IdézetPontosan ugyanezért várok ki én is a vásárlással, felesleges most kapkodni. Bátrak, akiknek idén születik a gyerek és mellé van CSOK is és még másfajta hitelek is. Sok embert behülyítettek, sajnos.
Kihasználják az emberek álmait, amiket a TV-ben látnak. Rengetegen olyan házat akarnak stb. amit alapjáraton nem engedhetnek meg, vagy jó pár évtizedet kellene dolgozniuk ahhoz, hogy hitelek nélkül megvalósíthassák. De ugyebár a hitelezők többsége mindent azonnal akar, mert nincs idő várni, vagy éppen fokozatosan haladni egyről a kettőre, még akár úgyis, ha kezdetben mondjuk nincs minden gyereknek külön szobája stb. Falra tudok mászni, amikor tök jó haverjaim meg akarják magyarázni, hogy 30-as éveik első felében miért adósították el magukat legalább (!!) 20 évre, úgy hogy azt se tudjuk mi várható az elkövetkezendő 5 évben!
Példa: srác 35 éves, mérnök (!!) Hatvanban a Boschnál. Magyarul nem egy gyári szalag mellett dolgozik havi nettó 200ért. Az ökör úgy volt vele, hogy ááá mérnöki meló, alsó hangon megvan a havi szinten a nettó 600-700, akkor gyerünk CSOK, babaváró rögtön. Jöhet a családi ház, kocsi faszom miegymás. Jöttek a gyerekek sorban. Most születik a 3. Ez mind gyönyörű eddig. Igen ám, csak 3 hete diagnosztizáltak nála rosszindulatú daganatot...na ilyenkor mi van? Megindították a kemot azonnal, lehet mákja van. Reméljük! De ha nem? Mit csinál a nő a 3 gyerekkel, több 10 milliós hitellel a nyakán?
Mindezt azért, mert nem tudtak várni pár évet a költekezéssel saját erőből!!! Havi nettó 1 millából, amit ketten összeszedtek volna 5-6 év alatt annyit összegereblyéznek, hogy akkor is felvesznek hitelt, de nem 10 vagy 20 évre, hanem mondjuk max 5-re. És ők megtehették volna azt, hogy amíg spórolnak, addig volt külön bejáratú házrész a lány szüleinél...na most erre mit mondjon az ember?
És ez csak egy történet a sok közül...mindent azonnal akarunk, rögtön. Mert ehhez szoktunk hozzá ebben a jóléti társadalomban. Lehet családod kezdetben kacsalábonforgó, hiper-szuper újépítésű ház nélkül is, maximum az elején döcögősebb az indulás, de idővel normális pénzbeosztással el lehet érni hitel nélkül is a dolgokat. Csak túlontúl megszokott lett, hogy ááá ott a hitel. És ez a rossz beidegződés lesz sokak végzete.
Más: Az állam meg tök jól csinálja. Régen, értsd 60-70-es évek Kádár-korszakát, mindenkihez dobálták hozzá a lakásokat, akik a Tanácsnál benyújtottak igényt. Épültek a paneldzsungelek, ha volt munkád biztosan kaptál tanácsi lakást a városban, s a bérleti díjból hosszú évek alatt szépen letörlesztetted az árát, míg végül a tiéd lett. Igen ám, csakhogy ezek a paneldzsungelek nyugati hitelekből épültek jórészt, amit ugye akkor az állam vett fel. Tehát régen is megvolt a hitelre való házépítés. Az óriási különbség az akkori időszakhoz képest, hogy az állam rájött, hogy hát hülye vagyok én? Miért én vegyek fel hitelt bankoktól az emberek helyett? Írjunk ki nekik tök jó ösztönző hiteleket (CSOK, babaváró), azt oldjuk meg, hogy ők vegyék fel, hogy élhessék az álmaikat. Közben meg az ember önként hajtja a fejét adósrabszolgaságba kb. Függeni fog a rendszertől, a gazdasági folyamatoktól, az állam meg dörzsöli a tenyerét, hogy őt nem terheli a hitel, mégis "robog" a személyi hiteleken alapuló gazdaság.
Én ezt fullra így érzékelem.