Részvételi arány: Érdekli az embereket a választás?

Közeledik az áprilisi szavazás, az akciós sajtokat és dobozos söröket hirdető plakátok lassan teljesen eltűnnek, helyüket mosolygó politikusok veszik át, szavazatokért koldulva. De vajon mennyire sikerült felkelteni a nép érdeklődését? Fogadjunk a részvételi arányra!

Szavazási kedvünk a múltban

Bővült az Unibet politikai kínálata, most már a következő miniszterelnök személye és a kétharmados többség mellett, fogadhatunk a részvételi arányra is. Nem kell vakon tippelünk, kiindulhatunk például az utóbbi évtizedek választásaiból is, melyek képet adhatnak arról, hogy mennyire érdekli a magyarokat ez az egész. Ha 1990 óta nézzük, akkor 2002-ben volt a legsikeresebb a mozgósítás. Kétfordulós rendszerben a megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, míg a másodikban 73,51% volt. Ez a két adat tartja a csúcsot, előtte és utána 50-60%-os részvétellel zajlottak le a választások. Legutóbb már csak egy fordulóban vonulhattunk az urnákhoz, amit a voksolásra jogosultak 61.24%-a tett meg.

Csökkenő kampányfelületek

Vannak olyan országok, melyek választásaihoz képest ezek a 60% körüli részvételi számok meglehetősen alacsonyak. Több okot is fel szoktak sorolni, mint például hogy nem érdekli a magyarokat annyira a politka, esetleg a választási rendszer túl bonyolult, vagy épp igazságtalan, és a voksokhoz képest a parlamenti helyek máshogy alakulnak. Van olyan elmélet is, miszerint a kormány célja az alacsony részvétel, hiszen a Fidesznek van egy biztos szavazóbázisa, mely pontosan elég, ha leadja voksát, nincs szükség bizonytalanokra, és ellenzéki szavazókra. Ennek érdekében próbálták korábban csökkenteni a kampányfelületeket a különböző médiumokban. Akármelyik teória is fedi a valóságot, a múltbéli számok alapján meglepő lenne a 70%-nál nagyobb részvétel, sokkal inkább várható a 60-65% körüli megjelenés.

Szorzók alapján 60-65%-os részvétel

A fogadóiroda a két végletért, az 55%-nál kisebb, illetve a 70%-nál nagyobb megjelenési arányért nyolcszoros pénzt fizet. Ahogy fentebb láthattuk, mindkét esetre volt már példa, de sokkal gyakoribb a 60 és 65% közötti arány, amire 1.85-ös szorzóért fogadhatunk. Ha az első körös adatokat nézzük, a csúcsnak számító 2002-es választás óta, akkor egy folyamatosan csökkenő tendenciát láthatunk. Az újabb és újabb generációkat mintha tényleg nem érdekelné a politika, és ha ez a négy évenkénti 3%-os zuhanás folytatódik, akkor most 58%-os részvétel következhet. Ennek 3.75-ös szorzója van, pont úgy mint a 65 - 69.9%-os opciónak.

Szavazzunk a szavazásról!