Atlétika

Előző téma - Következő téma

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában


Idézetet írta: petercrouch Dátum szeptember 23, 2017, 16:50:38
Skybet-en is van, de megegyezik a szorzó Kipchoge győzelmével. Futott már 2:00:25-öt is (ezt nem hivatalos világcsúcsnak is tartják), és jó eséllyel ha megdől a rekord, akkor az az Ő futásának az eredménye lesz. Fél perc faragást várnak a sráctól, de ennek ellenére én úgy gondolom, hogy több érték van a győzelmében, mint a rekord megdöntésében.
Köszi! Már fogadtam!

Márton Anita fedett pályás világbajnok  :beerchug: :beerchug:

Hatalmas gratuláció neki, egyik kedvenc versenyzőm már egy jó ideje. Nagyon jó versenyző alkat, mentálisan is erős. Most is már vb-címmel a zsebében még dob egy 19.62-őt (idei legjobbat). Remélem két év múlva jön az olimpiai arany.

Azért írom ide ezt a kommentet, hogy majd a nyári EB-n el ne feledkezzek róla.  ;D

Szóval van egy fiatal olasz sprinter, Filippo Tortu. A srác 19 éves, nyáron lesz 20 és szép jövő áll előtte. Alig töltötte be a 18-at, mikor az u20-as vb-n második lett 100 méteren. Egyedüli fehér volt a döntőben, ellenfelei pedig 1-2 évvel idősebbek voltak nála. Tavaly megnyerte az u20-as eb-t. Magabiztos siker volt, szinte papírforma.

Legjobbja 10.15, de fokozatosan fejlődik, szerintem az év végére be fog jönni 10.00 alá. Ha indítják őt a kontinens tornán, akkor a döntőt sem tartom elképzelhetetlennek (sőt, egy érmet sem). Jó versenyzőalkatnak tűnik, bírja az esélyesség terhét is. Elnézve a jelenlegi 100-as mezőnyt, britek erősek (Ujah stb.), török srác és Vicaut. Addigra simán előkerülhet még 1-2 név, de összességében képes lehet a meglepetésre az olasz.

Amin javítania kell, az a rajtja. Láttam tőle pár versenyt, lassabb volt a reakcióideje, viszont az utolsó 40-en parádés. Mintha nem fogyna el, sőt képes gyorsítani a tempóját és ezt bírja még az utolsó méterekig is.

Ez mégis mi volt?  ;D

https://index.hu/sport/atletika/2018/06/09/400_gat_a_vilag_masodik_legjobb_ideje_egyetemistatol/

Gyerek 20 éves, előtte épphogy 48-on belül futott, most meg hidegbe és vizes pályán minden idők második legjobbját. Csak, hogy tudjuk hová tenni ezt az időt: elmúlt 10 évben egy ember futott 47.30-on belül, ő meg 47.02-őt futott. 47.50-en belül is mindössze hárman futottak 2008-tól. Ha jól láttam, talán a 2-3. gátnál még maradt is benne egy kicsi, mert elaprózta a gát előtt. Ha megtanul rendesen és stabilan gátazni, végre megdőlhet Young 26 éves rekordja. Nagyon jól futott 200-tól, kanyar parádés volt. Nagyon gyors a srác, meglesz az utánpótlás 400 gáton is, ha képes hasonló teljesítményre. Nagy ellenfele lehet majd Abderrahmane Samba, aki tavaly 7. lett a vb-n. Ő idén robbantott, egyelőre még 47.50 körül van az ideje, de még csak 22 éves. De az 50 körüli időket stabilan tudja hozni.

Az sem rossz, hogy Michael "Like Mike" Norman futott 20 évesen egy all-time 11. legjobb időt 400 méteren egy napja. Mi volt ott az amcsi válogatón?  ;D
Jobbat futott, mint tavaly Niekerk. Valamit nagyon eltalálhattak a cuccokkal, mert ezek bika idők. Érdemes megjegyezni a nevét, mert márciusban fedett pályás világrekordot futott. Kerron Clement rekordját adta át a múltnak.

Idézetet írta: Pozzato Dátum április 26, 2018, 17:28:19
Azért írom ide ezt a kommentet, hogy majd a nyári EB-n el ne feledkezzek róla.  ;D

Szóval van egy fiatal olasz sprinter, Filippo Tortu. A srác 19 éves, nyáron lesz 20 és szép jövő áll előtte. Alig töltötte be a 18-at, mikor az u20-as vb-n második lett 100 méteren. Egyedüli fehér volt a döntőben, ellenfelei pedig 1-2 évvel idősebbek voltak nála. Tavaly megnyerte az u20-as eb-t. Magabiztos siker volt, szinte papírforma.

Legjobbja 10.15, de fokozatosan fejlődik, szerintem az év végére be fog jönni 10.00 alá. Ha indítják őt a kontinens tornán, akkor a döntőt sem tartom elképzelhetetlennek (sőt, egy érmet sem). Jó versenyzőalkatnak tűnik, bírja az esélyesség terhét is. Elnézve a jelenlegi 100-as mezőnyt, britek erősek (Ujah stb.), török srác és Vicaut. Addigra simán előkerülhet még 1-2 név, de összességében képes lehet a meglepetésre az olasz.

Amin javítania kell, az a rajtja. Láttam tőle pár versenyt, lassabb volt a reakcióideje, viszont az utolsó 40-en parádés. Mintha nem fogyna el, sőt képes gyorsítani a tempóját és ezt bírja még az utolsó méterekig is.

Nem felejtettem el.  ;D

Szóval pár nap és Eb, de a szorzók sajnos nem elég kedvezőek. Filippo Torturól írtam és a győzelmére 8.50-ért fogadhatunk 100 méteren.

Tévedtem vele kapcsolatban, júniusban bejött 10.00 alá, futott Madridban egy 9.99-et, szél elenyésző volt. Forma tehát bomba és amint írtam, kiváló versenyzőalkat.

Ellenfelei közül a Guliyev inkább 200-ra összpontosít, Ujah egyelőre nincsen formában. Jimmy Vicaut ugyan második legjobb európai időt futotta idén (9.91), de hazai pályán kívül nem tud normálisan futni máshol. Nem bírja az esélyesség terhét, márpedig most favorit lesz. Ifiként még komoly tényező volt, de azóta semmi. Hughes lehet a sötét ló, ő mikor átszoktatták a britekhez inkább 200-as volt, aztán idén a legjobb európai időt futotta. Ellentétben Tortuval, ő sosem volt ott a top3-ban ifiként a vb-n, nem lehet tudni, hogy pontosan mennyire bírja a terhelést. 23 éves, lehet a britek megint "felépítettek" valakit.

Megérné az a 8.50 még így is, de lehet a 2.25 körüli dobogó majd jobb opció lesz.

Armand Duplantis új világcsúcsot állít fel rúdugrásban?

Az Unibetnél fogadhatunk a fiatal svéd rúdugró jövőbeni teljesítményére. Tavaly az Európa-bajnokságon a csodagyerek 6,05 méteren sem hibázott. Sergey Bubka 1994-es rekordját (6.14 m) egy francia döntötte meg, 2014-ben Renaud Lavillenie. Övé a jelenlegi csúcs 6.16 méterrel.



2021 előtt megcsinálja? (szorzók március 16-án 13:10-kor)

Igen - 2.90
Nem - 1.35

Atlétika-vb: Van élet Usain Bolt után?

Egy új korszak kezdete, melynek sztárja Christian Coleman lehet? Olvasd tovább


Ez a férfi súlylökés döntő egészen elképesztő volt. Már az első öt sorozatban is voltak hatalmas dobások, de az utolsóban Kovacs dobott a negyedik helyről egy 22.91-et (addig Walsh vezetett 22.90-nel), majd jött Crouser, aki második helyen állt, de Kovacs dobása miatt visszacsúszott a harmadikra. Erre dobott egy 22.90-et, de mivel a második eredménye jobb, ezért átvette a második helyet Walshtól, aki az utolsó nem tudott javítani. Egészen elképesztő, hogy hárman 1 centiméteren belül voltak a végén, ennyit múlott egy világbajnoki arany... Zseniális volt.

Kipchoge megcsinálta, egészen elképesztő volt az a stabil és kontrollált futás, amivel ezt véghez vitte. Ennyi sztárt a nyulak között.  :o

Összeszedtem kicsit kik segítették a világcsúcsot, illetve a felkészülést:
edzőtárs: Geoffrey Kipsang Kamworor: félmaratoni világcsúcstartó, háromszoros félmaratoni egyéni világbajnok és a New York maraton bajnoka (2017)
nyulak:
- Paul Chelimo: olimpiai 2. helyezett (5000 méter)
- Ingebrigtsen testvérek (Filip, Henrik és Jakob): 4 Európa-bajnoki arany, mellette még érmek világbajnokságokról
- Matthew Centrowitz: olimpiai bajnok (1500 méter)
- Selemon Barega: világbajnoki 2. helyezett (5000 méter)
- Bernard Lagat: két világbajnoki arany (1500 és 5000 méter)
- Eric Kiptanui: három félmaratoni győzelem (Barcelona, Berlin, Lisszabon)
- Marius Kipserem: három maraton győzelem (2x Rotterdam, Abu Dhabi)

Mellettük még számtalan olyan nyúl, akik 2 óra 10 perc környékén vagy belül tudnak maratonon. Tökéletesen megszervezték ezt, Ineos volt a szponzort, Chris Froome a helyszínen volt, ahogyan Dave Brailsford is (gratuláltak is rögtön). Semmit sem bíztak a véletlenre. Ahogyan ezt az egészet letolták, mindössze egy-két kisebb hibával (mikor a nyulak Kipchoge mögött összeakadtak), de azok sem voltak befolyásoló tényezők. Lehet csak nekem tűnt úgy, de amolyan "biztonsági" futás volt ez Kipchoge részéről, ha elengedik őt előbb, lehetett volna ebből 1.58-as idő is. Van egy olyan érzésem, hogy versenykörülmények között is megpróbálkoznak majd valami hasonlóval, hogy hivatalos legyen a világcsúcs, igaz ott nem kaphat majd ilyen szintű segítséget és védelmet.

Párszor már írtam ebben a topicban, hogy mennyire örülök egy jó magyar helyezésnek egy-egy versenyen, óriási teljesítmény Márton Anita vagy épp Baji Balázs elmúlt években nyújtott produkciója is. Amibe viszont most fogtak, az gyomorforgató és van egy olyan érzésem, hogy pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit ők szeretnének elérni. Sztori nagyvonalakban:
"Budapest 2018-ben elnyerte a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát, de több neves atlétánk veszélyben érzi az eseményt. Valószínűleg amiatt, hogy a Kúria szerint lehet népszavazást kiírni a még fel nem épült atlétikai stadionról. Az atléták most ennek mennek elébe egy kampánnyal. Ők is megjegyzik, hogy még senki sem mondta azt, hogy nem Budapest lesz a 2023-as rendező.
A 2017-es vb-n bronzérmet szerző gátfutó, Baji Balázs azt írta, hogy a budapesti vb-vel új célt kapott a karriere. Más sportágak képviselőin látta – a vívó Szilágyi Áront, a kajakos Kozák Danutát és a vízipólósokat említette – , hogy milyen sokat jelent nekik a haza pálya. Úgy érzi, 34 évesen akár egy felejthetetlen búcsút is átélhetne az itthoni vb-n."

https://www.facebook.com/balazsbajiofficial/posts/2459506387438651

Én elhiszem, hogy hatalmas szó lenne számukra, ha ez lenne az utolsó versenyük és hazai közönség előtt búcsúzhatnának, de kérdem én, mi szükség erre? Egy újabb stadion, egy újabb torna... és? Tudom, nagy szó volt a vizes-vb is, de lássuk be, hogy a kutyát sem érdekli az atlétika, ezt saját tapasztalatból mondom. Egy átlagos ember jó, ha az olimpián megnézi a 100-as döntőt és ennyi. Most itt volt a katari vb, ismerőseim többsége azt se tudta, hogy most van az atlétika világbajnokság, páran csak onnan, hogy olvasták, nagy a meleg. Azt, hogy indul-e magyar, ki az a Márton Anita, arról fogalmuk sem volt.

A vizes-vb egy ember miatt lett sikeres: Hosszú Katinka. Ő az, akivel lehet népszerűsíteni az úszát, aki miatt kimennek, de ennyi. Nem Cseh Laci vagy épp akkor még Gyurta Dani, hanem Hosszú. Miatta volt hangorkán, miatta tomboltak. Talán most Milák Kristóf veheti át a stafétát, de összességében nincsen több klasszisunk. Atlétikában? Nem hinném, hogy Baji Balázs vagy Márton Anita 20-30 vagy 40 ezer embert mozgatna meg, hogy nekik mindenképpen ott kell lenniük a stadionban (ilyen jegyárak mellett..). Az már egy másik kérdés, ha hasonlóan a mostani Puskás Aréna avatójához, maguknál tartják a jegyek egyharmadát és feltöltik haverokkal stb.

Évek óta járunk WTA teniszversenyre februárban, de évről évre kevesebben vannak a BOK-ban. Míg két évvel ezelőtt sikerült összehozni nagy nehezen egy 3/4 házat Babos meccsére, addig idén Babos már el sem jött, napközben akár aludhattál is a maradék 20-30 néző között. Az átlag fizetésből élő embereknek nincsen pénze ilyen dolgokra, de ha lenne is, akkor inkább félreteszi, mert sosem lehet tudni, mikor üt be a szar. Ez tényleg csak egy szűk réteget érdekelne, de jó példa a Gyulai Memorial is, ahol már egyre nagyobb sztárokat hoznak, de összességében alig érdekel valakit.

Deficites lenne, ahogyan a jövő évi Giro is az lesz, mert lássuk be, csak olyan elvakult embereket érdekelnek az ilyen sportágak, mint amilyen én vagyok. Én hajlandó vagyok szombaton 7 órakor kelni, hogy megnézzem, ahogyan Kipchoge  lefutja a maratont, de erősen kétlem, hogy sokan tartottak velem és azzal indították a hétvégét. Hasonló a kerékpározás is, nem hiszem, hogy egy átlagos sportokat szerető ember hajlandó minimum egy órán át bringázást nézni. Az meg a másik viccfaktor, hogy Bajiék amögé bújnak, hogy majd jön az utánpótlás, lesz hol sportolni és így a fiatalok is megismerkednek a sportággal és még lehetne sorolni.

Ne legyünk már naivak, ezek a tornák csakis arra kellenek, hogy elmondhassuk, megrendeztük őket. Semmi más haszna nincsen, nem attól lesz valakiből olimpiai bajnok, hogy 8 évesen kint ült egy budapesti atlétikai vb-n. Pár érdekesség:
- Hány atlétikai világbajnokság volt Afrikában? Egy sem, mégis a második legtöbb aranyérmet Kenya nyerte.
- Hány atlétikai világbajnokság volt az Egyesült Királyságban 1990 és 2010 között? Egy sem, mégis a britek 2011 és 2013 között összesen 10 aranyérmet szereztek három, atlétika szempontból kiemelt versenyen úgy (11-es vb, 12-es olimpia és 13-as vb), hogy a 90-es évek közepén óriási válság volt náluk a sportokat tekintve. Az pedig már csak "mellékes", hogy ezzel a 10 arannyal a 4. legsikeresebb nemzet voltak ezen időszak alatt...
- Hány atlétikai világbajnokság volt Jamaikában? Egy sem.. Azt pedig mondanom sem kell, hogy ott felnőtt egy olyan korosztály, aki dominálta USA-t is.

Ha már ennyire el akarják költeni atlétikára ezt a 60-200 milliárd forint körüli összeget (stadion+rendezés), akkor inkább forgassák az utánpótlásba és kezdjenek el ezért kardoskodni Bajiék. Ne az legyen, mint a Giro kapcsán, hogy szakértőket alig kérdeztek meg, csak csináltak egy útvonalat, amit egy szűk réteg jónak tartott. Lehetne itt minimum 4-5 érmünk atlétikában egy olimpián, de ehhez megfelelő képzés kell, amibe beletartozik a mentális része is. Az ugyanis nem állja meg a helyét, hogy magyar vivók, úszók és még lehetne sorolni a többi sportágat, azt mondják: azért nem ment, mert nem voltak ott fejben, nem használtak pszichológust, mindenkire fogják a dolgokat.

Lassan már elengedhetetlen lesz, hogy egy sikeres sportoló mögött valamilyen agytúrkász áll, de a magyarok még arra sem hajlandók, hogy elmenjenek egy konzultációra. Teli van a gatya, ha komolyabb a terhelés, utána meg jönnek az ígérgetések, hogy majd legközelebb. Manapság már adottak a feltételek lassan mindenki számára itthon, hogy normális körülmények között készüljenek, mégsem látom azt, hogy jönnének a jobbnál jobb eredmények. A 16-as riói tornán is olyanok értek el sikert, akiknek vagy külföldi edzőjük volt, vagy valamelyik családtagjuk készítette fel őket. Ebbe kéne ölni a pénzt, hogy megfelelő edzői stáb legyen, mert abból óriási a hiány.

A vezetőink úgy érzik, minden egyes nagyobb versenyre pályázniuk kell, de lássuk be, nem azért nyerünk, mert annyira fainak lennének ezek a pályázatok, hanem azért, mert lassan már a kutyát sem érdekli a rendezés. Labdarúgásban például olyan nemzetek akarnak vb-t rendezni, mint Marokkó, Bulgária vagy Chile. Arról pedig már ne is beszéljünk, milyen helyzetben van az ország, amikor úgy kell vadászni egy normális állami iskolát, kórházi kezelésre hónapokat kell várni, de egy egyszerű ügyintézés is napokat vesz igénybe.

Kele János júliusi cikke eléggé idevág ???

⚠️Sportot űzünk a rendezésből⚠️

Tíz éven belül másodszor, 2027-ben is "vizes" világbajnokságot rendezhet Budapest. A döntés - így a beszámolók - tulajdonképpen papírforma, mint ahogyan az is, hogy a "magyar jelentkezés gondolata már akkor megszületett, amikor a FINA tavaly meghirdette a pályázatot" - idézték a lapok Fürjes Balázs, kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos szavait. Külön érdekesség, hogy Budapest mellett egy másik város, az oroszországi Kazany is a második vb-rendezésére készülhet egy évtizeden belül: ők 2015 után 2025-ben látják vendégül újra a világ legjobb úszóit, vízilabdázóit, műugróit, szinkronúszóit, és persze a nemzetközi szövetség (FINA) pontentátjait.

Ebből is látszik, hogy vannak országok, ahol sportot űznek - a rendezésből.

Persze látszik más is. Például az, hogy bármennyire is jó üzletnek tűnik (tűnik?) gigantikus sporteseményeket rendezni, a jelentkezők mintha valamiért nem tülekednének a megtiszteltetésért. Budapest és Kazany duplázása ebből a szempontból még érdekesebb, mint ahogyan az is, ha végignézünk azoknak a helyszíneknek a során, ahol a 2009-es gazdasági világválság óta megfordult az esemény.

Sanghaj, Barcelona, Kazany, Budapest, Kvangdzsu. Majd - a tervek szerint - Fukuoka, Doha(!), ismét Kazany és ismét Budapest. Feltűnik valami?

Hatalmas gazdaságok és a külvilág felé látványosan reprezentálni kívánó rezsimek kirakata, vegyesen. Barcelona ugyan kakukktojás, de ne feledjük: ők 2003 után dupláztak egyet, csakúgy, mint ahogyan Fukuoka fog - igaz, hosszabb szünetet közbeiktatva - húsz évre a 2001-es vb-t követően. Kvangdzsu az idei eseményt lényegében rivális nélkül nyerte el (Baku és Abu-Dzabi is visszalépett a pályázattól), a 2017-es vébére pedig a szó szoros értelmében lasszóval kellett kifogni Budapestet, miután Kanton (Kína), Hongkong, Montréal (Kanada, szintén korábbi rendező) is visszalépett, a nyertes Guadalajara pedig az eredményhirdetés után fuccsolt be. Veretes névsor, igaz?

De ne higgyük, hogy egyedül az úszás legnagyobb nemzetközi seregszemléje szenved akkut helyszín-szűkösségben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) például kénytelen volt jó előre kiszórni a 2024-es és a 2028-as olimpiák rendezési jogát, miután a pályázat véghajrájában effektíve elfogytak a kandidálók: javarészt a lakosság tiltakozása miatt Róma, Boston, Hamburg és Budapest is kiszállt a versenyből. Maradt Párizs és Los Angeles, két hatalmas metropolisz, amelyek osztoztak a soron következő két játékokon.

A nyárinál jó néhány léptékkel kisebb volumenű téli olimpia sem különösebben kelendő termék. A 2026-os esemény rendezéséért folyó versenyből sorrendben Sion, Szapporo, Graz és Calgary is kicsekkolt, hogy végül mindössze két állva maradó, Milánó-Cortina d'Ampezzo és Stockholm-Are között dőljön el a futam, előbbi javára. Itt viszont legalább volt valódi verseny, nem úgy, mint az atlétikai világbajnokság legutóbbi néhány kiírásáért - ebben a műfajban Budapest ideje majd 2023-ban jön el, a katari Doha (nocsak, egy ismerős név) és Eugene (USA) után.

Mindezzel persze semmi gond nem lenne - egy ideális világban. Egy ideális világban ugyanis a rendezés költségei nem sokszorozódnak meg a sikeres kandidálást követően, a szervező cég nem késik az elszámolással az Állami Számvevőszék felé, és nem gyártanak utókommunikációs kisfilmeket az eseményhez 230 millió forintért cserébe. Hovatovább: egy ideális világban a rendezés után két(!) teljes naptári évvel már biztosan lehet látni a teljes cehhet, a tételes elszámolást.

"Profits are privatized, costs are socialized" - azaz: a profit magánosodik, a költségek viszont szétterülnek. Így fogalmazta meg az Európai Bizottság szakértői csoportja a választ arra a kérdésre, miért egyre gyakoribb, hogy össztársadalmi ellenállás szerveződik egy-egy sportesemény megrendezésével kapcsolatosan a pályázatot fontolgató városokban. Hiába: a gazdasági világválság egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fejlett országok választói nem szívesen asszisztálnak az elit átláthatatlan, zűrös, zárt ajtók mögött lezsírozott döntéseihez, pláne, ha azoknak nem elhanyagolható költségvonzata is van a közpénzek oldalán. (Miközben a 2009-es események óta láthatóan kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, kultúrára.)

Brazíliában például a 2014-es világbajnokságot megelőzően egymillióan vonultak az utcákra azt skandálva, hogy "egy tanár többet ér, mint Neymar". Brazíliában. Ott, ahol a futball vallás, a stadion templom, s benne a játékos az Isten. "Egy kórház fontosabb, mint egy stadion!" - kiabálták, és nem, minden előzetes várakozással ellentétben nem szakadt rájuk az ég. Reggel újra felkelt a nap.

Magyarország 2019-ben több mint 120 nemzetközi sporteseményt rendez meg. 2022-ben Szlovákiával közösen férfi kézilabda Eb-t rendezünk; ennek a döntője egy újonnan felépítendő, multifunkciós budapesti sportcsarnokban lesz, melyhez csupán a telket 13 milliárd forintért vásárolta vissza a magyar állam egy külföldi tulajdonostól. Szegeden 20 milliárdért épül új csarnok, Veszprémben a legfrissebb hírek szerint 39 milliárd(!!!) forintba kerülhet a meglévő aréna bővítése. A munkálatokkal ráadásul 2021 szeptemberéig mindenképp el kell készülni, ami - ismerve az építőiparban uralkodó állapotokat, a munkaerőhiányt, a béreket és az árakat - szinte bizonyosan tovább fogja emelni a költségeket. Innen nézve legalábbis érthető, miért szálltak ki a csehek az eredetileg pályázó triumvirátusból még úgy is, hogy náluk már eleve rendelkezésre állt egy 20 ezres csarnok Prágában.

Sokan azt mondják, ha sporteseményt rendezünk, egységesebb lesz a nemzet; összekovácsolódunk mi, magyarok. Hogy Budapestet majd elárasztják a turisták - tavaly az év ugyanazon szakaszában többen jöttek, mint a vizes vb idején -, és a befektetők, hogy az ország megítélése javul, ismertsége, népszerűségi indexe emelkedik. Meglehet. Ebben az esetben már csak az a kérdés: vajon a világ többi része tudja, hogy forgalommal szembe hajt az autópályán?

Pár felvetés még, hátha eljut valami csoda folytán az illetékesekhez, mire lehetne költeni ezt a közel 200 milliárdos összeget:
- A stadionépítés az egyik fő profilja az országnak, mi lenne, ha ezt okosan csinálnánk és megfelelő edzőközpontokat hoznánk létre inkább egy 10-20 milliárdból, olyan városokba, ahol van ennek létjogosultsága. Székesfehérváron indult egy ilyen program, egy regionális edzőközponttal, további hasonló kéne az ország több területén, ahol tudnak készülni a versenyzők.
- Edzőközpontok mellé specifikus iskolák is kénének, az ugyanis kevés, hogy egy atléta a suli után elmegy edzeni pár órát. Ehhez mérten kéne kialakítani az órarendjét, beépíteni olyan órákat, amik elősegítik a fejlődését mentálisan is.
- Specifikusság, ami szerint a kulcsszó lehet, mert a britek is például így nyertek aranyat.

Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy felesleges például rövidtávú sprinterek képezni, mert maximum egy Eb-n futhatnak döntőt. Helyette a "lyukas" számokra koncentrálni, amihez megvan a magyar emberek adottsága is. Ne várjuk, hogy egy magyar majd 100 méteren lefutja Colemant, mert erre még az olasz Tortu sem képes. Rengeteg az olyan szám ugyanis, ahol reális esélyünk lehet egy jó eredményre:
- 800 méter: alapjáraton hektikus szám, hiszen mindössze két kör, nagy sebesség kell hozzá a táv második felében, amire képes lehet egy európai versenyző, elmúlt 20 évben 5 fehér bőrű sportoló nyerte ezt a számot
- 110 gát: technikai szám, ahol épp Baji bizonyította, hogy lehet esélyünk
- 400 gát: férfiaknál kevesebb az esély, nőknél viszont nincsen stabilan erős versenyző, sok európai ért már el jó eredményt az elmúlt években
- 3000 akadály: férfiaknál itt sincsen sok esély, de a nőknél például Coburn bizonyította, ha jól megtanulsz gátazni, akkor lehet aranyat nyerni
- 20 és 50 km-es gyaloglás: állóképesség kérdése, amit lehet fejleszteni, látszik, hogy mind a kettőben nagy a szórás, bármikor odaérhet az első helyre egy európai
- ügyességi számok: távolugrást kisajáították, az szerintem esélytelen, hármasugrásra is kicsi az esély, ott talán a nőknél lehetne némi sansz. Diszkosz, kalapács, gerely és súlylökés, ezekben mind lehetnének embereink, megfelelő képzéssel, akik érmekért dobhatnak. Magasugrás és rúdugrás.. Vannak most korszakos versenyzők, akik ráadásul fiatalok is, nehéz ügy.

Ez olyan 10-12 versenyszám, ami nemeként megosztva olyan 25-30 sportolót jelenthet. Megfelelő képzéssel ezekre kéne rágyúrni, amiből beeshetne olyan 3-4 érem (nem feltétlen arany). Nem kell erőltetni a többi számot, ezekben kell újítást kitalálni, mint ahogyan Phil Jackson anno a Bullsnál, hogy Jordanék az elsötétített kosárpályán edzettek, hogy jobb legyen a csapatösszhang.

Csak Kele Jánosra visszatérve egy percre... Totál hiteltelen az a manusz. Már eleve ez a fotelbloggerkedés, hogy úgy okoskodik fociról, úgy bírálja a profik (játékosok, edzők, vezetők) ténykedését, hogy ő életében egy egyeneset nem rúgott a labdába... Elolvassa és lefordítgatja az angol elemzők cikkeit, és ezekből eladja magát... Újabban ezek statisztikák, amik alapján beárazza a csapatokat is viccesek, hogy ez ennyi X/G-t alakít ki, az annyit... Mert kint épp ez megy... Nulla szakmai tudással játssza a prófétát...  >:(

Arról meg ne is beszéljünk, hogy mióta kitették a TV-től (nem véletlenül), azóta minden létező alkalommal belerúg abba, amihez egy minimális köze is van a magyar kormánynak. Azóta nyilván fennhangon szapulja a magyar focit (mindegy, hogy nyernek vagy veszítenek a magyar csapatok... ha nyernek, akkor megkérdőjelezi a siker fontosságát vagy megérdemeltségét, ha kikapnak akkor fejétől bűzlik a hal, rossz minden, máshol minden szebb...), ott rúg bele, ahol tud... Pl emlékszem, tavaly volt a Sevilla - Újpest meccs, ahol mondjuk reálisan 7-8 gól van a két csapat között (nemtudom mennyi lett, talán 4-5!?), de szétszapulta csóri lilákat egy szuperszaftos elemzéssel, hogy milyen könnyen játszották be mögéjük a labdát... ráadásul kétszer is, katasztrófa.... még ilyet...  ;D egy Sevilla...... egy Újpest ellen.... Szóval ez a magának való, önjelölt "fociszakértő", vagy inkább "focielemzésfordító" szerintem ne legyen mérvadó semmilyen témában.

Nem az általatok leírtakat cáfolom vagy hasonló, csak megakadt a szemem azon, hogy egy elfogulatlan Kele cikkre történik hivatkozás...  :laugh:

* SORRY AZ OFF-ÉRT! *

Maximálisan egyetértek a Pozzato által írtakkal. És a Latzka által belinkeltekkel is.
Minden látszat ellenére a jelenlegi magyarországi kormánypártnak - nem használok többes számot, mert szerintem is a mérhetetlenül kicsi KDNP csak élősködik a Fideszen és önmagában életképtelen akármicsoda -, szóval a jelenlegi magyarországi kormánypártnak teljesen és totálisan lényegtelen, hogy mire szórja el bőkezűen a közpénzt, hiszen CSAKIS ÉS KIZÁRÓLAG egyetlen szempont lényeges: a bőkezűen szórt közpénz amolyan "alkotmányos költség" és egyebek gyanánt magánpénzzé váljon és ez a közpénzből magánpénzzé változott sok-sok-sok milliárd forint közül minél több a "közelieknél" landoljon. Az pedig köztudott, hogy az építkezésél lehet a legtöbb pénzt "lopni".
A népnek pedig elegendő a kenyér és cirkusz! Panem et circenses. Na, és, persze, pontosan adagolt információk, hogy az emberek örüljenek azoknak a sokszoros árakon épült stadionoknak és sportcsarnokoknak!

Íme egy példa:

Stadion épül - például - Szombathelyen, Felcsúton, Debrecenben vagy bárhol máshol. Kinevezik fővállalkozónak Mészáros Lölö "Fidesz-közeli" egykori gázszerelőt vagy a Duna Aszfaltot vagy - régebben - a Közgépet vagy bármelyik másik "közeli" strómant. Az a kinevezett annak rendje és módja szerint kinevez magának valamilyen "közeli" alvállalkozót, majd pedig az az alvállalkozó az általa szintén kinevezett "közeli" alvállalkozókkal felépítetteti a stadiont.

A fővállalkozó kap - mondjuk - 200 millió forintot a stadion elkészítéséért. Félretesz ebből a pénzből 80 millió forintot - amit majd eloszt néhány ember között -, majd pedig tovább adja a maradék 120 millió forintot az alvállalkozónak azzal a dumával, hogy "nesze, itt a lóvé, csináljál stadiont azoknak a hülyéknek!". A sorban következő alvállalkozó félretesz magának - és néhány "közelinek" - 20 millió forintot abból a 120 millió forintból, majd pedig az immár 100 millió forint pénzösszegből az újabb al-alvállalkozókkal felépítteti azt a stadiont. Természetesen azok az al-alvállalkozók szintén juttatnak "alkotmányos költséget" az általuk fontosnak vélt "közelieknek". Végül pedig, egyszer, valamikor, felépül az a stadion, s így már az emberek is örülhetnek, hogy milyen hiperszuper stadionjuk lett 200 millió forintból. Azzal pedig már jobbára egyáltalán nem foglalkoznak az emberek, hogy abból a 200 millió forintból legalább 120-130 millió forintot elloptak a "közeliek" és az az úgymond 200 milliós stadion igazából 70-80 millió forintból épült. Nekik, az embereknek, az a lényeg, hogy lesz jó helye a cirkusznak. Különben is: nemrégiben volt a választás, s akkor kenyér helyett kaptak krumplit.

Vagy:
Az új Puskás Stadionnál mondanak eredetileg egy kisebb árat a Fidesz-közeli építők. Mondjuk 70-80 milliárd forint közötti építési költséget. Elnyerik a stadionépítést, majd nemsokára pedig az eredeti 70-80 milliárd forint helyett már mindenhol 100 milliárd forint építési költséget említenek. Majd újabb némi idő eltelte után előjönnek az építési nehézségekkel és építendő extrákkal, s azt mondják, hogy 100 milliárd forint helyett 200 milliárd forint lesz az új Puskás Stadion építési költsége.
Nekiállnak az építkezésnek, majd pedig 1-2 év után színlelt örömmel mondják, hogy sikerült "lefaragni a költségekből" és már nem 200 milliárd forint, hanem csak 150 milliárd forint lesz az építési költség.
Majdnem minden sportbarát örül és mondogatja, hogy "lám, milyen fasza gyerekek ezek, még az új Puskásnál is tudnak vigyázni a költségekre". Azzal már, persze, csak kevesen foglalkoznak, hogy egyáltalán nincsen szó semmilyen spórolásról, hanem éppenséggel drágulásról van szó, hiszen az eredeti 70-80 milliárd forint helyett 150 milliárd forint lett az Új Puskás Stadion építési költsége.