Idézetet írta: peshark Dátum augusztus 25, 2019, 22:17:17
Valami csak nem jo a hatterben ezek szerint, vagy a vezetosegben tortent valami amit nem tudunk, de tenyleg furcsa (bar en nem szeretem az egyeduralkodo csapatokat), mondjuk az teny, hogy nezoi szempontbol ezerszer jobb ez igy ...
Elfigyelve a Jumbo-Visma kiemelt versenyzőinek technikáját (Roglic és Dumolin), lehet jön majd egy Sky/Ineos 2.0, ami hasonlóan domináns szerepet tölthet majd be. Mindenesetre biztosan történhetett valami, mert a szponzorváltás után egyből jöttek a bukások is. Tudom, ennek nincsen akkora jelentősége, de érdekes volt (május-június: Bernal, Thomas és Froome is bukott).
Érdekes ez a stat, mindig megdöbbenek, mekkora sprinter volt Bennati a 2000-es évek második felében. Emlékszem az akkori bringás menedzser játékokban rendre 80-81 körüli értékkel bírt a sprinteri kvalitása (mostani érából ez Jakobsen, Démare, Sagan, Bennett szint).
Vigóban beárazta az öregeket a Vuelta első szakaszán 2007-ben: Freire Gómez, Petacchi meg Zabel.. A saját korosztályt is ütötte akkoriban: Boonen, Greipel, Allan Davis
Az a durva, hogy előtte egy hónappal meg a Tour de France-on verte a mezőnyt Párizsban. Azért oda is eljutottak páran a krémből: Boonen (aki addigra már inkább pavés volt, mint sprinter), Hushovd, Hunter, Zabel, Förster..
Utána következő évben elment a Giróra és nyert még három etapot meg egy ponttrikót. Ez így 3 nagy körverseny egymás után és összesen 8 szakaszgyőzelem, ahol elverte a legjobbakat (amúgy még utána nyert egyet poénból a Vueltán is év végén).
Kiválóan használta ki az átmenetet, mert akkor jött Cavendish, őt is elverte még a Girón, de a McEwen, Zabel, Bettini, Hondo-féle öregeknél is egyértelműen gyorsabb volt. Elit bringás volt, de pont Pozzato és a sérülések akadályozták meg a sikeresebb karrierben. 2008 tavaszán sérült volt, ez pont kapóra jött Pozzatónak, akivel szinte azonos volt a tavaszi "menetrendjük". Ebből rengeteg vita volt házon belül, mivel Pozzato nyakára hozták Bennatit, de az olaszok egy újabb szupercsapatot akartak összehozni a Liquigasnál:: Albasini, Bodnar, Cataldo, Guarnieri, Kreuziger, Nibali, Pellizotti, Petito, Pozzato, Quinziato és Vanotti.
Pippo akkor már sztár volt, Milano - Sanremót nyert, Tour de France-on szakaszt, Tirreno - Adriaticót, gyakorlatilag királyként élt (Monacóban). Ehhez jött Bennati és vitte magával Corionit, mint felvezetőjét, akit el sem vittek a Giróra (cserébe a Vueltán segíthette Danielét). Az a Giro volt élete csúcspontja és egyben érdemi pályafutásának vége. A Mortirolón a hideg miatt begyulladt a már amúgy is sérült lábában Achillese. Ezek a sérülések a szezon későbbi részében is visszaütöttek, ahogyan az is, hogy a Vueltán megint összekaptak Pozzatóval. Elvileg Pozzato volt a vezér, akire épült a taktika, de Bennati szemmel láthatóan gyorsabb volt nála (nyert is sprintet). Sztori utána már csak annyi: Pozzato elszerződött a Katushához év végén, Bennati maradt, de a sérülések után már nem volt olyan sebessége.
Pechére akkor kezdett beérni Cavendish, jött még Farrar is, Greipel is szintet lépett. Közben a csapatánál is elindultak az összetett menők irányába, hiszen Nibali személyében egy kincsre bukkantak. Leigazolták mellé Ivan Bassót...
Ha ez nem lett volna elég, akkor egy év múlva - mikor talán az utolsó esélye volt Bennatinak, hogy visszatérjen az élmezőnybe -, érkezett a csapathoz egy bizonyos Peter Sagan és Elia Viviani.