Ismét áttelepült a Tour nagy része Európába. Az Antwerpenben rendezett tornán a hétfői nap a megszokott módon egy bemelegítő nap az összecsapásokat nézve. Azonban nagyítóval nézve találhatunk érdekes találkozókat. A Jaume Munar – Mark Lajal mérkőzés is egy különleges mérkőzés.
A belga szervezőktől szabad kártyát kapott a fiatal észt. Egyértelműen a kemény pálya a legnagyobb erőssége. Az idei szezonban rengeteget fejlődött ami persze nem konzisztens,de nem lehet oka panaszra. Egy Challenger tornát nyert egy másikon pedig döntőzött és ezek mind gyors borítású versenyek voltak. A potenciál tehát megvan benne kérdés,hogy lesz e belőle top100-as játékos ami még a jövő titka,de jó úton halad. A legnagyobb erőssége szerintem a sebessége hiszen gyors lábmunkájával hamar odaér a labdákra. Az elmúlt két három hét nem a tervei szerint alakult,mert gyors búcsúk övezték útját. Tomictól és Sandgrentól szenvedet vereséget, akiket a teniszt nem minden nap követők is ismernek.
Ellenfele Munar lesz aki sokkal szebb napokat is megélt. Mostanában már lassan eltűnik a süllyesztőbe amilyen formát mutat. Persze sose volt egy top játékos,de az élmezőny tagja volt sokáig. Egyértelműen a salakos Challanger tornáknak köszönheti,hogy a legjobb 100 között lehet,de ez a valódi tudásáról és főleg formájáról csalóka képet ad. Hiszen az elmúlt egy évet nézve a tavalyi antwerpeni versenytől mostanáig 3 mérkőzést tudott nyerni kemény pályán. A sanghaji tornáig ez kettő volt. Az,hogy a 400-on kívüli kínait verte,mint siker elkönyvelni sokatmondó a teljesítményéről. Egyértelműen háttérbe szorul ez a borítás a versenynaptárában. Március után csak a US Open és Sanghajban próbálkozott ezen a felületen.
A stabil alapvonal játékkal nagy ütések nélkül is szerintem megnyeri a mérkőzést Lajal. Munar pedig mehet tovább a következő helyszínre.
Prémium 2023
