Australian Open: A király visszatér

Roger Federer remek tenisszel tért vissza Melbourne-be, de az eddig mutatott teljesítmény igazi értékét egy Murray elleni siker adná meg. Örök nemezise, Rafael Nadal sincs könnyű helyzetben, a sikerre éhes bolgár Grigor Dimitrov többször is megnehezítette már a dolgát. Nézzük mi várható az utolsó két férfi negyeddöntőben.

Roger Federer még nem végzett a sikerekkel.

Fotó: Neale Cousland/Shutterstock.com

A változások kora

Roger Federer évekig uralta a férfi teniszt, s minden idők legjobbjaként tartják számon. 2004 és 2007
között volt az aranykorszaka és az évtized végén még egyszer igazán fellángolt. Közben a tenisz megváltozott, megjelent a fizikai teljesítőképesség határán táncoló három gladiátor (Nadal, Djokovic, Murray), akik ellen a koncentráció egy irtózatos foka szükséges. Hosszabb ideig mononukleózis gyötörte, ami több profi sportolót örökre a partvonalon kívülre tett, de ő felgyógyult belőle. Kibővült a család, megszületett a svájci zseni két szeme fénye, a tenisz már nem számít mindenek felett. Innentől törvényszerű a visszaesés, de ki vethetné a szemére?

Régen látott magabiztosság

Sok mindent kipróbált Roger Federer az utóbbi években, készült Pete Sampras és Tim Henman egykori
edzőjének Paul Annacone-nak a segítségével, ütőt is váltott, de a régi teljesítmény nem jött vissza. Decemberben beállt a sorba és egy egykori klasszist fogadott maga mellé, a korábbi világelső és hatszoros GS-győztes Stefan Edberg csatlakozott a stábhoz. A játékában annyi változás látszik, hogy
a korábbiaknál még agresszívabban támadja a hálót és igyekszik minden levegőt elszívni az ellenféltől.
A nyolcaddöntőben Jo-Wilfried Tsonga ellen régen látott magabiztossággal játszott, a szervája jól működött, a hálónál remek volt és a fonákja úgy szólt, ahogy már régen.

Andy Murray. Fotó: lev radin/shutterstock.com

Kétséges forma és erőnlét

Andy Murray fizikailag mindig is az egyik legjobbnak számított, de tavaly magához képest sok problémája volt. Pihentetnie kellett a hátát, így a Roland Garrost kihagyta, majd az US Open után kés alá is feküdt. Ennek következtében négy hónapja nem játszott olyan komoly tétmeccset, ahol igazán intenzív játékra lett volna szükség. Ráadásul még csak igazi felhozó ellenfelet sem kapott az Australian Openen, Feliciano Lopezen kívül csak challenger-játékosokkal került szembe és ellenük is voltak döcögősebb pillanatok. Vincent Millot 5-1-re is vezetett már ellene a harmadik szettben, Stephane Robert négy meccslabdát hárítva visszajött 5-3-ról és behúzta a harmadik szettet. Amikor az ellenfeleit nem nyomta a teher, hogy ki áll a másik oldalon és kicsit elengedték a kezüket, egyből megingott a skót, nem tudta kezelni azt a kis nyomást sem.

Az utolsó lehetőségek egyike

Roger Federer tavaly szintén kemény sorsolással indult neki a versenynek, nem volt ennyire irreális, mint most, hogy a Tsonga-Murray-Nadal trión kelljen átverekednie magát a döntőig, de a francia és a skót akkor is ott volt. Jo ellen ötben továbbment, majd Murray ellen ötben kiesett. Idén kapott egy a tavalyinál gyengébb Tsongát, aki egy szettben tudott csak jobban játszani, s lemosta háromban. Andy formája szintén megkérdőjelezhető, de az biztos, hogy a tavalyi teljesítménye fényévekkel jobb volt, mint amit eddig pályára tett és úgy is döntő játszma kellett. Federer boxában ott ül egy egykori nagy bajnok, akire ha kinéz, önbizalmat sugároz. Jobban tesztelték már idén, mint az összes kényesebb szituációba belebukó skót ellenfelét. Ha Murray újra csúcsformában játszik majd, lehet soha nem veri már meg Roger, de most illene.

Rafael Nadal ( Fotó: PJFPhotography )

Az egyszerű nem játszik

Rafael Nadal és Grigor Dimitrov háromszor találkozott eddig, mindig döntő szettben nyert a világelső. Ezeket a meccseket három különböző borításon játszották, ami még jobban felnagyítja az értéküket. Még egy közös tényező, hogy egyiket sem Grand Slam-tornán rendezték, ahol a legnagyobbak egy teljesen más koncentrációval lépnek pályára.
Grigor Dimitrov nagy tehetség, de kicsit a 22-es csapdája eddig a karrierje. Van egy remek szervája, komoly ütései és védekezésben is nagyot tud alkotni, de ritkán áll össze minden egy működő egésszé. Ha nagyon agresszív, akkor hajlamos elveszíteni a kontrollt és szétcsapkodni a labdákat, ha a védekezésnek is komoly teret enged és türelmesen építené fel a pontokat, akkor fizikálisan készül ki idővel. Ezért logikus lépés volt év végén Roger Rasheed felkérése az edzői posztra, akinek a fő profilja az erőnléti felkészítés.

Grigor Dimitrov. Fotó: Maxisport/Shutterstock.com

Jobb csak élvezni a játék szépségét

Rafa Nadal nincs rossz formában: nem zseniális, nem koncentrál minden meccsre ugyanolyan figyelemmel, Nishikori ellen egy kráter méretű véres vízhólyag is volt a tenyerén, de nem lehet belekötni a teljesítményébe. Dimitrov sem rossz, láttam már jobban játszani, mint amit az utolsó meccsén Bautista-Agut ellen pályára tett, de gyenge játékkal nem lehet idáig eljutni.
Nishikori ellen Rafa messze volt a legjobbjától, de előtte Monfilsnak nem sok teret hagyott. Valószínűleg a koncentrációban keresendő a megoldás, a francia két hete nagyon megszorította, Kei viszont mindig könnyen kapitulált ellene. Persze a japán nagyobb önbizalommal és jobban is játszott, de ez sokszor nem elég.
Rafa már többször megszenvedett a bolgár ellen, egy pillanatra sem veheti félvállról a mérkőzést, márpedig ha ő koncentrál, onnantól csak a legjobb elég, nagy kérdés, hogy Dimitrov mit tud pályára tenni. Abban sok kétségem nincs, hogy egy három szettgyőzelemre menő találkozón Grigor egyelőre még nem fogja legyőzni Nadalt, ahhoz még kell pár komoly fizikai edzés. Ám más kérdésben nehéz állást foglalni, jobb élőben követni a meccset és megnézni, mennyire koncentrál a spanyol és hogy működik
Dimi nagy szervája.