Idézetet írta: Várda64 Dátum október 25, 2017, 20:53:26
Történt volt ugyanis, hogy amikor napvilágra került a párosítás, akkor nagyon sok kisvárdai születésű kisvárdai szurkoló kijelentette, hogy irány a vendégszektor. Hogyan lehetséges ez? Mi ennek a jelenségnek az oka kicsiben, nagyban? Ezt próbálta meg elemezni a cikkben robmiller barátunk a saját szemszögéből. 
Ha ez az alapgondolata a cikknek, akkor ennek azért nem sok köze van a globalizációhoz, mert itthon akkor is a Fradi volt a messze legnépszerűbb csapat az egész országban, mikor még nem nézhettük C.Ronaldot heti kétszer a tévében.
A foci és a sport sokáig olyan "gladiátorviadal" volt, ahol a szűkebb közösségünk vagy éppen a nemzetünk képviselői lényegében értünk küzdöttek.
Ahogy megszűntek a határok konkrétan és képletesen is, úgy veszítenek ezek a csaták is a "háborús" jelentőségükből és marad a szórakoztató funkció. (még ha ezt nem is minden meccsen érezni.
)
Nem csak a játékosok állhatnak tovább egy szezon múlva, hanem mi is lakhatunk holnap már két országgal arrébb.
Pont ezért szerintem a jó foci sem elég már ahhoz, hogy érzelmileg jobban kötődjenek az emberek a helyi csapatokhoz.
A mostani elkötelezett szurkolóknál sem "racionális" alapon alakult ez ki, nem a jó foci miatt szoktak rá a Kisvárda meccseire az ottani szurkerek sem. Egyáltalán egy törzsszurkolót érdekel, hogy milyen az aktuális nívó?!
Magyarországon elég nehéz is elképzelni olyan minőségi ugrást, ami nézőszám növelő lehet.
pl. az MTK amikor a BL-be jutásért küzdött 2-3 éven keresztül és tényleg jó focit játszott, akkor sem volt rájuk kíváncsi senki. Volt még olyan BL selejtezőjük is, amit végül egy tv csatorna sem adott. Vagy a Debrecen is már rég leadta azt a nézőszámot, ami a bajnokcsapat-korszakban volt jellemző. Aki a jó foci miatt jön, az rossz focinál lelép.
Egyszerűen egy határok nélküli világban túl nagy a konkurencia. Ha a sportot szereted, már akkor is mehetsz olasz meg spanyol bajnokikra is, de nézheted helyben a kispályás amatőr meccseket.
(...Ahol sokkal több az esemény és sokszor a hajtás is nagyobb.)
Hja és a közegnek sem ártana a változás. Amíg focimeccsre menni nem a családok programja nálunk, addig nyilván egyre kevesebb gyerek fog rákapni a meccsek látogatására itthon is.
(nem kell ahhoz nagyon finnyásnak lenni, hogy ne akarj koszos székeken ülni bepálinkázott úriemberek társaságában a családoddal és akkor a mosdók állapotáról még nem is beszéltünk.
)
Azt nem tudom, mennyire rossz ez, a helyi csapatnak nyilván, mert veszít a bázisából, de szerintem az igazi lokálpatrióták kevésbé mobilisak az élet más területein is, pl. nehezebben költöznek arrébb 50 km-rel egy másik munkahely vagy egy csaj miatt. Ilyen szempontból az ilyenfajta ragaszkodás tényleg szemben állhat az általános nyitottsággal.
Érdekes azt is nézni, miként alakulnak ki a XXI. században érzelmi kötődések csapatokhoz.
Tágra nyílt szemekkel nézem, felnőtt emberek miként lesznek NFL csapatok "örökös" szurkolói.
Egy focimeccsen elképzelhetetlen lenne, hogy a riporter szimpátiájáról szól a fél meccs, de nálunk az NFL-nél még ez is belefér.
Hogyan és miért jutottunk el odáig, hogy egy távoli ország hazai gyökerek nélküli sportága a rajongás tárgya?
Ez az igazi globalizáció, mert itt még a sportágat is lecseréljük a tv hatására.
Egy gyerkőc felvesz egy C.Ronaldo mezt, mikor focizni vagy szurkolni megy, de ugyanezt megteszi apa vagy nagypapa is egy nfl mezzel, mikor a tévé előtt sörözik.