Fabio Fognini igazi salakmenő, de mellette remek shotmaker is, így nem csak ezen a borításon állja meg a helyét, bármilyen borításon képes alkotni, ha úgy tartja kedve. Persze nála ez a legfontosabb tényező, ha jó kedve van és akar játszani, akkor képes küzdeni és bárkire veszélyes, ha éppen lemegy nála a roló, akkor meg flegmán belecsapkod a labdákba. A GS-tornákat általában nem veszi annyira könnyedén, ha nem is szakad szét, azért szettekre odateszi magát.
Tiafoe sem a stabilitás mintaképe, hogy finoman fogalmazzak. Jó szervája van, jó lábmunkája, remek fonákja és használható tenyerese, de sokszor nem tud ezekből megfelelő egyveleget gyúrni, nem tökéletesen választja meg az ütéseit. Az utóbbi években kezd egyre jobban teljesíteni a GS-tornákon is, de egy biztos nála: épkézláb játékos ellen 3 szettben nem fejezi be a meccseket.
Két éve a Garroson már összefutottak, akkor hozzájuk illő eredmény született: 6-4 6-3 3-6 1-6 6-0 Fognininak. Ott a salak miatt az olasz volt előnyben, de ez igazából csak a győztes kiléte miatt érdekes, amúgy mindegy nekik hol játszanak mert minden borításon képesek jó teljesítményre és bárhol képesek szétesni a semmiből.
A formájuk is hasonló, Fognini remek tavaszt tudhat maga mögött egy 1000-es diadallal, de füvön csak bemutató meccseken játszott, míg Tiafoe az év elején ment jobban, azóta kicsit lassított. A szokásos forgatókönyvet várom a fiúktól: csapkodós labdamenetek, ahol az viszi a szettet, aki éppen 15 percig stabilabban tud játszani majd fordul a kocka és fordítva. Hosszabb meccset várok de meglepődnék, ha rövidítésekben dőlnének el, így inkább a szett overt preferálom a játékok helyett.
Prémium 2019
