Idézetet írta: TiB Dátum július 22, 2019, 14:34:52
Kalmar - Djurgarden
Dupla esély X2 (1.32)
Kicsit off lesz meg szentimentális, de hát TiB vagyok ugye
Szóval nemrég elhunyt egy sorstársunk, nevezzük Béla bácsinak. Próbálom a tiszteletére az ő szavaival leírni a sztoriját. Minden perfektül alakult az életében, szép ház, mérnökösködés a gyárban, büdös kölkök, egész normális fehérnép, amiből nincs teljesen normális, ugye Tibikém? Mindig ezt mondta
Aztán egyszer valamiért feladott egy totót. Ártatlan dolog, de elindult a lavina. Az tetszett neki a totóban, hogy pár forintból lehet csinálni milliókat. Ez a gondolat tette tönkre az életét, teljesen belemászott az agyába, nem lehetett kitörölni. Ott volt és kész, hiába ittam, hiába pattintgattam az asszonyt heti hússzor, átvette az irányítást, mesélte egyszer.
Heti néhány oszlop totó nem hozta meg a sikert, ezért jött a szokásos szerencsejátékos lejtő, sorsjegy, nyerőgép, kölcsön. Először a ház ment a lecsóba, aztán az asszony unta meg, hogy milliárdos is lehet egyszer. Nem megy ez könnyen, csomót kell kaparni a lottózóban, de nem érti meg a fehérnép. Vitte a gyerekeket, a lejtőn pedig nem volt más hátra, mint az ivás, és a nem hivatalos kölcsön. A létra alsó fokán ragadt állapot, évtizedek mentek el így, és jött a végzetes nap. Komolyan nem hinném el, ha nem tudnám, hogy igaz.
Pár száz forintból lehetnek milliók, ez vezérli Béla bácsit, leszarja hogy tömésházban van, ami alatt úgy folyik a víz, mint a rakpart áradáskor. Leszartam Tibikém, az csak víz, megszárad egyszer. Végzetes nap, elment a postára. Idősnek látszik, bár nem az, rokkantnyugdíját megkapta, sorban áll, ráér, ez k*rva fontos részlet. Mindezek miatt, maga elé enged egy nőt. Formás volt a hátsója, szóval megérte. Csekket ad fel a nő, és vesz egy sorsejegyet. Béla bá' kedvencéből az utolsót. Egy volt már csak a postán, egy nyertes szelvény. Tragikus hősünk épp feladja a totót, és vesz másfajta sorsjegyet, amikor a nő elkezd kiabálni. Nyertem, nyertem!
Teljes homály, Béla bá' érezte, ahogy az erek kijönnek még a szemében is. A nő nyert, ötszáz forintból, milliókat! A nyomasztó gondolat, lehet valóság is, megtörtént, csak nem vele. Egyszerűen nem tudta feldogozni, erre ment rá az élete, és egy udvariasságból tett gesztuson elment a lehetőség. Hazament, és felakasztotta magát. Sikerült? Dehogy, régi gerendát választott, leszakadt a fával együtt. Eltört a combcsontja, félig megvakult, ki tudja hogy sikerült ezt összehozni, a fél tető rászakadt. Néhány héttel később a kórházban elhunyt. Béla bácsi igazi nagydumás, szerethető egyén volt, egyetlen rossz tulajdonsága sem volt esküszöm, de az a fránya gondolat, hogy néhány száz forinból millió is lehet, tönkretette az életét. Már az egekben ikszelget, remélem békére lelt. A temetésén csak néhányan voltunk, egy ilyen élet nem lehet barátokkal teli, ezért gondoltam, hogy legalább a neten maradjon nyoma a veterán totósnak.