Divízió 1-es VB: Sapporo 2.0

Lengyelországba 6 nemzeti csapat azért érkezett, hogy megvalósítsa álmát, de a legrosszabb forgatókönyv esetén is meghosszabbítsa divízióbeli tagságát. Az utolsó játéknap a második feljutó, illetve a búcsúzó kilétéről dönt. 

Kitekintő

A divízió 1-es jégkorong világbajnokság előtt mindig történik egy-egy sajnálatos esemény: a tavalyi dél-koreai vb-t a kompbaleset árnyékolta be. Most az eredetileg tervezett donyecki helyszínen zajló értelmetlen háború okán nemcsak a rendezés, de az élet is lehetetlenné vált. A beugró szerepét Krakkó vállalta el. A lebonyolítás semmit sem változott az elmúlt kiírásokhoz képest: az első két helyezett a legjobbak közé, az utolsó egy osztállyal lejjebb kerül. 

Przemyslaw Odrobny.

Fotó: katatonia82/Shutterstock.com

A tornán kevés mérkőzés szolgáltatott szenzációt, de az olaszok rendre részei voltak e meglepetéseknek. A nyitónapon a házigazdák legyőzésével még pozitív értelemben. Másnap a legnagyobb rivális legyőzéséből adódó önbizalom is kevés volt, az ukránok elleni szűk regenerációt követőn - értékes pontot veszítve - mindössze túlórában nyertek. A sorsfordító szerdai és csütörtöki ütközeteket egyaránt favoritként várva alulmaradtak a magyarokkal, majd a japánokkal szemben.

Az elitbe lépés előtt

Olaszország számára szerdai és csütörtöki kudarcaival biztossá vált, hogy idén sem lesz meg a hőn áhított feljutás. A záró fordulóban a már feljutott, eddig hibátlan Kazahsztánnal játszanak. Mindkét edzői stáb előtt itt a lehetőség, hogy a tartalékkapusoknak, továbbá a harmadik, negyedik soros kiegészítő játékosaiknak több játékpercet biztosítsanak. A vb hátralévő meccseinek egyetlen tét nélküli találkozóján az előzményeket ismerve a "vendégek" felé billen a mérleg nyelve, illetve jó opció a 2. csapat jelentős mennyiségű góljaival is számolni. 

Szimpatikus vesztesek

A záró fordulóban a torna két leggyengébb válogatottja mérkőzik. Ez az előzetes várakozásoknak abszolút megfelel. Ukrajna eredetileg tornarendező lett volna, de az élet komolyan átírta a forgatókönyvet. Japánra pedig Dél-Koreához hasonlóan rendre a szimpatikus vesztes szerepe jut. A sárga-kékek az erő hoki, az ázsiaiak a technikás játék híve. Ezen a vb-n is az előbbi érvényesül, ámbár a minőség az európaiaknál jóval gyengébb. Két pont differencia van közöttük, a szövetség érdeke - a színvonalat, és az esetleges térségbeli rivalizálást is nézve - a japánok bennmaradásában rejlik.

A két jó barát egymás ellen harcol

Mindenki számára jó ismert a lengyel-magyar két jó barát közmondás. A történelmi barátságot szombaton átmenetileg félre kell tenni, mert mind a rendező országnak, mind a magyar válogatottnak közös célja van, mégpedig az, hogy a kazah jégkorong válogatottal ott legyen a jövő évi A divíziós világbajnokságon, ez azonban kizárólag egyiküknek sikerülhet. A kedvezőbb helyzetben a vizitáló magyarok vannak, akik számára már a hosszabbítás is automatikus feljutást jelent. Klubszinten a lengyel hoki jóval előrébb jár, mint a nemzetközi MOL Liga. A legjobb magyar csapat az EBEL-ben edződik, ahonnan rengeteg játékos került be a szűkített keretbe. A legutóbbi idényben ilyen felállású párharcra Brassóban került sor, a Kontinentális Kupa keretein belül a lengyel gárda átlépett az akkor még DAB.Docler-en. 

Lengyel szurkolók. Fotó: Tomasz Bidermann/Shutterstock.com

A lengyelek házigazdaként reális gondolkodtak a feljutásban, azonban rögtön a nyitómeccsen jött az olaszok elleni kijózanító pofon. Jacek Plachta csapata mindvégig fásultan játszott, nem volt olyan harmad, amelybe felszabadultak volna az olasz nyomás alól. A japánok ellen sem következett be drasztikus változás csupán Odrobnynak és a hibátlan védőmunkának köszönhették, hogy megnyerték a meccset. Az ukránokat tökéletesen ismerik, rengeteg felkészülési mérkőzést játszanak a klubcsapataik egymás ellen, továbbá az elmúlt években e két nemzet is többször meccsezett. A győzelem a remény folytatását jelentette. A kazahok egy góllal verték őket, 3 pont mínuszról indulnak. Kevés emberelőnyös, illetve emberhátrányos szituációban voltak, a szűk adatbázis ellenére mérvadó, hogy sikerült emberhátrányban is gólt lőni, mitöbb a kevés emberelőnyös helyzetkihasználásuk is jó %-ot mutat. A legfőbb probléma az, hogy az első soros játékosokon kívül -  Rompkowski kék vonalról eleresztett bombáival sok csapatnak meggyűlt már a baja - nincs igazi átütőerő bennük. 

Eddigi eredmények a világbajnokságon: 

Lengyelország: Olaszország 1-2 (V) - Japán 2-0 (Gy) - Ukrajna 3-2 (Gy) - Kazahsztán 2-3 (V)

Magyarország: Japán 4-2 (Gy) - Kazahsztán 0-5 (V) - Olaszország 4-1 (Gy) - Ukrajna 4-2 (Gy)

A magyar csapatot a vb előtti erősorrend alapján pusztán a 4. pozícióba várták, de valamennyi szakíró kifejtette, hogy esélytelenül is az utolsó leheletükig fognak küzdeni. Magyarország a világ elitjébe akar tartozni, ezt az edzőválasztás - Pat Cortinatól kezdve Chernomazig - is alátámasztja. 2008 megismétlése hatalmas sikert jelentene a sportágnak. Sapporo óta generációváltás történt, mely évek alatt a bennmaradás volt a cél. Hosszú évek után kapusposzton két kiváló alternatívája van a tízmilliós országnak. Sarauer, Metcalfe és Banham piros-fehér-zöldbe öltöztetése is erősítésnek számít. Sofron (klubcsapatánál összeszedett) eltiltása után igazi vezérévé vált a csapatnak. A vendégegyüttesnek (a fogadóirodáknál fordítva szerepel, hivatalosan a házigazda lengyeleket tüntették fel vendégként) szinte minden nap voltak nehéz pillanatai, de Vas Mártonék - a toronymagas favorit Kazahsztánt leszámítva - mindig átlendültek a holtponton. A kiugró elvárásokkal eddig is megbirkóztak, a győzelemnyi fór elég lesz a szapporói csodaként bevonult történelem megismétlésére.