Sparta Prague - Slavia Prague: A legnagyobb cseh rangadó

Csehország legnagyobb derbije, melynek csapatai sok megpróbáltatást átéltek az elmúlt 130 év során, előfordult, hogy elnyomó rendszerek miatt a sorsuk is veszélybe került, de végül mindketten visszaültek a trónra, szinte már összenőtt a Slavia és a Sparta párosa, nem is létezhetnének egymás nélkül. 

Szlávok és a spártaiak

A Slavia és a Sparta Prague számít a legrégebbi klubnak (1892 és 1893-ban alapították őket) Csehországban, illetve a legsikeresebbek is. A csehszlovák-érában is ők ketten uralkodtak (Sparta 21, míg a Slavia 13 bajnoki címet szerzett), majd a különválás utáni időszak is a Sparta és a Slavia dominanciáját hozta a bajnokságban. A Sparta az ősi spártai küzdeni tudást jelképezi, harci szellemük ihlette a klub alapítását. A Slavia a nevéből eredően szláv gyökerekkel rendelkezik. 

Tévedés szülte gyűlölet: Még manapság is előkerül az antiszemitizmus a Slavia kapcsán, ugyanis zsidók által alapított csapatként hivatkoznak rájuk, de ez nem volt igaz. Történészek bizonyították, hogy a Slaviának nincsenek zsidó gyökerei, ha így lett volna, akkor a náci megszállás alatt őket is megszüntetik, ahogyan jó pár zsidók által pénzelt cseh labdarúgó klubot. A tévedést egy barátságos meccs szülte, ami rossz időjárási körülmények miatt elmaradt a Slavia és a West Ham között 1922-ben, azon a cseh klub vezetői a biztosítási pénzeket megtartották. Ennek híre ment és a következő prágai derbin a Sparta szurkolói antiszemita rigmusokat kiabáltak. 

Az első meccsükre viszonylag hamar sor került, hiszen ugyanazon a pályán osztozott a két klub. Az 1896-ban rendezett mérkőzés 0-0-ra végződött, 121 néző volt kíváncsi a találkozóra, a következőkre viszont már külön-külön pályákat építettek, melyek alig 150-200 méterre voltak egymástól. A kezdeti években csak regionális szinten tudta összemérni erejét a két klub, melyek esetében jól kirajzolódik egy-egy sikerkorszak.

Botrány a derbin: 1931. szeptember 27-én a Sparta otthonában rendeztek bajnoki mérkőzést, de addigra már olyan feszült lett a viszony a klubok között, hogy a felek aprították egymást a pályán. Nincs mit szépíteni, hiszen agyrázkódás és lábtörés is volt találkozón, bíró több, mint 50 szabálytalanságot fújt be, botrányba fulladt a meccs.

A Slavia például 1907 és 1911 között nyert 9-1-re, 9-2-re, de még 5-1-re is, utána következett a Sparta-korszak, ahol szinte sorra nyerte 4-5 éven át a mérkőzéseket a klub. Az első világháborút követően a Sparta térnyerése folytatódott, de az első csehszlovák ligát mégis a Slavia nyerte, épp a Sparta előtt, következő szezonban viszont helycsere történt az élen. A két klub vetélkedett a bajnoki címekért még a náci megszállás és a második világháború alatt is. 

Majdnem világbajnokok lettek

Az 1934-es világbajnokságot a fasizmus árnyékában rendezték meg, amelyet nem nyerhetett más, csak a hazai pályán szereplő Olaszország. Azóta eltelt majd 90 év során is több botrányos eset kiderül arról a tornáról, ahol Benito Mussolini kontrollált mindent. Az olasz diktátor hazája győzelmét akarta, ezért mindent megtett. Meglehet, ha végig normális bíráskodás történik, nincsen befolyásolás, akkor Csehszlovákia megszerezte volna első világbajnoki aranyérmét. A válogatott szinte egészében a Slavia és Sparta játékosaira épült, akik félre tudták tenni az ellenségeskedést, döntőig meneteltek, de ott 2-1-re kikaptak az olaszoktól, pedig a 80. percben még vezettek!

Legendák a háború árnyékában

Akkoriban a térség legnagyobb kupasorozata a Mitropa-kupa volt, amely Közép-Európa csapatait tömörítette (magyarok, csehszlovákok, osztrákok, jugoszlávok, de olasz és svájci csapatok is kaptak meghívást). Ebben a sorozatban többször döntőztek a prágai sztárcsapatok, Sparta két, míg a Slavia egy alkalommal nyerte meg a sorozatot. Mai szemmel nézve, akkoriban ebben a térségben játszották a futballt, így olyan labdarúgók, mint Josef Bican, Oldřich Nejedlý, František Plánička vagy Antonín Puč világklasszisnak számítottak, de a háború elsöpörte a karrierjüket. 

A Slavia majdnem csődbe ment

A háború utáni időszak nem tett jót a Slaviának, hiszen az egykor legendás klub össztűz alá került: 1948 februárjában Csehszlovákiában államcsíny történt, melynek során a Csehszlovák Kommunista Párt került hatalomra és diktatúrát hozott létre. A kiterjedt társadalmi változások a sportot is érintették, amelyet a szovjet mintára újragondoltak. A tapasztalt és rátermett tisztségviselőknek távozniuk kellett, helyükre új, a kommunista párthoz lojális tisztviselők léptek, akik többnyire nem kapcsolódtak ahhoz a klubhoz, amelyet vezetniük kellett.

A játékosokat klubok közötti átigazolásra kényszerítették, csapatokat átneveztek, egyeseket kiesésre kárhoztattak, másokat méltatlanul előléptettek, egész klubokat töröltek el és újakat alapítottak. Mesterségesen kreáltak nagycsapatokat. Ezek a változások a Slaviát is érintették, amely ráadásul „burzsoá” klubként a bukását kívánó kommunista vezetők rosszindulatával szembesült. Az is fájt a kommunistáknak, hogy korábbi lemondott elnök, Edvard Beneš kiállt a Slavia mellett. Végül a szurkolóknak kellett anyagi támogatással kisegítenie a gárdát, csodával határos módon megszerezték František Veselýt, aki a korszak legjobb cseh játékosa lett és egyben a Slavia történetének legfontosabb labdarúgója.

A Spartát is megtörték

Miközben a Slavia az életben maradásért küzdött, addig a Sparta helyzete sem volt annyira könnyű, hiszen Prágában katonacsapatokat hoztak létre, akik minden támogatást megkaptak, míg a Spartát megpróbálták térdre kényszeríteni. Ez majdnem sikerült is, hiszen az 1950-es évek végén közel kerültek a kieséshez. A Sparta azonban nem adta fel, de a kommunista rezsim sem, ha egy kicsit jobb játékosa vagy edzője volt a Spartának, azonnal vitték a Duklához.

Ennek ellenére a Sparta felkapaszkodott, bajnoki címeket tudtak nyerni, de a hanyatlás gyorsan bekövetkezett. A '70-es évek eleje a különös bajnoki eredményekről volt ismert, hiszen míg a csehszlovák ligában szenvedett a Sparta - végül ki is esett -, addig a nemzetközi kupában KEK-elődöntőig meneteltek. A '80-as évek második felére tudott csak a Sparta visszakerülni oda, ahová való, az első helyre, míg az utolsó csehszlovák bajnokságot is ők nyerték. 

Minden visszaállt a régi rendbe

A különválás után, amikor már nem a Csehszlovák Kommunista Párt diktált a sport terén, hirtelen visszaállt a régi erőviszony, rögtön a Slavia és a Sparta kezdett el versengeni a bajnoki címekért, míg az egykori államcsapat, a Dukla hamar megszűnt. Ezek után a '90-es éveket már a Sparta dominálta, egészen a 2000-es évek második feléig, amikor megkezdődött a Slavia térnyerése is, miközben a két klubban olyan játékosok fordultak meg, mint Tomáš Rosický, Petr Čech, Karel Poborský, Patrik Berger, Vladimír Šmicer, Jan Koller és Pavel Nedvěd. Az újabb cseh aranygeneráció. 

Sparta és Slavia küzdelem a 21. században

A 2022/23-as szezonban is a Sparta és a Slavia Prague küzd a bajnoki címért. A két rivális fej-fej mellett halad, ezért is lesz fontos a szombat esti bajnoki, amely akár a bajnoki versenyfutást is eldöntheti. Egyértelműen a Sparta van jobb formában, kezdeti bizonytalanság már a múlté, az akkor összegyűjtött hátrányból mostanra előny lett. Hazai pályán ugyan 2.20-as szorzót kínálnak a Sparta sikerére, de mint tudjuk, ez egy feszültségektől sem mentes derbi, ahol bármi megtörténhet, így óvatosan a tétekkel.