V4 Series Vásárosnamény-Nyíregyháza & Vásárosnamény-IbrányHú nem is tudom, hogyan kezdjem, annyi élményben volt részem a két nap alatt..
Első napon ugye 3 kört mentek a városban a srácok, majd elindultak a Bereg felé, nem kis útvonaltervezésekkel a három kört három különböző helyen sikerült megnéznem, az elején a rajt környékén, majd volt egy viszonylag éles kanyar amire kíváncsi voltam, hát montival nem volt egyszerű eljutni kerülőutakon oda, ahova ők 50-es tempóval tekertek..
Sajnos már a legelső körben volt egy borulás, nem tudom pontosan mi történt, csak láttam a nagy kavarodást, a kocsik is megálltak, utána pedig láttam a bringást, akinek a jobb oldalán szét volt szakadva a ruha... Egyébként hihetetlen élmény az, amikor 90 félprofi-profi bringás megindul előtted, a váltók recsegésétől csúnyább hang nincsen amikor nyomod a töltésen a tempót, itt viszont zene volt füleimnek, ahogy mindenki egyszerre kente-vágta-ütötte a gépet és már a legelejétől kezdve nagyon keményen tolta mindenki. Aztán ugye a beregi kör után még visszakanyarodtak Naményba egy sprint részhajrá erejéig, három versenyző küzdött igazán a pontokért, mi meg csapkodtuk a kordont ahogy a tv-ben láttuk..
Már az első 60 km alatt volt 4 versenyző aki feladni kényszerült valamilyen okból kifolyólag... A szombati napon sok fotót nem tudtam csinálni, a vasárnapi szakaszra már vittem magammal egy "segítőt", hogy nyomkodja a telefont.
Vasárnap ugye csak egy kört mentek a városban és indultak el Kisvárda felé, a város szívében volt egy lassú rajt, de az igazi rajt a vasúti átjáró után volt, nem akarták, hogy bárki pirosat kapjon és már az elején lemaradjon. Telibe a rajt vonalnál álltunk ma, egészen érdekes volt, ahogy teljesen természetesen a bringások már az éles rajt előtt kb 2 perccel csak úgy elővették, és könnyítettek magukon az út szélén...
Aztán az igazi élményt itt jött, én inkább nézelődtem, stíröltem a technikákat, voltak olyan gépek, amiről egy átlag bringás csak álmodni mer, a CCC-nek is volt pl. csapata, na ők olyan felszereltségű Giant bringákkal mentek, hogy még a kapualjban ülő nénik is bólogattak, hogy ez igen, hát még én aki tudta, hogy mennyit ér az a bringa..
Történt ekkor, hogy az éles rajt előtt még álldogálva, egy általam eddig nem ismert, a 2015-ös Tour de Hongrie-t megnyerő Tom Thill kidobta nekünk a kulacsát, én először fel sem fogtam igazából, de aztán szorgosan begyűjtöttem a zsákmányt
(A legközelebb álló Trek-es bringás 29-es rajtszámú volt ő.)
Aztán ahogy itthon megnéztem a videót, kiderült, hogy először berakta a -majdnem- üres kulacsot hátulra a mez alá, aztán oldalra nézett és inkább kidobta nekünk..
Ezután itt is megvolt az igazi rajt, a váltók csak úgy kattogtak, óriási élmény volt az egész.
Egy pár kép még a végére... Érdemes megemlíteni a 7-es rajtszámú román versenyzőt, a képeken jobb oldalon áll és látszik miért mondom, le a kalappal előtte.
A végére beszúrok még egy képet a Pannon Cycling Team-ről, ahonnan a mai győztes is érkezett, a tegnap 2. helyen záró Pelikán János ma 2 perces előnyt kidolgozva, az utolsó Ibrány körben még a fő mezőnyt is lekörözve nyerte meg a mai szakaszt, gyönyörű teljesítmény volt ez is. (Bal szélen a mai győztes
)