Arsenal - West Ham: Kellenek a pontok

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer - a 2000-es évek elején - egy Arsenal nevű focicsapat. Létezett régebben is, s létezik most is, hiszen az egyik legsikeresebb angol fociklubról van szó, ám mostani történetünkben csak az ezredfordulós gárda kap helyet, egészen pontosan a Bergkamp és Henry által fémjelzett alakulat. Nem csak domináns volt az a csapat, s nem csak „szétnyerte” magát, hanem olyasmit is megcsinált, ami csak nagyon-nagyon keveseknek adatik meg Angliában: veretlenül nyerte meg az élvonalbeli focibajnokságot.

Két West Ham United-játékos, Andy Carroll (8) és Kevin Nolan ünnepel. Nem valószínű,

hogy az Arsenal elleni meccsen is lesz okuk az örömre. Fotó: Barclays Football / Flickr

Arsenal - West Ham 1.42 4.54 7.69

Arsene Wengernek hívták a verhetetlen Arsenal menedzserét. Azóta is Arsene Wenger az észak-londoniak trénere. Az utóbbi évtizedben nem nyert jelentősebb trófeát az Arsenal, ám továbbra is a francia edző az együttes menedzsere. Konkrétan: 2005 óta nem nyert trófeát az Arsenal; akkor az FA Kupát nyerte meg, azóta viszont semmit.  Némelyek ezt szokták mondani az ilyesmire: „jól átmentette magát Wenger”. Tény, hogy sikerekben gazdagnak indult az Ágyúsok francia korszaka, s az is tény, hogy a trófeák tekintetében legsikeresebb Arsenal-edzőt Arsene Wengernek hívják, ám az is tény, hogy közel egy évtizede nem nyert semmit Anglia egyik leghíresebb focicsapata. Ezt a tényt pedig már a legvérmesebb Arsenal-szurkolók is egyre kevésbé hajlandók elfogadni.

Gazdagok az Ágyúsok

Kétségtelen, hogy az új stadion felépítése - a Highbury helyét átvevő Emirates - nagyon sok pénzt kivett a kasszából, s emiatt rengeteget elnéztek Wengernek. A francia tréner teljesítette a vezetők elvárásait, azaz nem halmozott fel adósságot, emelett pedig rendszeresen eljuttatta csapatát a Bajnokok Ligája főtáblájára. Egyre inkább helyreáll az egyesület pénzügyi mérlege, s a londoni gárda már elmondhatja magáról, hogy bár a hazai mérkőzéseire szóló jegyekért kell fizetni a legtöbbet, mégis telt házasak az Emiratesben rendezett meccsek, az Arsenal pedig az angol labdarúgás egyik leggazdagabb egyesületévé vált.

Szobor készült az egyik legsikeresebb Arsenal-edző tiszteletére:

Arsene Wenger (Fotó: dyobmit)

Számíthat a rutin

Miért írtam le mindezt? Azért, mert az előző évekhez hasonló helyzetben van az Arsenal. Hasonló helyzetben van, de csak látszólag. Jelenleg az 5. helyet foglalja el a tabellán, de természetesen ezúttal is van esélye eljutni a BL-selejtezőt érő 4. helyig. Emellett bejutott az FA Kupa döntőjébe, s ismét lehetősége nyílt trófeát nyerni. Az angol kupadöntőt csak egy hónap múlva rendezik (május 17-én), így addig van idő a bajnokságra koncentrálni, és megszerezni a fő bevételi forráshoz eljuttató 4. helyet. Nincs könnyű dolga Wengernek: Özil, Walcott, Wilshere, Flamini és Diaby fog hiányozni a csapatból, de előfordulhat, hogy Rosicky, Podolski, Oxlade-Chamberlain, Koscielny, Monreal és Gnabry sem a legegészségesebben lép pályára (már persze azok, akik játszani fognak). Sok a hiányzó, de van annyi rutinja a csapatnak, hogy nyögvenyelősen is begyűjtse a 3 pontot.

Nem kell élet-halál meccsre számítani

Egy szót sem ejtettem eddig az ellenfélről. Nem véletlenül, hiszen úgy vélem, hogy a nyugodalmas pozícióban (11. hely) lévő WHU-nál sem azt gondolják, hogy ezt a meccset kell megnyerni. Bőven elegendő, ha a hátralévő meccseken nem szenvednek vereséget hazai pályán. Ugyan nem számíthatnak könnyed meccsre az Ágyúsok, hiszen bármilyen apró megingást ki fog használni a fontos játékosokat nem nélkülöző vendégcsapat, de azzal is számolni lehet, hogy ez nem élet-halál meccs a WHU számára. Cserébe viszont kellenek a pontok az Arsenalnak, mind a három.