A február elején az Európai Bizottságnak benyújtott tervezett törvénymódosítás értelmében a magyar szerencsejáték piacra jövőtől például olyan szereplők léphetnek be akik egyebek közt rendelkeznek Európai Gazdasági Térségben (EGT) jegyzett székhellyel.
A hatályban lévő szerencsejátékokra vonatkozó törvény alapján Magyarország területén távszerencsejáték szervezést 100%-ban csak a Szerencsejáték Zrt. folytathat, a lóversenyfogadás kivételével. Ezen kívül online kaszinójáték szervezést csak a koncesszióval rendelkező társaságok működtethetnek. A most benyújtott törvénymódosítási tervezet nem vonatkozik az online kaszinós koncessziókra, így azok elméletileg maradnak az aktuális formában. De mi változhat?
Magyar szerencsejáték törvény legfőbb változásai:
- Bármely EGT-államban jegyzett fogadóiroda (szerencsejáték szolgáltató) igényelhet majd magyar engedélyt, amennyiben a kérelem előtti 10 évben nem nyújtott engedély nélküli szolgáltatást Európában, és erről nem született jogerős ítélet.
- A be- valamint kifizetés banki átutalással, és bankkártyával is lehetséges lesz, de csakis az engedélyezett pénzforgalmi szolgáltatóknál.
- A magyar engedélyt igényelő szolgáltatónak/fogadóirodának legalább 1 milliárd forint értékű jegyzett alaptőkéje kell, hogy legyen.
- A szerencsejáték-szervező társaságnak egy minimum 250 millió forint értékű garanciát kell biztosítania.
- Az engedély kiváltásának ára: 600 millió magyar forint.
- Az engedély 7 évig érvényes.
- Egy engedély alapján egy szolgáltató egyetlen egy honlapot üzemeltethet.
A törvénymódosítást tartalmazó dokumentumban nincs megszabva, hogy számszerűleg hány engedélyt fognak kibocsájtani, így ezek alapján bárki hozzáférhet amennyiben megfelel a törvényi követelményeknek.
A tervezet módosítások alapján nagyobb figyelmet fordítanak majd a játékosok védelmére is. Ezzel kapcsolatosan az engedéllyel rendelkező távszerencsejáték szolgáltató például éves játékosvédelmi cselekvési tervet kell, hogy készítsen, valamint évente írásban és személyes konzultáció révén is be kell számolnia a szerencsejáték felügyeleti hatóságnak.
A dokumentum átfésülésekor már az első oldalon találtunk egy számunkra érdekes dolgot, mely így szól:
(2) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem adható meg az engedély, ha)
„c) távszerencsejáték esetében a kérelmező gazdasági társaság, a kérelmező gazdasági társaság vezető tisztségviselője által képviselt más gazdasági társaság, illetve a kérelmező gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosa által tulajdonolt más gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül szerencsejátékot engedély nélkül szervezett, és ezt EGT-állam közigazgatási hatósága, egyéb hatáskörrel rendelkező szerve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 82. § (1) bekezdése szerinti végleges, illetve azzal egyenértékű határozatával, vagy EGT-állam bírósága jogerős döntésével megállapította.”
Itt ezen pontnál azért van némi kételyünk, hogy valójában ki is részesülhet engedélyben, de ha van köztetek jogász, vagy akinek van némi fogalma ezekről, az nyugodtan megoszthatja véleményét akár e cikk végén hozzászólásként, akár a fórumon.
Mi a véleményetek erről a módosításról?
Borítókép: Fotó: Novikov Aleksey/Shutterstock
Hozzászólások 4
mannelig
Azt a bouzergnac jogszabályt igazán eltörölhetnék már végre, miszerint külföldről nem jelentkezhetek be az iroda oldalára, csak magyar IP-ről. VPN nem lehetséges ????
Admin
Vásárolsz egy magyar IP-t, s viszlát.
HT
Ha jól értelmezem a cikket, akkor ez egy igazi mesébe illő történet. "Egyszer volt, hol nem volt egy ország, ahol virágzott a szerencsejáték-piac (azon belül is főleg a lovagi tornák). A kapzsi földesúr rájött, hogy ebből hatalmas hasznot lehetne szakítani, ezért betiltott idehaza minden külföldi fogadóirodát, és minden jogot a hazai (állami) cégnek adott. Csakhogy ez a mi kis hazai rendszerünk nagyon gagyi lett. Nem adott bónuszokat (egy lyukas garast sem), kisebb szorzókat és kevesebb fogadási lehetőségeket kínált (csak a bajvívásra lehetett tétet tenni, de a lovagi tornán a lovak súlyára például már nem), úgyhogy az élelmes magyar emberek nagy része – kaján mosollyal az arcukon – megmaradtak a külföldi irodánál. Fene a pofájukba – gondolta a földesúr, és egy kiváló IT-csapatot verbuválva, közel 4 hónapos megfeszített munkával sikeresen letiltotta az egyik ilyen galád iroda oldalát. Akik viszont másnap már egy új oldalon mosolyogtak vissza ránk. Semmi baj, szorgos népünk győzni fog – kiabálta a földesúr, és újabb hónapok elteltével ezt az oldalt is letiltotta. Csakhogy az a fránya iroda másnap megint egy új oldallal jött elő, és ez így ment éveken át. A földesúr ekkor úgy döntött, hogy stratégiát vált, és ha már betiltani nem tudja, akkor engedélyezni fogja ezeket, de természetesen csak úgy, ha azt jó alaposan megfizetik az irodák." Ennyi a történet. A kérdés ezek után csak az, hogy akarnak-e ezek a cégek 600 millió forintot kifizetni azért az engedélyért, ami nélkül is remekül működtek eddig? A serpenyő egyik oldalán az áll, hogy 600 millió Ft 7 évre (85 millió/év) elenyésző összeg egy nagyobb irodának, a másik oldalon viszont az van, hogy minek fizessek egy olyan engedélyért, ami nélkül is kiválóan működik minden. Kíváncsi leszek a folytatásra.
Hentesáru
MÁr megint a nyerészkedés hogy megint több legyen nekik, szerintem elég kevés az a fő akik játszanak az oldalukon, keveslik már nagyon, de ha úgy döntenek hogy megveszik akkor nem biztos hogy minden úgy fog működni ahogy ők elképzelték