kell zsebbe és diszkréten visszaadni a sok-sok-sok millió forintot, mert így nem marad semmi nyoma, hiszen tudvalevő dolog, hogy a szó elszáll, de az írás megmarad.
A kívülállók (szurkolók, stb.) azt látják, hogy kedvenceik kaptak 300 millió forint támogatást, és ennek nyilván örülnek. A kedvencek pedig nagyon jól tudják, hogy az a mindenki által látható-hallható 300 millió forint TAO-támogatás nekik VALÓJÁBAN mindössze csak 100 millió forint támogatást jelent. De hát még ez a 100 millió is több a semminél!
Abból a 300 millió forintból - ugyebár - a 200 millió forint "alkotmányos költséget" máris azonnal átadták az illetékes elvtársaknak, és nekik mindössze a maradék 100 millió forint maradt.
Ennek ellenére nekik az eredeti 300 millió forintos támogatást kell költségelés módjával "lepapírozniuk", hogy minden rendben legyen, de kaptak-kapnak egy olyan szóbeli ígéretet a politikusoktól, hogy nem fogják őket zaklatni az adóhivataltól, amíg ők kormányoznak és ők vannak hatalmon.
A sportegyesületnél nagy boldogság van, hiszen kaptak 100 millió forint támogatást. Ennyire sok pénzből vásárolhatnak dán-francia-spanyol-német-norvég-holland kézilabdázókat vagy szerb-bosnyák-akárkicsoda (stb.) focistákat, és nem csak ezeknek, hanem még a cserepadra leültetendő vagy még oda sem férő - olykor magyar válogatott - játékosoknak is adhatnak hatalmas pénzeket!
Elvileg mindenki jól jár, hiszen van pénz dögivel. Maximum csak a sportszerető drukkerek szentségelnek és káromkodnak majd az éppen soron következő nemzetközi torna miatt, amikor azt látják, hogy a kedvenc klubcsapatukban játszó légiósok bucira verik azt a magyar válogatott csapatot, amelyiknek játékosai nagyrészt éppen a szurkolók kedvenc klubcsapatánál kispadoznak vagy még oda sem férnek!