Utoljára a '70-es években voltak ennyire jók

A Huracán nem számít Argentína sztárcsapatának, viszont az idei szezont jólt kezdték, újra ott lehetnek a legjobbak között az 1970-es évek után? Egy edzőváltás és a sztárcsapatok botladozása kell hozzá?

Ellentétek kora

Az 1973-as esztendő több szempontból is fontos volt Argentína életében, a Bochini fémjelezte Independiente nemcsak a kontinens, de a világ legjobb csapata (egy olyan korszakban, ahol Gerd Müller-féle Bayern München vagy a Johan Cruijff-féle Ajax volt az ellenfél), visszatért a hatalomba, újból az ország vezetője lett Juan Domingo Perón, illetve bajnoki címet nyert a Huracán. 

A láncdohányos edzőlegenda, César Luis Menotti első nagy sikere volt ez. Az aktuális trendekkel szembe ment, hiszen egy olyan korszakban, ahol favágó stílussal domináltak a csapatok, védekezés állt mindenek felett, akkor ő a támadófocira helyezte a hangsúlyt. A Huracánból rövid idő alatt egy látványosan futballozó klubot csinált, olyat, amiért az ország másik végéből is érkeztek szurkolók, hogy megnézzék. 

Részegség nem akadály: René Houseman korának egyik legjobb argentin játékosa volt, Huracán csatára. Olyan közegből származott, ahol nem vetették meg az italt, így Housemanból is alkoholista lett, miközben élvonalbeli labdarúgó volt. A River Plate elleni fontos meccsre is illuminált állapotban érkezett, hiszen alaposan megünnepelte előző este fia születésnapját. Látta a stáb is, hogy így nem kezdhet, ezért mindent megtettek, hogy legalább csereként beállítsák a második félidőre (első 45 perc után 0:0 volt az állás). Houseman beállt, megkapta a labdát, kicselezett három védőt, majd megszerezte a vezetést a csapatának, sérülést szimulált, mert forgott vele a világ, lecseréltette magát, kisétált a stadionból, hazament és aludt. Évekkel később ott volt a világbajnoki címet nyerő válogatottban is!

Menotti 1978-ban világbajnoki címig vezette hazáját, miközben országa legjobb edzője lett. Európából voltak megkeresések, Argentínában pedig sikerült átformálnia az emberek gondolkodását, elengedték a kevésbé látványos játékról alkotott romantikus képüket, majd következett a Maradona-féle generáció. A Huracán Menotti távozása óta nem tudott bajnoki címet nyerni, illetve olyan szépen játszani. 

A 2022-es szezonban nem a látványos játékkal akar hódítani a Huracán, hanem inkább a pragmatikus stílus felé tolódtak el: hatékonyság mindenek felett. Kevés helyzetet dolgoznak ki, de azokat értékesítik, szabálytalankodni is inkább az ellenfél térfelén szoktak, támadásépítés akadályozása céljából. Kevés büntető lapot kapnak, pocsékul passzolnak és alig birtokolják a labdát, de nyernek. Valószínűleg a már rég visszavonult 83 éves Menotti nem örül a látottaknak. 

Az átmenet hiánya

A Huracán a hétvégén a Lanús otthonában látogat, akik a héten estek ki a Copa Sudamericana sorozatából, mondhatni meglepetésre. A bajnokságban sem remekel a csapat, ami annak is köszönhető, hogy nincs meg a megfelelő átmenet a keretben. Van egy nagyon fiatal, szinte még tapasztalatlan csoport (20-22 évesk játékosok), akik nem olyan rég kerültek be a körforgásba, míg van egy rutinos, sérülésekkel bajlódó, 33-36 éves játékosokból álló másik mag. 

Akad olyan támadója a klubnak, aki már elmúlt 40 éves, de a folyamatosan sérülésekkel bajlódó 34 éves Lautaro Acosta sem egy életbiztosítás, ahogyan a 36 éves Diego Váleri sem, akit esetleg csak ligakupa meccseken lehet használni. Ez a keret, ráadásul nem is igazán lelkesek, kiestek a kupasorozatból, bajnokságban sem remekelnek, sorra kapják a pofonokat. 

A Lanús kerete nem alkalmas a kettős terhelésre, ezt bizonyították is, elgondolkodtató, hogy egy 41 éves játékossal a kezdőben akartak a dél-amerikai második számú kupasorozatban továbbjutni. A Huracán lendületben van, első fordulóban elszenvedett vereség óta, legyőzték a River Plate és Colón de Santa Fe duót (mindkét klub a Libertadores-kupában volt érdekelt), nem lenne meglepő, ha a teljesen elfáradó Lanúst is meglepnék.