ATP Shanghaj: A végén csak a selejt marad?

Minden szezon vége szenvedés szagú, de az idei egyenesen bűzlik. Kicsit az az érzése az embernek mint amikor utolsó pillanatban esik be az áruházba, és már csak a selejt marad. Szerdán ritkán látott csillaghullás volt, egyértelmű esélyesek szálltak el 0-2 -vel, így a negyeddöntőkben olyanokat láthatunk akiket egyáltalán nem vártunk. Szerencsére vannak emlékezetes mérkőzések, mozzanatok - nézzük mi vár ránk pénteken.

Bautista-Agut - Tsonga

A spanyol közel sincs olyan formában mint volt az év elején, minden hétre van egy roncsderbije. Shanghajban ez eddig elmaradt, de megvan a miértje: Tomic feladta a meccset, Fritz nem tényező egy ilyen tornán, Troicki pedig megtapasztalta az óriásölők átkát, a Nadal elleni nagyszerű tenisz sehol sem volt. Robertót azért nem írnám le mert képes jó játékra, mégha ezt nem is tudja végig hozni mint korábban. De a kemény alapvonaltenisz kis pontossággal párosulva hozzásegítheti egy újabb körhöz. Tsonga ugyanis térdsérülése óta először játszik, de egész évben ritkán volt játékra alkalmas, így van egy kis meccshiánya. Jó meccseken jutott idáig, az adogatása mint legfőbb fegyvere tartotta magát, de azért nem az igazi. Tavalyról mint finalista pontokat kell védenie, fel kell vennie a ritmust (nyilván Párizsra még felpörögne), szóval olcsón nem fogja magát adni, de kérdéses hogy mikor fárad el ha egyáltalán kifullad. Ettől a faktortól elvonatkoztatva is nehéz a franciát nyeretni, idén már kétszer kapott ki a spanyoltól, Aucklandben szett- és brékelőnyről, meccslabdáról - és nekem a Miamiban kapott zakója is fájt. Nem látok értelmes fogadási opciót erre, bár a közös múltjuk és jelenlegi formájuk alapján (balfék vs visszatérő) egy over simán meglehet (22,5 1.82).

Tsonga. Fotó: Leonard Zhukovsky/Shutterstock.com

Djokovic - Zverev

Előbb vagy utóbb ilyen deep runt várunk Sascha Zverevtől, de most a tesónak jött össze, életében másodjára jutott Masters versenyen negyeddöntőbe. Nem is akárhogy, a selejtezőből két döntőszettesen keresztül, majd a Berdych és Kyrgios fémjelezte ágon. Berdych világi lúzer lett, őt elkapta Granollers (akit nagy nehezen leküzdött Mischa), az ausztrálnak pedig nagyon nem volt kedve játszani. Már elsőkörös meccsére is azt mondta unalmas, de most már nekünk az. Totál érdektelenül állt a mérkőzéshez, több Zverev szervánál is ellépett mielőtt az megütötte volna, és volt egy átpöttyintett, adogatásnak szánt labdája is ami után indult is le. Kifütyülte a közönség, egy nézővel éles szóváltásba is keveredett, figyelmeztette a székbíró, de még úgy is végig kellett “játszania” hogy szólt hogy ő már menne… A tenisz megcsúfolása volt, kapott érte nagyjából 4,5 millió forintnyi büntetést, ezt hívják úgy hogy sz*rnak pofont. Hiába korrekt kis player a idősebbik Zverev, a fenti pár sorból kiderül hogy teljesen véletlenül jutott idáig, a Djoko-haterek ne tőle várják a megváltást. A szerb egyébként nem néz ki rosszul, hiába nyilatkozta hogy nem érdekli most sok minden, például a világelsőség sem, ez a kamu része, tudjuk nagyon jól. Nem lepődnék meg ha behúzná a tornát - ez a meccs nem kérdés.

Goffin - Murray

Goffin sem az a szuperstabil játékos aki berobbant az elitbe bő két éve, de nagyokat harcol meccsről meccsre. A tokiói döntőben alulmaradt Kyrgios-szal szemben, de itt visszakapott valamit a sorstól, Del Potrót és Monfilst is nagyon kemény döntőszettes mérkőzésen verte. Delpo ellen szett- és brékhátrányból jött vissza, a gall ellen pedig szett- és duplabrékhátrányból! Azért hozzá kell tenni hogy az argentínnak egy óra hibátlan játék után teljesen eltűnt az első szervája, onnan csak az volt a kérdés hogy a belga mennyire balga - többször visszasegítette JMDP-t. Monfils pedig egyszerűen lefőtt, már az első szettben is ápolták a Tokióban szintén sokáig jutó csokifiút. A szerencse fia lett David, mióta nem megy neki úgy mint korábban, azóta az égiek és a brusztolás segítik ki. Tovább nem fogják, Murray már túl nagy hal neki. Pályafutása során 3-29 -es rekordja van a top tízzel szemben, ebből egy az idei Berdych elleni, egy másik pedig amikor Wawrinka egy női meccsen is megmosolyogtató hibával tálcán nyújtotta át a meccslabdát. A skót ellen még szettet sem nyert soha, ami nemcsak a mentalitásának, hanem a kissé erőtlen, befejező ütések nélküli teniszének köszönhető. Egy esztendeje Párizsban 1-6, 0-6 -ot mutatott az eredményjelző, de idén Rómában is kapott egy 1-6 -ot. Mivel Murray (1.12) Pekingben és itt sem vesztett szettet, magabiztos és eltökélt a világelsőséget tekintve, itt az under vagy a két szettes brit siker (1.55) a játszható tipp, főleg hogy előbb-utóbb elkészül erejével a belga is. A házat ne tegyük erre se.

Sock - Simon

Simont szintén nem várta senki a legjobb nyolc közé, az utóbbi hetekben ő is teljesen formán kivül ütögetett. A kutya Wawrinkánál van elásva, a két éve itt döntőző gall neki köszönhetően lehet itt (az első két körben Carreno-Busta és Di Wu sem volt ellenfél). A svájci szokásához híven minden második labdát világgá ütött, talán ha a boxában a fejét vakargató Vekic kezd, és hozza a Kuznetsova elleni teniszét, több esélye lehetett volna a teamnek. Simonnak sok dolga nem volt, ha erőtlenül, félénken ütve tartotta játékban a labdát, ha bátrabban lépett fel, nagyjából ugyanaz volt az eredmény, viszont ha Stan eltalálta a pályát akkor full esélytelen volt.

Socknak hasonló ütőereje van, és ez a hét alapján mindenképp pontosabb és motiváltabb mint a friss US Open-győztes. Ki gondolta volna hogy az amerikai itt és most jut életében először ilyen messzire Mastersen, de ő legalább száz százalékosan megérdemelte. Tokióban kis híján tornát nyert Tomic-csal párban, talán ez adott egy löketet a lustaságáról híres Jacknek. Pellát egyszerűen kiszerválta, de Lopez is hasonlóan járt, ott viszont volt két kisebb megingása. Az egyik szettbe került, a másodiknál viszont ha nehezen is de megoldotta. A hét egyik legemlékezetesebb jelenete azon a meccsen született, méghozzá meccslabdánál, csoda hogy az elveszített pont miatt onnan nem került lélektani hátrányba. Viszont érdemes megfigyelni mit kapart a labdáért, ez nem az a Sock akit mostanában láttunk - a labdamenet ITT található.

Jack Sock. Fotó: pdrocha/Shutterstock.com

Csütörtökön úgy tűnt csütörtököt mond, az első szettben játékot sem nyert, Raonic ellenben hasított. Ilyenkor Sock gyakran dobja a meccset, most erről szó sem volt, egy teljesen más játékosként lépett pályára a második játszmától, és egyenlíteni tudott. A döntőszett szervacsata volt, ahogy a tb is, de ott már dadogott mind a kettő. Raonic mostanában folyamatosan megremeg az ilyen szituációkban, de ennél (videó ITT) a Sock győzelmét jelentő pontnál inkább az amerikai érdemeit kellene kiemelni. Ez a srác régen hajtott ennyire, és a szervái is nagyon jönnek. Simontól nem láttam semmi olyat ami alapján azt gondolnám hogy majd kibekkeli a meccset. Sock nagyon hasonló felfogásban játszik mint Wawrinka, az adogatásra és a bitang kemény ütésekre alapoz és minél hamarabb próbálja lebombázni az ellenfelet. Amikor Stan pályát talált, Gilou csak nézett. Hónapok óta nem játszik igazi mozgó falként, most az hogy nyert két laza meccset, meg megvárta míg Stan elüti magát, nem sokat jelent (persze Simon bármikor megrázhatja magát, elvileg klasszis). Tavaly Stockholmban simán nyert az amerikai, most is hasonlót várok, a francia egyetlen esélye az lehet hogy elfáradt Jack. Ezt pedig megkérdőjelezem, többnyire állótenisszel operál, viszont Simont ápolták legutóbb. Egy kisebb tétet megér Sock.