Idézetet írta: Várda64 Dátum november 14, 2017, 16:02:17
Magyar emberként ez milyen érzés?
Tudasd velem(velünk) légy oly kedves, mert speciel én erre képtelen lennék, így ezt soha nem fogom érezni.
Nehéz megfogalmazni, de azért teszek egy próbát. Nagyjából olyan érzés Costa Ricának szurkolni, mint bármelyik másik csapatnak, amelynek győzelme kell a mixhez, mielőtt a hetes kötés első hat meccse már bejött
.
Igazából én nem Costa Ricának szurkolok, hanem a magyar válogatott ellen. Ha Burkina Faso ellen játszanánk, akkor Burkinának szurkolnék. Ugyanígy szurkoltam Luxemburgnak is, illetve talán még jobban, mint most fogok Costa Ricának, hisz Luxemburg elvileg 'kis' csapat. Andorráért is szorítottam, hogy húzzák ki az 1-0-t, egész egyszerűen azért, mert megérdemelték, hogy szurkoljak nekik. Saját eszközeikkel mindent megtettek, hogy megnyerjék a meccset. Sőt szurkoltam a feröerieknek is, amikor itt játszottak.
Korábban dicsőség volt bekerülni a válogatottba, most azt sem nagyon tudják, milyen indokkal maradjanak távol a meccstől legjobbjaink Szurkoljak azoknak, akik félnek? Semmit, a legtöbb játékosnak semmit nem jelent a válogatott. Sőt leginkább nyűg. De ezt globális problémának érzem, és volt is valahol egy jó írás arról mennyire korcsosul a válogatott meccsek jelentősége, és mennyire felértékelődik a klubfutball. Én teljesen egyet értettem.
Pl. nekem rendesen elvonási tüneteim vannak, amikor tudom, hogy FIFA játéknapok jönnek, és nem játszik például hétvégén a Barca, a Real, stb...
Hány és hány olyan válogatott meccsbe futni bele, amikor azt várod, hogy húúú, na ezek szétbasszák egymást. Pl. ott tán a horvát-ukrán, vagy ukrán-horvát, ahol gondoltam, hogy na, itt aztán ezek jól egymásnak esnek,gólok, lapok, aztán annyira szartak bele, hogy lap nélkül lement egy ennyire fontos meccs. Gondolod, hogy ha van a srácokban tűz, nincs egy-két elkésett szerelés, stb... Szartak bele, mondjuk pont az ukránok szartak bele az Eb meccseikbe is.
Máshogy megfogalmazva azért szurkolok Costa Ricának, mert nekem most az okoz örömöt. Az élet meg túl rövid, hogy olyasmit csináljak, csináljunk, ami nem okoz örömöt.
Azért szurkolok nekik, mert sokkal hálásabb téma, ha kikapunk, mint az, ha nyerünk. Tényleg nem vagyunk egyformák, hisz pl. nekem egy Fiola ugyanúgy egy focista, mint a Bolanos vagy a Campbell, vagy bármelyik Costa Rica-i focista. Én a Besét is ugyanúgy a TV-ben látom, mint a Keilor Navast.
Idézetet írta: Várda64 Dátum november 14, 2017, 18:06:08
Maximálisan igazad van, hátat fordítottak! Összeszedetten, kulturáltan meg is indokolták, hogy miért. De nem vonulnak át csapatostól a vendégszektorba és nem kezdenek el Costa Ricának szurkolni.
Tudod miért nem, mert nem jutott eszükbe. Még egy-két olyan zacskó, mint az Andorra meg a Luxemburg elleni, aztán a tavaszi (egyelőre csak elképzelt) Magyarország-Gibraltár meccsen tele lesz magyarral a vendég szektor.
Szurkolok anyámnak, hogy sikerüljön a hétvégi ebéd. Vagy faternek, le ne essen a létráról, miközben az ereszcsatornát takarítja a lehullott levéltől. Vagy szurkolok öcsémnek, hogy tegyen sikeres záróvizsgát, de a kutyámnak is szurkolok, hogy ne legyen nagyon hideg tél, és ne faggyon bele a szar. Egész egyszerűen azért, mert kötődöm hozzájuk. Mert fontosak számomra. Szurkolok anyámnak, mert bár lehet néha sós a kaja vagy sótlan, vagy leég a torta széle, de amit csinál, szívből csinálja. Mindig. Értünk, értem csinálja.
Nem érzem, hogy a válogatott értem, értünk focizna, ezért nem tudok neki, nekik szurkolni.
Peace