ATP: Salakra fel!

A két Masters verseny után közvetlenül, megkezdődött a felkészülés a salakszezonra. Így a férfimezőny egy része Afrikán keresztül közeledik Európához, míg a komolyabban vehetőek maradtak az Egyesült Államok nagy hagyományokkal rendelkező tornáján Houstonban. Természetesen a legnagyobb menők még kipihenik az elmúlt pár hét (Davis Kupa, Indian Wells, Miami) fáradalmait, de lesznek így is érdekességek, jó játékosok.

Tipsarevics visszatér!

A legnagyobb szenzáció és egyben a legjobb hír, a teniszpálya üde színfoltja, a szakáll-napszemüveg-tetkó kombóval népszerűvé váló egykori top tízes szerb visszatérése. A juniorként Australian Open győztes Janko még két éve pont Melbourne-ben sérült meg, majd azt az évet injekciókkal játszotta végig, kevésbé sikeresen. A gond az volt hogy egy jóindulatú daganat nehezítette a felépülést, még az első műtét után is, így 17 hónapot kellett kihagynia. Közben zajlott az élet, azon kivül hogy horrorfilmbe illő szétvagdalt lábát mutogatta a közösségi oldalakon, megszületett kislánya is. De Tipsarevics vissza akart térni, mert hiányzott neki a tenisz. Amellett, hogy a hozzá hasonlóan sokat kihagyó Del Potro is bíztatta, egyik legjobb barátja, a világ legjobbja, Djokovics is a hóna alá nyúlt. Miamiban először párosban tért volna vissza és Novak maga jelentkezett partnernek megterhelő kaliforniai és miami menetelése mellett is.

Janko Tipsarevic. Fotó: Neale Cousland/Shutterstock.com

Tipsa Houstonban kapott szabadkártyát, így ott kezdi meg felzárkózását. Hogy mennyire lesz sikeres ennyi kihagyás után, azt nehéz lenne megmondani, de nagy harcos a szerb, így nem lennék meglepve, ha ismét top tíz környékére jönne vissza. Kezdésnek megkapta a brazil Clezart, aki tipikus salakos, de inkább az alsóbb szinteken villant. A selejtezőket nagyon simán vette, de múlt héten Mexikóban 3-6, 6-2, 4-0-ról sem tudta megverni McGeet. A szerb elsősorban a keményebb borítást preferálja, de fénykorában nyert szemcsésen is tornát. Nem mellesleg érdemes tudni, hogy a Touron maradt egyetlen amerikai salaktorna gyorsasága miatt, inkább kedvez a nagy adogatóknak, mint a mozgékony futóbolondoknak. Ennek köszönhető, hogy Roddick évekre kibérelte a döntőt, Isner egy elveszített finálé után nyerni is tudott, és még Karlovic is diadalmaskodott itt. Szerintem az, hogy párosban már játszott egy meccset (állítólag nem is rosszat), sokat segíthet a szerbnek, sokkal jobb játékos, a borítással sincs baja, így esélytelenebbként (2,45, egy szettért 1,56) talán érdemes lenne vele menni, de miután egy bemelegítő szett is benne van, nem vetném meg az overt sem (21,5 felett 1,8 az unibeten). De a legfontosabb, hogy Tipsa újra pályán.

Sockban bízva

A ma esti főmeccs természetesen egy ameikainak jut. Sock Isnert leszámítva a legjobb formában lévő, és legmegbízhatóbb hazai játékos. Ő is egy hosszabb kihagyás után tért vissza, de rögtön elkapta a ritmust. A remeklő Müllert, Bautistát, Fogninit is verte, az egyetlen baki talán a Thiem elleni kudarc, de amilyen menetelést az osztrák bemutatott, utólag ezen sincs mit csodálkozni. Ahogy azt kell, a párosban is szépen állt munkába Zokni János. Megszokott partnerével, Pospisillel Miamiban kevés híján tornát nyertek. Egyébként azzal, hogy nem csak egyéniben indul, nagyon sokat nyer Sock. Amellett, hogy GS győztesnek mondhatja magát, és az egyik legjobb kettőst alkotják a kanadaival, a játéka is sokat fejlődött, komplexebb lett. Már nem csak egy egyszeri amerikai, akinek csak a szerváján múlik a siker, de a hálónál sem botkezű, és a pályát is okosabban játssza be. Salakon ugyan kevésbé sikeres, de Amerikában mindig számolni kell vele, és mint említettem ez a pálya megfelelő a nagy ütőknek.

Ellenfele Souza lesz. A kis brazil nem egy nagy eresztés, megküzd minden labdáért, nagyot hajt minden meccsen (a februári brazil tornákon és a Davis Kupában emberfelettit harcolt), de szegénynek az adogatás megtartása nehezen megy. Ez a gyorsabb borítás pláne nem az ő malmára hajtja a vizet. Számomra komoly meglepetés lenne, ha a hazai közönség előtt főmeccset kapó Jack Sock nem jutna tovább. A szorzója 1,53-ig felszaladt a bet365-ön is, de én bízom benne.

Nico most lecsaphat

Casablancában is rendeznek egy tornát, de inkább kerülni kell. A szorzók komoly tizedeket zuhannak, hogy aztán végül az esélyes így is bukjon (mint tegnap Ramos és Kuznetsov), és mára is van egy gyönyörű meccs a hazai fiú Ouahab és a szellemileg elmaradott teniszező mintapéldánya, Haase között. Az oddsok érdekesen alakulnak, a holland toronymagas favoritból vált szimplán esélyesebbé (1.30-ról 1.54). Hagyjuk. Marokkóban a legnagyobb vicc azonban, hogy az első kiemelt a spanyol Guillermo Garcia-Lopez. Ezért is gondolom azt, hogy Almagro előtt nagy esély kínálkozik.

Az utóbbi években rendre úgy indult a szezon, hogy Nico begyűjtött pár címet az év eleji latin salakról, de ez tavaly és idén is elmaradt, most már lassan három éve nem emelt trófeát. Ennek is megvan az oka, a hispán ugyanis - ahogy ebben a cikkben mindenki - sérülésekkel szenvedett. Kicsit úgy érezhette magát, mint a Loopersben a főhős barátjának a jővőbeli énje, akinek folyamatosan tűntek el a testrészei miután a múltban csonkították. A válla után a lábával kínlódott sokat Almagro, de most már szépen lassan felveszi a Tour ritmusát. Verte mostanában Robredót, Ramost, Stakhovskijt, és csakis papír vereségei voltak. A játéka is kezd szépen összeállni. Az egyik legszebb és leghatásosabb fonák birtokosa, aki spanyol létére az adogatásban is nagyon jó. Van egy érdekes stílusa a teniszének és magának az embernek is, de tegyük hozzá, hogy fénykorában topjátékosnak számított, és Nadal és Ferrer mögött az egyik, ha nem a legjobb salakos volt. Szükség van egy jó Nicóra.

Nicolas Almagro. Fotó: Maxisport/Shutterstock.com

A nem éppen világverő főtáblán Taro Daniel ellen melegíthet be. Az ameikai-japán Spanyolországban készül, így már nem is olyan fura hogy a kedvenc borítása a salak. 22 évesen talán még korai kijelenteni, de nem jósolok nagy jővőt neki. Ütőerő és stabilitás nélkül a mai mezőnyben eddig nem sok sót evett meg, a challenger szint és a Tour selejtezői között bukdácsol elég régóta. Almagro a játék minden elemében magasan a japán felett áll, az ilyen rutinfeladatokat pedig mindig hamar elvégzi. Ha feleannyira komolyan gondolja mint én hogy itt végre tornát nyerhet, akkor könnyen össze is jöhet. Lehet nem is véletlen hogy annak ellenére Marokkót választotta hogy Houstonban az elmúlt két év döntőse volt. Egyébként tavaly már találkoztak, Taro eddigi legjobb tornáján Chilében és akkor a spanyol sima két szettben nyert. Óriási blama lenne, ha nem ez történne ma este.