Bocsánat mindenkitől, de továbbra sem tudok leszakadni a Portland teljesítményéről. Bár ahogy a történelem során is mindig megénekelték a hősöket, most ők is megérdemelnek pár dicsérő szót.
Most éppen azért tört ki belőlem a bosszúság és a csodálat furcsa keveréke, mert az SPF Race to 10 játékban megtettem, hogy ma hajnalban kikapnak New Orleansban. Mindezt tettem úgy, hogy mindössze két napja, hogy leírtam, miszerint nem merek rájuk fogadni. De miután megtudtam, hogy Lillard és Nurkic nem fog játszani, elképzelni nem tudtam, hogy bármi esélyük is lenne egy Williamson, Ingram, McCollum, Valanciunas, Jones ötössel felálló Pelicans ellen.
Ráadásul úgy nyertek idegenben, hogy 95 ponton tartották a hazaiakat. Aki ismeri a NOP gyors játékát (és emiatt sokpontos meccseit), az tudja, hogy ez mekkora szó. Csak két adat ennek alátámasztására: a Pelicans az idei szezonban még nem dobott 110 pont alatt, és utoljára az alapszakaszban február 11-én (a Miami ellen) történt meg velük az a szégyen, hogy nem érték el a 100 pontot egy meccsen. 9 hónapja!
És ami még inkább növeli a portlandi sikerek értékét, az az, hogy éppen egy elég komoly idegenbeli túrán vannak (PHX, PHX, MIA, CHA, NOP), és úgy hozták ezt a négy összecsapást 4-1-re, hogy a Suns ellen nem játszott Lillard és Simons, a Charlotte ellen nem játszott Grant és Nurkic, majd most a New Orleans ellen hiányzott Lillard és Nurkic. Ez döbbenetes. Lehet, hogy lassan nekem is át kell értékelnem az erőviszonyokat és ideje lesz komolyabban venni olyan játékosokat, mint Eubanks, Winslow, Little vagy éppen Hart, akiket eddig könnyelműen "tucatjátékosoknak" tituláltam.
Mindenesetre továbbra is tartom, amit két napja mondtam: nem biztos, hogy szerencsés dolog a Portland meccseire fogadni.