Végére értünk a női kézilabda Európa-bajnokságnak, vasárnap két olyan mérkőzést játszanak, ahol az ellenfelek az elmúlt két hétben már találkoztak egymással.
Hollandia top 4-es csapat jelenleg a világon, az biztos, de eléggé le van szakadva a francia-norvég duótól, és a torna alapján az oroszok is átmennének rajtuk. Viszont mögöttük is van egy kis szakadék, egy stabil csapat benyomását kelti Helle Thomsen együttese. Wester a kapuban biztos pont, a válogatottban sokkal jobb teljesítményre képes, mint a klubcsapatában, esélyes az All-Star csapat kapujába is. Védekezésük korrekt, senkitől sem kaptak 30-at, átlagban 25 körül megállítják Visserék az ellenfeleket, aktuális ellenfelük Románia 24-ig jutott ellenük. A francia és a norvég meccs kivételével a támadásokra sincs panasz, a Groot-Abbingh-Polman trió 74 gólt hozott össze, de az átlövőből beállósá avanzsált Dulfer is 17-ig jutott a bronzmeccsig.
A románoknak hatalmas érvágás volt Neagu elvesztése, nettó 6-8 gól mínuszról indul így minden meccsük. Jól kezdték a tornát, csoportból végigdaráltak mindenkit, beleértve a norvégokat is, utána viszont valószínűleg belefáradtak. Az oroszok elleni elődöntő második félidejében látszott igazán, hogy mennyire elfogytak, összvissz 7 gólt hoztak össze, sok volt az eladott labda, erőtlenek voltak az átlövések, a védekezésüket meg ott törték fel Vyakhireváék, ahol csak akarták. Elöl-hátul hibát hibára halmoztak, így az oroszok a végén már pihentetni is tudták a kulcsjátékosokat, így lett közte 6 a végén.
A hollandokat úgy képzelem el, mint a norvégokat, örülni fognak ők a harmadik helynek is, a románok meg inkább minél hamarabb le akarják tudni a mérkőzést. Kapuban és Neagu kiválásával átlövő poszton is sokkal erősebbek Grooték, így szerintem kettőt minimum közé tesznek, de inkább vagy ötöt, mint a középdöntős meccsen.
Prémium December 2018
